Az advent a karácsonyra való felkészülés ünnepi időszaka. De nem csupán az: a keresztény hagyomány szerint Jézus második eljövetelének várása is egyben, amikor is a világnak, vagy legalábbis a világ jelenlegi korszakának vége lesz. De hogyan?
A keresztény kultúrkörben sok fejtörést és vitát okozó kérdés, a rendszeres teológiák egyik „nagy vízválasztója”, az úgynevezett eszkatológia. A görögben az eszkaton ’végső’-t, ’utolsó’-t jelent, a logosz pedig tudományt. Az eszkatológusok azt kutatják, mi fog történni a Biblia szerint a végső időkben. Ami biztos: egyéb vallási hagyományokkal ellentétben a zsidó-keresztény kultúrkör, valamint az iszlám szerint a világnak egyszer vége lesz. Az idő tehát e gondolkodásmódban nem körkörös, hanem lineáris természetű. Az élet nem ismétlődik újra, nincs reinkarnáció. Az embernek egyszeri élete van a földön, „aztán pedig az ítélet következik” (Zsid 9,27) – ugyanez igaz a teremtett világ létezésére is.
A világ végéhez pedig az Adventus Domini (az Úr eljövetele) kapcsolódik a keresztény hitben. Ám ritkán említett tény, hogy amit a keresztény világ vár, az már a második advent. Az első „eljövetel” akkor történt, mikor az Isten Jézus személyében emberré lett – a legtöbb egyház ezt az eseményt ünnepli karácsonykor.
Az Ezeréves Birodalom úgy hangzik, mint valami fantasy-regény címe, pedig már az első századok római egyházatyái és teológusai is beszéltek róla. Sok úgynevezett „apokaliptikus” bibliai hely céloz valamiféle olyan ígéretre, hogy a hívők Krisztussal együtt „uralkodni fognak” egy új világban, de a „locus classicus” a következő:
És láték királyiszékeket, és leülének azokra, és adaték nékik ítélettétel; és látám azoknak lelkeit; a kiknek fejöket vették a Jézus bizonyságtételéért és az Isten beszédéért, és a kik nem imádták a fenevadat, sem annak képét, és nem vették annak bélyegét homlokukra és kezeikre; és éltek és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig. A többi halottak pedig meg nem elevenedének, mígnem betelik az ezer esztendő. Ez az első feltámadás. Boldog és szent, a kinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak; hanem lesznek az Istennek és a Krisztusnak papjai, és uralkodnak ő vele ezer esztendeig. És mikor eltelik azezer esztendő, a Sátán eloldatik az ő fogságából.
Az Ezeréves Birodalomba vetett hitet millenizmusnak nevezik. Ennek többféle formája van. A premillenizmus szerint mindannyian a jelenlegi világkorszak vége felé, a Millenium (Ezeréves Birodalom) előtt élünk. A nyomorúság egyre nagyobb lesz a világban, és világkatasztrófává növekszik:
Mert akkor nagy nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha. És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok.
A harag napja – John Martin festménye (1851 k.) (Forrás: Wikimedia Commons)
Krisztus azonban vissza fog jönni (advent) és megalapítja itt, a földön ezeréves uralmát, amelynek végén a megkötözött Sátánt újra elengedik egy időre. A fináléban megütköznek az angyali és ördögi seregek, Jézus győz, majd megtörténik az örök ítélet. A világ tűzben elpusztul, és a hívek az angyalokkal és Krisztussal együtt a mennybe, az istentagadók az ördögökkel együtt a pokolra kerülnek.
A premillenizmus egy modern változata az úgynevezett diszpenzációs elmélet, amely különösen az angolszász nyelvterületen élő protestáns keresztények között népszerű. Eszerint a Jézus által is említett nagy nyomorúságból a hívek kimaradnak, ugyanis az Úr előtte visszajön értük a felhőkön és magához ragadja őket: ez lesz az úgynevezett elragadtatás eseménye. Várakozásukat a diszpenzacionalisták főleg erre az bibliai szövegre alapozzák:
Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk.
A nagy nyomorúság a földön a Sátán uralma lesz, amelynek végén Jézus újra (immár tehát harmadszor!) visszajön. E harmadik advent során történik meg az utolsó ítélet, amikor minden és mindenki a végső helyére kerül.
