@bloggerman77: "édesanyám - az ő nagymamájától vett szóval - a szárított, keletlen tésztából készült lepényszerű ételt hívta így..." -> valószínűleg a cvibak analógiájára.

Érdekes, édesanyám - az ő nagymamájától vett szóval - a szárított, keletlen tésztából készült lepényszerű ételt hívta így...

Ez a cibak = cövek nekem teljesen új.

-Mivel tiszaparti falu volt Cibakháza, akár a "cibálók---cibák" fontos pihenőhelye, azok "háza" (talán ló istállókkal) is lehetett a település.

A "cibak" szót, a volgai hajóvontatókhoz hasonló szituációt feltételezve értelmezném, akik kötelekkel huzigálták, "cibálták" a part felől a hajókat..

Folyón felfelé (a folyással ellentétes irányban) másképpen nem is lehet elképzelni a hallal és zöldségekkel megrakott hajók eljuttatását a legközelebbi "felső elhelyezkedésű városba" vizen, mint hajóvontatók segítségével (gondolom talán lovakkal, nem emberekkel).

A hagyományos föld utak annyira nehezen járhatók lehettek megrakott szekerekkel főleg esős időben, hogy azt hiszem, a vizi út még folyásirány ellenében is biztonságosabb volt mint a szárazföldi..

A gyakori rablótámadásokat is szerintem könnyebb lehetett elkerülni vizi szállítással (fegyveres kiséret nélkül nem is volt érdemes elindulni, mert országosan szervezett "rendőrség" értelemszerűen nem volt )..

-Cibakháza honlapjáról, ahol a címerüket ismertetik..:

"A település névadója valószínűleg az a férfiú volt, aki Károly Róbert kíséretében érkezve Cyba(c) névre hallgatott, s akinek fiáról 1343 novemberéből szól egy dokumentum (magistri Michaelis fily Cybaak). A család származásáról Istvánffy Miklós, Cibak Imre váradi püspök és temesi főispán tetteit előadva ezt írja: "Itáliában a legkiválóbb liguriai nemzetség Cyboa családjából származott, akinek az ősei Massa őrgrófjaival együtt, egyazon időben érkeztek Itáliából Pannóniába,.."

-Zwack nevéhez szerintem sincs semmi köze a településnek..:)

(A Zwack név miért, miért nem, bennem valahogyan lengyeles hangzást feltételez, de gondolom nem valószínű, hogy igaz lenne..)