-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat... ismét településnevek etimológiái közül válogattunk.
Edit nevű olvasónk Ukkról és Bobáról szóló cikkünk kapcsán említi, hogy az ő kedvenc állomásneve Porva-Csesznek. Az állomás Veszprém megyében, Porva és Csesznek faluk (vagy falvak) között található.
Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárának alapján Porva etimológiai szempontból nem annyira izgalmas – komi eredetét bízvást elvethetjük –, ismét puszta személynévből keletkezett településnévről van szó. A személynév szláv eredetű lehet, a szerbeknél és horvátoknál ma is előfordul Prva alakban, ez pedig a Prvoslav (kb. ’első dicső(ség)’) névből rövidült.
A Csesznek településnév már érdekesebbnek tűnik. Nem csupán azért, mert a csesz(ik) ige jelen idejű, kijelentő módú, többes szám harmadik személyű alakjával esik egybe, és ez számos tréfára nyújt lehetőséget. (A csesz(ik) egyébként hangutánzó eredetű szó, a csiszol, csoszog, csöszög családjába tartozik, ma is közismert jelentése mellett ’karcol súrol’, ’lop’ és ’vág, szel’ jelentésben is előfordult a régiségben – ’közösül’ jelentése nyilván az elsőből származik.) Sokkal inkább azért, mert hangalakja a szláv nyelvek [csesznek], [csesznok], hangalakú, ’fokhagyma’ jelentésű szavára emlékeztet, így azt gyanítanánk, hogy ezzel függ össze.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A valóság azonban megint kiábrándító. Ismét puszta személynévből keletkezett helynévvel van dolgunk, és a forrása megint szláv eredetű. A szerb-horvátban a megfelelő česnik [csesznik] jelentése ’részes, részvevő,; boldog ember; násznagy, férfi fővvendég (lakodalomban)’.Egy ’magas rangú tisztségviselő, várnagy’ jelentésű köznévből keletkezhetett személynév, a lengyelből ki is mutatható ilyen személynév: Czestnik [csesztnyik], Cześnik [csesnyik]. Ebből a tőből származik a magyar tiszt szó is: ennek eredeti alakja čьstь [csiszti], jelentése ’elismerés, tisztelet, méltóság’. A szó eleji [cs] a szó belseji [t] hatására változott [t]-vé, mint például tiszta esetében. Csesznek nevéből a [t] bizonyára igen korán kiesett (már első, a 13. század közepéről való említésében sem szerepel), így a változás nem is mehetett végbe.