A millenizmus másik felfogása a posztmillenizmus. Ez egy 17. századi, meglehetősen optimista, és kevésbé fundamentalista (vagyis a Bibliát nem annyira szó szerint értelmező) felfogás, melynek forgatókönyve a következő: az „ezer év” nem pontosan ezer év, hanem egy hosszú és boldog, békés időszakot jelöl. A jelenlegi világkorszakban a dolgok egyre jobbra fordulnak, ahogy mind több ember lesz kereszténnyé, és az evangéliumi hit jártja át az egész világot. E folyamat csúcsán végül a maga Krisztus is visszaérkezik, és megtörténik a világ csodálatos újjáteremtése. Ez a szemlélet a hatalmas evangelizációs mozgalmakat indított el, hiszen az egyházak úgy gondolták, Krisztus vágyott visszajövetele akkor következik be, ha már a választottak mindannyian megtértek. A posztmillenisták, akik szerint tehát a Millenium után következik a második advent, erre a szövegrészre hivatkoznak főként:
Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég.
Az elragadtatás (Forrás: Wikimedia Commons / Jan Luyken)
A millenizmus harmadik válfaja az amillenizmus.Ez az ősegyházi nézet, maga Szent Ágoston (Augustinus) is vallotta, majd 431-ben az Efézusi Zsinaton a katolikus egyház elfogadta. Hivatalosan a protestáns nagyegyházak is ezen az állásponton vannak, bár köreikben az előző változatok is divatosak. Az amillenizmus lényege, hogy a Millenium, vagyis az Ezeréves Birodalom maga a jelenlegi korszak, amely a feltámadott Krisztus mennybe menetelétől egészen a visszajöveteléig tart. Az amillenisták szerint mind Krisztus királysága, mind a sátán uralma, mind a nyomorúság, mind pedig az örömteli béke jelen van ebben a világban, és a Jelenések könyve ezeket írja le szimbolikus nyelven. Tehát nem kell újabb korszakokra és elragadtatásokra várni, csak a visszatérő Krisztusra, aki előtt mindenki le fog borulni egyszer:
Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.
Ez az advent-értelmezés sokakat megihletett, erről szól például a Kiscsillag együttes új albumán a Földre című szerzemény.
Itt érdemes megjegyezni, hogy az amillenizmusnak sokkal könnyebb volt tartania magát azokban a korokban, amikor az egyház tanítása volt uralkodó a nyugati kultúrában. A modern kor és a szekularizmus, vagy világi gondolkodás előtérbe kerülése révén sokan meginogtak abban a hitükben, hogy az Ezeréves Birodalom valójában már itt van a földön, és ezért kerestek új magyarázatokat.
És mi lesz a vég után?
A világvégevárás többnyire – természetesen – nem vidám dolog. A középkorban, főleg pusztító háborúk és járványok idején, gyakori volt a tömeges, olykor féktelen orgiába torkolló várakozás. Sokan festették le és festik le ma is a világvégét a harag vagy a bosszúállás napjaként, amikor Jézus visszajön ítélni élőket és holtakat. Kétségtelen, hogy a legtöbb bibliai szakasz nem mutatja valami jó színben világ utolsó napját. „Akkor majd kiáltani kezdik a hegyeknek: Essetek ránk! - és a halmoknak: Borítsatok el minket!” – mondja maga Jézus a Lukács evangéliuma 23, 30–31-ben.
De a formális logika szerint senkinek sem kellene aggódnia a második advent miatt. Azok, akik hisznek a világvége ilyetén beteljesülésében, nyilván hisznek Jézusban is; a hívőknek viszont az a nap örömünnep lesz a Biblia szerint. Akik nem hisznek Jézusban, nyilván abban sem hisznek, hogy „eljön ítélni élőket és holtakat” ahogy az egyik legrégibb és legelterjedtebb keresztény hitvallás tartalmazza.
A világvége komor hangulatát tükrözi első látásra Péter apostol első levelének sokat idézett mondata is: „a vége pedig mindennek közel van” (1Pét 4, 17; Károli-biblia). Csakhogy itt van egy kis nyelvi érdekesség: bár a legtöbb fordítás a „vég” szót használja, az eredeti görög szöveg árnyaltabb értelmezésre is ad lehetőséget. A τέλος [télosz] nem csupán véget, hanem ’beteljesedés’-t, ’cél’-t is jelent. És valóban, a véggel egy új kezdet ígéretét is hordozza a bibliai hagyomány: „De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, amelyekben igazság lakozik” (2Pét 3,13).
