Az előrejelzések kezdetben főleg veszélyek megelőzésére szolgáltak. Ebből a célból figyelik és katalogizálják például a kisbolygókat és üstökösöket. A csillagháborús program során kifejlesztett eszközökkel tervezik eltéríteni azokat az égitesteket, melyek túlságosan megközelítik a Földet. Az élőlényeket is figyelik és osztályozzák, részben a meglepetések elkerülése végett. Folytatjuk a jövő kiszámíthatóságával és a jóslatokkal foglalkozó sorozatunkat...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Sejtések és jóslatok

Egy sejtésre alapozott jóslat a potenciális veszélyforrás bélyegével láthat el valakit, és sok bajt okozhat. Amikor valaki jóslatot fogalmaz meg, hogy megóvjon valakit a rá leselkedő veszélytől, többnyire nem éri el célját. A tiltott dolgok kívánatossá válhatnak, egy tragédia előrevetítése hozzászoktat a kezdetben elviselhetetlennek tűnő következményekhez. Például aki folyton az esküvőjéről ábrándozik, általában csalódik.

A rendszeres megfigyelésre alapozott előrejelzésnek még nagyobb hatása lehet. Ha néhányszor már használható adatokat szolgáltatott, az információ értékesülni fog. Az előrejelzésekből származó, releváns információ hosszú távon oda áramlik, ahol hasznosul, mert további információszerzésre használják fel.

Milyen idő lesz holnap?
(Forrás: Wikimedia Commons / Paolo Neo / CC CC0 1.0)

Minél több adatot vesz számításba, minél pontosabb és hosszabb távú egy előrejelzés, annál értékesebb. Megéri nagy munkával megszerezni, mert ha tudjuk, mi fog hiányozni, nyereségre tehetünk szert, vagy biztosíthatjuk helyzetünket. Megbízható és széleskörű előrejelzés nagyobb eséllyel változtatja meg a dolgok menetét, mint egy sejtés vagy vázlatos jövőkép.

Tudományos kíváncsiságból, kísérletképpen nem építenek költséges berendezést, ami egy élő bolygó jövőjét képes lenne hozzávetőlegesen kiszámítani. Éppen azért kell újabb és újabb adatokat gyűjteni, mert ez nem megvalósítható. Amikor az ellenőrzés alá vont rendszer túlságosan nagy és bonyolult ahhoz, hogy előre lehetne látni jövőjét, megfigyelése leegyszerűsítheti, még ha nem is ezzel a szándékkal készül.

Kevésbé kiszámítható részei, például az ésszerűtlenül viselkedő egyedek elszigetelődnek. Nehezebben kiszámíthatónak számít valami, ha több elemi műveletet kell végezni adott részletességű, időegységre vonatkozó előrejelzéséhez. A nagyobb rendszer több változót jelent, de egy tengerimalac – a tapasztalatok szerint – kiszámíthatóbb, mint egy ugyanolyan méretű kölyökmacska. A kiszámíthatatlanságot inkább az előrejelzéshez szükséges, a megfigyelt rendszer egységnyi térfogatára jutó műveletek száma jellemzi.

A kölyök macska kevésbé kiszámítható, mint egy tengerimalac
(Forrás: Wikimedia Commons / Petra15 / CC BY-SA 3.0)

Az ember nem válhatott volna a Föld urává, ha nem lett volna előrelátóbb a többi fajnál. Az előrelátás képessége sok veszélyes helyzetből mentette ki őseinket. A racionális önzés hosszú távon kiszorítja a többi motivációt, mert ez növeli leginkább saját ismétlődésének, fennmaradásának esélyét. Az előrejelzéseket a jövő megtervezésében hasznosítják, ami hajlamos leegyszerűsíteni a helyzetet.

Mások megfigyelése

A többiek megfigyelése az üzleti életben is egyre kevésbé nélkülözhető. A konkurenciaharcban hátrányba kerül, aki nem alkalmazza az informálódás hatékony módszereit. Információért folytatott küzdelmük a fegyverkezési versenyhez hasonló. Egyre hatékonyabb eljárásokat kísérleteznek ki, amíg a kölcsönös tudakozódás annyira nyomasztóvá nem válik, hogy a versengő felek úgy döntenek, megszabadulnak tőlük.

Ez – hasonlóan a nukleáris fegyverek leszereléséhez – kis lépésekben történhet. Még ha mindenki jobban örülne egy kémkedés nélküli bolygónak, akkor sem válhatnak meg egyik napról a másikra az összes lehallgató készüléktől. Ha elhatározzák, hogy felhagynak egymás megfigyelésével, és tárgyalni kezdenek, nem számíthatnak gyors sikerre. Ki merné használhatatlanná tenni teljes megfigyelőrendszerét, miközben nem tudhatja, hogy a többiek is így tesznek? Fokozatosan leépíthetik arzenáljukat, de megmarad a kísértés, hogy titokban megtartsanak valamennyit, biztonság kedvéért.

Edward Snowden, az amerikai lehallgatási botrány elindítója
(Forrás: Wikimedia Commons / CC CY 3.0)

A végtelen valószínűtlenség hajtóműve és a titkok nélküli bolygó

Bolygónk felülete óriási lakatlan társaiéhoz képest, millió számra történnek rajta önmagukban meglepő események. Az élővilág – Douglas Adams kifejezésével – a végtelen valószínűtlenség hajtóműve. Egy sivatag, vagy jégmező sokkal kiszámíthatóbb, mint egy őserdő. De még a dzsungelben sem várható annyi meglepetés, mint a 21. század zsúfolt nagyvárosaiban.

