Bulcsú nevű olvasónktól a következő kérdést kaptuk:

Azzal a szóval gyűlt meg a bajom, hogy „karosszéria”. Milyen elemekből épül fel, és honnan származik ez a szó? Ja, és hogy kell szótagolni?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A karosszériával kapcsolatos első érdekesség, hogy már a kiejtése is furcsa: a szóalak írott formájában ssz szerepel, a szó ejtése azonban ingadozó. Van, aki valóban hosszú [sz]-szel ejti: [karosz:éria] (a sz után tett kettősponttal jelöljük, hogy hosszú a hang), de van, aki s + sz kapcsolathoz hasonló hangot produkál: [karosszéria].

Az utóbbi kiejtés mintha önkéntelenül is tartalmazna egy naiv elemzést, népetimológiát: karos + széria összetett szó; végül is így két értelmes darabra bontottuk fel azt, ami egyben kicsit értelmetlen. De hogy mi köze a karosnak a szériához, hogy fogja ez a járművek külső borítását jelenteni: nem tudjuk.

Ami nem is csoda, hiszen a szó etimológiája nem ez; a karosszéria nem összetett szó, de a valódi eredete is magyarázatot ad a furcsa alakra. A karosszéria egy nemzetközi szó magyarosított változata. Megvan a németben: Karosserie, a franciában: carrosserie és állítólag az angolban is (szintén carrosserie), bár az angolban erre gyakrabban body szót használják. A franciából terjedt el az európai nyelvekben: a francia carrosse ’kocsi’-t, ’hintó’-t, a carrosserie ennek képzett alakja. A magyarba a németből kerülhetett át, és a magyarban „latinosították vissza” a végződését.

Ja, és ˜– részben a fentiek miatt (nem összetett szó!) – így kell szótagolni: ka-rosz-szé-ri-a.