@licidepot: a szekta az a vallási csoport aminek még kevés a hatalma hogy egyháznak neveztesse magát. a folyamat mindig a következő:
1) gyülekezet - barátságos embercsoport
2) szekta - megkezdődik az elkülönülés, a(z akár csak alkalmi) vezetőnek már előfordul küldetéstudata. a "rend" miatt az első szabályok megjelenése a közösség viselkedésére
3) egyház - egyre több, túlburjánzó rituálé és önigazoló teológia, egyre végletesebb kiemelkedettség-tudat és elszigetelődés az "igaz hitet" nem követőktől
a szekta az egyház szinonímája, valamennyire a méretkülönbséget jelöli de nem ez a lényeg. a folyamat mindig ugyanaz, a 4.lépcsőfok az a zsákutca amikor beleállnak a résztvevők a kognitív disszonancia egy helyben toporgó lelki csapdájába és elpazarolják az idejüket, annak elfogytával pedig meghalnak. közben az óvodás szintű "de nekem van igazam" süketek párbeszédét folytatják hasonlóan vakhitű de más metódusú emberekkel. teljesen mindegy hogy eközben melyik könyv melyik szereplője által "alapított" "követett" "vallásokról" beszélgetnek
14Krizsa2014. december 15. 16:28
Kéretik elolvasni a Teremtéstörténet általam, eredeti héberből való újrafordítását. Ez igazán nem hosszú.
Hozzászólni is lehet. Ha az itteni vitát érinti, akkor itt, ha nem, vagy ha részletesebben, akkor inkább a honlapomon.
Jónéhány fordítási hibát találtam, amit másképp írtam, mint a magyar, különböző időkből való Biblia fordítások. S ezen kívül is sok magyarázatot fűztem hozzá a lábjegyzetekben. A nyersfordításhoz egyáltalán nem használtam szótárt! Pedig soha nem tanultam "óhébert". Csak amikor biztos akartam lenni abban, hogy mindent pontosan megértettem, akkor néztem meg néhány dolgot - de az sem változtatott.
13licidepot2014. december 15. 15:43
@Untermensch4: Sok gondolat kavarog a fejemben,hogy reagáljak a vagy nem.
Úgy döntöttem igen.
Mit értesz az alatt,hogy szekta?
Melyik vallásból alakultak?
Á.ésÉ.idejében Isten milyen vallást alapított?
Milyen vallás jellemezte a patrialkális társadalmat?
Dávidnak,ezékiásnak,ezékielnek,melkisédeknek,a kisprófétáknak milyen vallást kellett alpítaniuk?
És a legfontosabb:Jézus milyen vallást alapított a földön létekor?
Milyen vallás jellemezte az apostolok tevékenységét?
Vigyázz,mit válaszolsz.
12Untermensch42014. december 14. 22:49
@Krizsa: ha nem is ehhez a cikkhez de úgy egyébként - ha valaki eredeti nyelven (azaz héberül) tudja olvasni a bibliát és összehasonlítani a más nyelvekre végzett fordításokkal, találhat eltéréseket amik fordítási hibák mivel megváltoztatják a jelentést. úgy vettem észre hogy ezt a hibalehetőséget a vakbuzgó (héberül nem beszélő, egynyelvű) hívek úgy nem veszik észre vakságukban hogy az már kívülről is nevetséges. az egymásnak ellentmondó magyarázatok meg (ugyanazon fordítás alapján) főleg. egyébként a kérdés amivel "licidepot"-t megkerestem nem a cikkel kapcsolatos, fél évvel korábbi...
11Krizsa2014. december 14. 16:56
@Untermensch4: Veled is egyetértek, de licidepot-nak igaza van. Egy vallásos ember szemszögéből igényes, kimerítő elemzést is végez. AZÉRT van igaza, mert a cikk pontosan ilyen hozzászólásokat "hív meg". Úgy vélem, hogy a vallástalanok, vagy az Univerzum "beindítójának" létezését nem is tagadó, de semmilyen valláshoz nem tartozók - ehhez a cikkhez nem igazán tudnak hozzátenni. Én sem.