Amíg az emberek döntéseinek van bármi jelentősége, terveik, gondolataik értékes információt jelentenek. Sokan attól tartanak, hogy míg nem pillanthatnak bele ellenfeleik, konkurenseik fejébe, nem lehetnek biztosak benne, hogy nem fenyegeti őket veszély. A kereskedők is örülnek, ha többet tudnak rólunk, mert így könnyebben megtalálják lehetséges üzletfeleiket. A Google, a YouTube és a Facebook – saját bevallása szerint – azért gyűjt felhasználóiról adatokat, hogy kitalálja, mit szeretnének vásárolni. Szeretné tudni, mire vágyunk, hogy szükségleteinkhez illő ajánlattal szolgálhasson.

Valamilyen mértékig az élőlények is ki tudják találni egymás szándékait. Néha logikus, lépésről lépésre haladó következtetéssel térképezik fel a másik gondolatmenetét. Sherlock Holmes is ezzel döbbentette meg dr. Watsont. Akadnak hasonlóan éles szemű megfigyelők, de többnyire nem tudatosan következtetünk, hanem megsejtjük, mire gondol egy másik ember. Ez nem mindig működik, és mialatt valakire figyelünk, új fordulatot vehetnek az események. Néha szükség lehet egy eszközre, ami közelítően tájékoztat arról, mi játszódik le egy ember fejében.

Sherlock Holmes szobra Meiringenben
(Forrás: Wikimedia Commons / Juhanson / CC BY-SA 3.0)

Ha elég sokáig figyelnek egy élőlényt, feltérképezhetik, milyen fizikai folyamatok zajlanak testében, amíg kommunikál. A beszéd során például véges számú fonémát kombinálunk. Pszichológusok régen feltételezik, hogy amikor egy ember magában megfogalmaz valamit, hasonló idegfolyamatok indulnak meg, mint amikor hangosan kimondta az elgondolt hangsorokat. A mozgásra irányuló szándékok még könnyebben beazonosíthatók. Legtovább a képzetek maradhatnak rejtve a fürkész gépek elől.

Ha az agy ingerületmintái hozzák létre a tudatot, ahogy a fizikalizmus állítja, előbb-utóbb megalkotják az ingerületminták és a velük együtt járó gondolatok első, megbízhatóan működő szótárát. Ez ugyan személyre szabott, de ha kikísérletezték a technikát, már senki sem lehet biztos abban, hogy vannak titkai. Valaki ránk irányít egy készüléket, ami azonosít, betölti a megfelelő ingerületminta-szótárat és jó eséllyel meg tudja mondani, mit tervezünk, mi jár a fejünkben. A viselkedés hozzávetőleges előrejelzéséhez nincs szükség ilyen energiaigényes eljárásra, a megfigyelés hagyományos eszközei is elég adatot szolgáltatnak.

A Különvélemény című film hasonló jövőt villantott fel. Bűnös szándékaink nem maradhatnak rejtve a gondolatrendőrség elől. Egy férj hamarabb indul haza a munkából, míg felesége közös otthonukban egy másik férfival tölti az időt. Az előrejelző rendszer életveszélyt jelez: ha a férj tetten éri a nőt, valószínűleg megöli, szeretőjével együtt. Riasztást ad ki, és a rendőrök az utolsó pillanatban megakadályozzák a gyilkosságot.

A Különvélemény című film angol nyelvű plakátja
(Forrás: Wikipédia)

De mi a garancia arra, hogy terveinket nem valósítja meg valaki előttünk, ha ki nem mondott szavaink sem maradhatnak titokban? Aki az ötleteiből, felfedezéseiből akar megélni, szokatlan helyzetben találhatja magát. Egy számítógép gyakran átcsoportosítja az adatokat. Észrevétlenül ellophat egy ötletet, és átadhatja másnak. Be is csempészheti tudatába, ha magától nem élne a plágium lehetőségével. Ma még az üldöztetéses elmezavar biztos jelének tekintik, ha valaki arról panaszkodik, hogy olvassák a gondolatait, vagy távolról sugalmaznak neki valamit. De a közeljövőben egy számítógépes rendszer képes lehet erre...

Így a Földön alig maradt feltérképezetlen terület. Séta közben egyre kevesebb meglepetés érhet, de biztonságunkért cserébe mi sem tudunk igazi meglepetést okozni. Aki megelőz minden balesetet, azt ritkán érik váratlan találkozások. Számítógépek felfedik a lehetőségeket, idővel nem marad érthetetlen jelenség, titokzatos összefüggés. A Föld a jelek szerint elveszti rejtélyeit, mielőtt lakói új bolygót kereshetnének maguknak.

Felhasznált irodalom, többek közt

Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak

Barabási Albert László: Villanások

A. Conan Doyle: A bentlakó beteg

Réthelyi-Szentágothai: Funkcionális anatómia

Scheuring István: Evolúciós játékelmélet

Szabó György: Játékelmélet

Tőzsér János: A test-lélek probléma két aspektusa: a mentális okozás és a fenomenális tudatosság