Nemrégiben a geci szó eredetéről írtunk. Egy olvasónk az alábbi megjegyzést fűzte a cikkhez:

Egyébként létezik „Ondó” családnév is, tehát ha a köznévnek van is bármi köze ehhez, akkor itt is az a valószínűbb, hogy a családnév volt előbb, és még nem volt meg szexualitással kapcsolatos jelentése, feltételezem.

Az Ondó név és az ondó ’sperma’ közszó kapcsolata feltétlenül más, mint a cikk által említett geci ’sperma’, jancsi ’hímvessző’ és palkó ’fing’ szavak, illetve a Gergely, János és Pál személynevek becézői esetén. Ez utóbbiak ugyanis igen gyakori, „tipikus” nevek, míg az Ondó névről ez nem állítható. A másik különbség, hogy a geci, jancsi, palkó szavaknak a megadott az egyetlen köznévi jelentése, míg az ondó eredendően többjelentésű. Az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (A magyar nyelv etimológiai szótára, EWUng.) az alábbi történeti jelentéseit hozza: 1585: ’váladék, ürülék’, 1590: ’(köles)korpa, dara’, 1673: ’hulladék’. Ballagi Mór 1873. évi szótára mai értelmében nyelvújítási állattani műszónak minősít, de ismeri a növénytani párhuzamos jelentését is: „zöldes, fehér murvaféle takaró némely fünemü növényeknél”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A fentiekkel egybehangzó etimológiát ad az EWUng, amikor az ondó közszót a tatár onta(k) ’liszt’, dobrudzsai tatár untaq ’dara, porformájú liszttermék’, karakalpak untaq ’por, morzsa’, baraba undaq ’finomra őrölt, finom szemű’ szavakkal rokon török szó átvételének tartja, ahol a magyarban a hangfejlődés a török burčaq > magyar borsó mintájára alakult. A jelentésfejlődést pedig így vázolhatjuk: ’korpa’ > ’őrlés után eldobott melléktermék’ > ’hulladék’ ~ ’váladék, ürülék’. (A korábbi A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára még ismeretlen eredetűnek mondja a szót.)

Az elsődleges ’(köles)korpa, dara’ értelmet alapul véve előállt az Ondó családnév egyik lehetséges etimológiája, ugyanis más malmi (mellék)termékekből is lettek családnevek, mint pl. Dara, Korpa, Liszt, Pelyva. Ezt a nevet tehát gabonafeldolgozással foglalkozó személy kaphatta ragadványnévként, amely korai esetben személynévvé lehetett, későbbi időszakban pedig vagy közvetlenül foglalkozásnévként, vagy közvetetten a személynévből apanévként válhatott vezetéknévvé. A motiváció azonban átvitten utalhatott tulajdonságra is a korpa értéktelenségéből kiindulva.

Búzakorpa
(Forrás: Wikimedia Commons / Ali@gwc.org.uk / CC BY-SA 2.5)

Valószínűbb azonban egy másik etimológia, ugyanis a nevünk beillik a hasonló Onda és Ondok családnevek alkotta sorba, amelyek így az Árpád-kori Ond személynév különböző kicsinyítő képzőkkel alkotott származékainak tarthatók. A honfoglaló vezér neve maga is képzett, -d kicsinyítő képzővel alakulhatott az ón ’cin’ főnévből vagy az ó ’régi, öreg’ melléknévből. Szervetlen járulékhangnak azokat a hangokat nevezik, melyek előzmény nélkül jelennek meg egy szó története során. Az utóbbi esetén az -n olyan szervetlen járulékhang, mint ami barlang szóban is megjelent. Korjelző kifejezések könnyen válnak személynévvé, de a fémek nevei is alkalmasak erre akár átvitt értelemben, akár foglalkozásnévként, vö. Vas, Réz. Ebben az esetben az Ondó családnévben az azonos régi személynév maradt fent apanévi használatban, azaz úgy, hogy az apa, nagyapa egyéni nevét örökölték a leszármazottai megkülönböztető névként.

Ón
(Forrás: Wikimedia Commons / Jurii / CC BY-SA 3.0)

Felmerülhet egy harmadik etimológia is, miszerint az Andó személy-, illetve családnév alakváltozata lehetne. Ez az András személynév And- rövidülésének -ó kicsinyítő képzős származéka. Ez azonban kevéssé valószínű, mivel a magyarban nem jellemző az ilyen a- > o- változás. Bár szóba jöhetne kiindulásként az András név szlovák Ondrej ~ cseh Ondřej változata is, de itt a rövidülésben meg szokott maradni az r hang. Ezt a feltételezést tehát el kell vetnünk.

Legyen bár az Ond világi személynév származéka, vagy eredjen az ondó ’(köles)korpa, dara’ szóból, mindenképpen azt kell hangsúlyoznunk, hogy legvalószínűbben egy régi személynévről van szó, amely apanévként lett családnév. Ezt erősíti ugyanis, hogy több olyan korai településnevünk is van, amely ebből a személynévből alakult pusztán vagy -d képzővel. Ezek: Ondód < Ondó (1326: Vndo) ’Pusztavám része’, Ondód (1288: Vndod) ’Torony településrésze’, Ondód ’Debrecen városrésze’.

Megemlítendő még, hogy a példaként hozott személy- és családnevek némelyikének van a fentiekhez képest alternatív etimológiája. Így a Dara lehet még Dárius egyházi személynév származéka, a Korpa utalhat a hámleválásra is, az Ondok pedig az Undok ’visszataszító, alávaló’ jellemnév alakváltozatának is tekinthető.

Források

Benkő Lóránt (főszerk.): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. Második, javított és bővített kiadás.

Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára: XIV–XVII. század