10Untermensch42014. december 14. 15:51
@licidepot: "önjelölt gyógyítók, asztrológusok, spiritiszta médiumok és mások szívesen adnak tanácsot, méghozzá pénzért"
"A pénz a gazdagság megtévesztő hatalma.Pénzen nem lehet boldogságot,biztonságot venni.De nem is ellenzi a pénz bírtoklását ésszerűen"
persze hogy nem. az egyházi 10% is kevesebb ha a tagok "túlzottan" elvetik a pénzhasználatot és egy bizonyos mérethatár fölött minden egyháznak kell a pénz de nagyon...
nem rajtam kell segítened, ott ahol nagyon eltérő dologban hisztek sejthető hogy sokan hibáznak. ha pont a te szektád tud mindent jól akkor persze semmi gond de a többieknek is szólni kéne, az arckifejezésük ugyanolyan nyugodt és elégedett mint nektek.
Mária Isten anyja?„Az Isten anyja iránti mélységes tisztelet akkor kezdett elterjedni, amikor pogány tömegek özönlöttek az egyházhoz . Áhitatukat és vallási öntudatukat évezredeken át formálta a »nagy anyaistennő« és az »isteni szűz« kultusza” (The New Encyclopædia Britannica.
„Ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét Jézusnak. Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik ; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának”
Ez az írásszöveg világosan kijelenti, hogy Mária „Isten Fiának” volt az anyja, nem pedig Istennek. Vajon hordozhatta-e méhében azt, akit ’az egek sem tudnak befogadni’? (1Királyok 8:27).
Ő sohasem állított ilyet. Mária kilétét illetően a háromságtan keltett zűrzavart. Azzal, hogy az efézusi zsinat i. sz. 431-ben kijelentette Máriáról, hogy Isteszülő, vagyis hogy „Isten anyja”, utat nyitott a Mária-imádat előtt. Efézus, mely helyet adott ennek a zsinatnak, évszázadokon át a bálványimádat központja volt. Artemiszt, a termékenység istennőjét imádták itt.
Ennél többet nem tudok rajtad segíteni.
8licidepot2014. december 14. 15:21
@licidepot: kivonatosan:halottak hatása az élőkre.Emberi filozófia,hogy a halottak tovább élnek valamilyen formában.
A Biblia tanítása:"Az élők tudják,hogy meghalnak,de a halottak semmit nem tudnak."
A halottak nem élnek sem valakiben v.valamiben v.valahol.Nem tudnak létezni,gondolkodni.
A pénz szeretetéről:"Ha van pénzed,biztonságban vagy és boldog lehetsz.
A Biblia tanítása:A pénz a gazdagság megtévesztő hatalma.Pénzen nem lehet boldogságot,biztonságot venni.De nem is ellenzi a pénz bírtoklását ésszerűen.
Mert oltalom a bölcsesség, mint ahogy a pénz is oltalom, de az ismeretnek az az előnye, hogy a bölcsesség életben tartja tulajdonosait.
7licidepot2014. december 14. 13:09
Amit dec.13.15:47 kor leírtam nem érthető?
„TUDOM Uram, hogy az embernek nincs hatalmában az ő útja, és egyetlen járókelő sem teheti, hogy irányozza a maga lépését!”
A mindennapokban hozott sok döntésünket rutinszerűnek, jelentéktelennek érezhetjük.
Döntést kell hoznunk, mindenképpen jó, ha képesek vagyunk különbséget tenni a helyes és a helytelen között, ami helyesnek tűnik, és ami igazán helyes. „Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út”
5 Az első századi keresztények olyan világban éltek, amelyet a görög—római értékek és eszmények uraltak. Egyrészt ott volt a római életstílus annak minden kényelmével és fényűzésével, amit sokan irigylésre méltónak tartottak. Másrészt megfigyelhető volt a kor értelmiségi rétege, melyet nemcsak Platón és Arisztotelész filozófiai elképzelései kötöttek le, hanem az újabb iskolákéi is, például az epikureusok és a sztoikusok gondolatai. Amikor Pál apostol a második misszionáriusi körútja során Athénba érkezett, szembekerült az epikureus és sztoikus filozófusokkal, akik úgy érezték, különbek, mint „ez a fecsegő”,azaz Pál.
Az emberi törekvéseknek szinte minden területén bőségesen találunk szakembereket. Házassági és családi tanácsadók, újságírók, önjelölt gyógyítók, asztrológusok, spiritiszta médiumok és mások szívesen adnak tanácsot, méghozzá pénzért.
meg kell tanulnunk minden döntésünk meghozatalánál használni a gondolkodóképességünket, hogy felismerjük, milyen bibliai alapelvek jönnek szóba, és hogyan lehet azokat alkalmazni.
Meg kell tanulnunk minden döntésünk meghozatalánál használni a gondolkodóképességünket, hogy felismerjük, milyen bibliai alapelvek jönnek szóba, és hogyan lehet azokat alkalmazni.
6Untermensch42014. december 13. 21:18
@licidepot: "akik tényleg azt tanítják, amit a Biblia mond"
az egymásnak ellentmondó "tényleg"-ek a probléma de úgy látom nem érted a kérdést. hogyan lehet a helyes és nem helyes értelmezés között különbséget tenni és ha ismert ez a módszer akkor miért vannak eltérő biblia-értelmezések? a "nem helyes" értelmezésű illetők hogyhogy nem veszik észre magukat?
5licidepot2014. december 13. 15:47
Távol álljon tőlem,hogy a saját verziómat közvetítsem.
Hogy bizonyítsam,szó szerint idézek :
(Cselekedetek 26:24–32)
A két uralkodó nem tudta rezdületlen arccal hallgatni Pál meggyőző tanúvallomását. Lássuk, mi történt: „miközben [Pál] ezeket mondta a maga védelmében, Fesztusz hangos szóval felkiáltott: »Őrült vagy, Pál! A nagy tanultság őrületbe kerget!«” (Csel 26:24). Fesztusz önkéntelenül előtörő szavai olyan szemléletmódra emlékeztetnek, mellyel ma is gyakran találkozni. Sok ember fanatikusnak tartja azokat, akik tényleg azt tanítják, amit a Biblia mond. A legtöbben, akiket a világ bölcsnek tart, nehezen hiszik el, amit a Biblia tanít.
Pál tudta, mit feleljen a kormányzónak: „Nem vagyok őrült, nagyméltóságú Fesztusz, hanem az igazság és a józan elme beszédeit szólom. Valójában jól ismeri ezeket a dolgokat a király, akihez beszédbeli nyíltsággal szólok . . . Agrippa király, hiszel a Prófétáknak? Tudom, hogy hiszel.” Agrippa így válaszolt Pálnak: „Mindjárt meggyőzöl, és kereszténnyé teszel” (Csel 26:25–28). Függetlenül attól, hogy őszinték voltak-e a szavai, vagy sem, azt bizonyítják, hogy a királyra mély benyomást tett Pál tanúvallomása.
4Untermensch42014. december 12. 21:45
@licidepot:konkrétan ismétled azt a magyarázat-változatot amiben hiszel. a másik illető is ezt teszi a saját verziójával. mindketten különféle bibliai részleteket halmoztok az alapállításotok mellé.
" hogy nem sikerült az értelmezéseket összehangolni? ha ennyire képtelen az ember a megfelelő metódus alkalmazására, úgymond saját szakterületén, miért gondolják ugyanezen emberek hogy megfelelő módon tudnak beleszólni a bibliában nem részletezett tudományterületek tevékenységébe?"
azon a részen már többszörösen túl vagyok hogy kijelentés-higgyemel-térjekmeg. az ellentéteitek feloldásának módja érdekel
3licidepot2014. december 12. 11:43
@Untermensch4: Szerintem konkrét választ adtam.De van másik.Á.ésÉ.nem voltak halhatatlanok a bűnbeesés után.Örökké és boldogan élhettek volna,ha kitartanak Alkotójuk mellett.Isten előre figyelmeztette őket a következményre.É.függetlenítette magát Á.ellen.Megszegte a fősg elvét.(Külön Téma.)
Önzően lázadtak fel Isten ellen."Azon a napon",Á.24 órás napra gondolt.Mint egy bírósági tárgyaláson Isten meghallgatta Á.t és É.t,majd meghozta az ítéletet.De,ha Isten azonnal végrehajtotta voln az ítéletet,nem valósult volna meg az emberiségre vonatkozó szándéka.
(Külön téma.)
Hogy megvalósulhasson Isten szándék,megengedte Á.nak É.nak,hogy utódokat nemzzenek.Isten szemszögéből - nem emberi elgondolásból - még azon a napon meghaltak.
A többit már tudod,mert Péter második levele 3:8 és a 90.Zsoltár 4.verse.
"előtted a legutóbbi illető akiitől ezt kérdeztem háromféle halálról magyarázott és hogy lélekben MÁR AZON A NAPON (szó sem volt ezer éves ciklusról) meghalt de ettől még élhette nyomorult életét 930 éves koráig amikor fizikailag meghalt.
a két értelmezés közti eltérés jelentős. bár rólad csak feltételezem , de mindketten azt gondoljátok hogy a saját értelmezésetek helyes, a másiké téves. hogyan lehet kiválasztani melyik melyik? ha a kiválasztási módszer ismert és széles körben alkalmazható (az isteni sugalmazás mint válasz esetére), hogy nem sikerült az értelmezéseket összehangolni? ha ennyire képtelen az ember a megfelelő metódus alkalmazására, úgymond saját szakterületén, miért gondolják ugyanezen emberek hogy megfelelő módon tudnak beleszólni a bibliában nem részletezett tudományterületek tevékenységébe?"
1licidepot2014. december 11. 15:27
. Egyesek úgy beszélnek erről, mint a „második eljövetel”-ről vagy „advent”-ről. A legtöbben azonban bizonytalannak látszanak azt illetően, hogy valójában mit is jelent Krisztus visszatérése.
Az An Evangelical Christology című könyv szerint „a Krisztus második eljövetele, vagy visszatérése véglegesen, mindenki számára nyilvánvalóan és örökre létrehozza Isten királyságát”. Széles körben vallott hiedelem, hogy Krisztus visszatérése a bolygón mindenki számára nyilvánvalóan és betű szerint látható lesz. Ennek a nézetnek az alátámasztására sokan a Jelenések 1:7-re mutatnak, ahol ezt olvassuk: „Ímé eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még a kik őt által szegezték is.”
A Biblia azt tanítja, hogy Jézus visszatérése sok szempontból ehhez hasonló. Maga Jézus nem sokkal halála előtt ezt mondta: „Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé” (János 14:19). Azt is mondta, hogy „az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el” (Lukács 17:20). Milyen értelemben fogja akkor ’minden szem meglátni őt’? A válashogy Krisztus sokkal többet tesz egyszerű „visszatérés”-nél. Az „eljövetel”, a „megérkezés” vagy az „advent” szó rövid ideig tartó, egyszeri eseményt foglal magában. Az a görög szó azonban, amit Jézus és követői használtak, ennél sokkal többet jelent. A pa·rou·si′a szó betű szerinti jelentése: „végig jelen lenni” vagy „jelenlét”. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy ez a szó nem csupán a megérkezést, hanem az azt követő jelenlétet is magában foglalja — ilyen például egy királyi méltóság hivatalos látogatása. Ez a jelenlét nem pillanatnyi esemény; ez egy különleges korszak, az idő egy jelzett szakasza. A Máté 24:37–39-ben Jézus azt mondta, hogy „az ember Fiának eljövetele [pa·rou·si′a]” hasonló lesz ’Noé napjaihoz’, amely a Vízözönben érte el tetőpontját. Noé — mielőtt elérkezett a Vízözön és eltörölte azt a romlott világrendszert — évtizedeken át építette a bárkát és figyelmeztette a bűnösöket. Hasonlóképpen Krisztus láthatatlan jelenléte is évtizedeken át tart, mielőtt egy nagy pusztításban eléri tetőpontját.
emberi szem számára betű szerint nem látható. Ha ez nem így lenne, miért töltött volna Jézus oly sok időt azzal — amint azt látni fogjuk —, hogy olyan jelet adjon követőinek, amely segít nekik felismerni az ő jelenlétét? Ámde amikor majd Krisztus eljön, hogy elpusztítsa Sátán világrendszerét, jelenlétének ténye mindenki számára félreérthetetlen lesz. Akkor lesz az, hogy „minden szem meglátja őt”. Még Jézus ellenfelei is képesek lesznek felfogni — rémületükre —, hogy Krisztus uralma valóság.
