Az 1925-ben született Manuel Halvelik (eredeti nevén Kamiel Vanhulle) belga eszperantista, civilben asztronómus, nyelvész és író, egyben a Monato című eszperantó folyóirat munkatársa, élete során három érdekes nyelvi kísérletet is elvégzett az eszperantóval kapcsolatban. Az eszperantó bárminemű megreformálásának szándéka nélkül létrehozott három olyan nyelvváltozatot, melyet – szándéka szerint – a más nyelvekről eszperantóra fordítók esetleg sikerrel használhatnak munkájuk során. Így megalkotta az Arcaicam Esperantom (Arkaika Esperanto) ’archaikus eszperantó’ nevű változatot: ez lenne az eszperantó ősi változata. A Popido (popola idiomo ’népi nyelvezet’) nevű változat Halvelik elgondolása szerint egyfajta népi eszperantó. Végül az orosz говорить [govority] ’beszél’ igéből megalkotott Gavaro elnevezésű változat az eszperantó keményfiúk, kétes elemek és bűnözők tolvajnyelvének irodalmi fordítások, alkotások esetén történő ábrázolása során hivatott segíteni.

Manuel Halvelik 1975-ben
(Forrás: Wikimedia Commons / Kamiel Vanhulle / GNU-FDL 1.2)

Tolvaj, nyelv

Halvelik a Gavaro megszerkesztése során viszonylag kis mértékben nyúl a nyelvtanhoz. Bizonyos eszperantó képzőket lecserél, így pl. -il- helyett -eŝ- járja eszperantó tolvajnyelven a szótővel kapcsolatos eszköz kifejezésésére: tranĉilo helyett tranĉeŝo ’kés’, a tranĉi ’vágni’ igéből.

A Gavaro leglátványosabb átalakulása a szókincs terén megy végbe, ahol Halvelik négy módszert ad meg az eszperantó tolvajnyelv szavainak alkotásához. Ezek 1) a metaforák: musko ’moha’ jelentésű szó Gavaro szakzsargonban ’haj’ jelentésben, 2) az eredeti eszperantó szótövek lerövidítése: polico ’rendőrség’ helyett polo, 3) betűszavak: a ripozu en paco ’nyugodjék békében’ kifejezésből repo, 4) és rengeteg, az eredeti eszperantó szókincsben nem szereplő idegen szó: így az orosz eredetű drugo ’barát’ szó az eredeti eszperantó amiko alak helyett (ill. mellett).

A Gavaro – a negyedik pont szerint képezhető új – elemei hét forrásnyelvből táplálkoznak: angol, arab, francia, spanyol, héber, orosz és szuahéli. Az 1-3) pontban foglalt módon Halvelik szerint egy adott szónak bármennyi párhuzamosan létező alakja megengedett Gavaróban, de a 4) pont alapján képzettek közül csak három.

Halvelik az eredeti eszperantó számneveket is lecseréli; elsőre talán meglepő, de távolról sem egyedülálló módon az eszperantó tolvajnyelv számnevei az eszperantó előtti időkre nyúlnak vissza: a volapükből származnak.

A tolvajnyelv idehaza sem új keletű jelenség: hajdúsági szójegyzék 1782-ből, nyomtatásban
(Forrás: Wikimedia Commons)

A Gavaro szókincsben természetesen külön elnevezései vannak a rendőri és katonai rendfokozatoknak is. Halvelik még azzal is kedveskedik a kötetet forgató érdeklődőknek, hogy a normál eszperantó mondat mellett szereplő Gavaro példamondatot átültet tolvajnyelvesített Popido és Arkaika Esperanto formákra is.

Így a köznyelvi eszperantó ili iris piede ’gyalog mentek’ Gavaro változata ili prenis la gamboĉaron (szó szerint ’megragadták a lábszekeret’, azaz ’lábbusszal mentek’). Utóbbi Popido alakja zi prenit lo gamboĉar, Arkaika Esperanto alakja pedig ilùi Gambocharon preniit. Hogy utóbbi verziókra vajon mikor is lehet szükség fordítás során, persze megint más kérdés.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az R-csoport

Az eszperantó tolvajnyelv illusztrálására Halvelik számos nyelvről fordított Gavaróra kisebb szövegeket; számunkra talán a legérdekesebb egy magyar nyelvű szemelvény és annak fordítása. Fóti Andor (1907–1979) a második világháborút követően helyezkedett el a rendőrségnél, majd – tapasztalatai alapján, megváltoztatott nevekkel és helyszínekkel – számos sikeres könyvet írt a korabeli alvilágról. Ezek egyike az Itt az R-csoport című kötet, melynek egy részletét Halvelik is átültette eszperantóra, tolvajnyelvi elemeket használva. Az eredeti magyar szöveg így hangzik:

– Hát azt hiszed, hogy én frankó vagyok? – vágott vissza Horváth. – Én is pucolós vagyok, se egy kéglim, se egy grandom.

[...]

– Rosszul lettem, bevittek a spitálba, két nap múlva járó lettem, és a mosóban szereztem egy ápolóruhát. Kijönni már nem volt kunszt. Nagy nehezen eljutottam Miskolcra, ott bevágtam egy kéglit, nemcsak ruhát találtam, hanem négy kilót is, és úr lettem. Csak azóta elfogyott a pénzem, s flammos vagyok. Látom, neked jól megy, nem félsz ilyen nyíltan virítani, nem tartasz attól, hogy elkapdoválnak?

Itt az R-csoport – a könyv egyes részei eszperantó szlengben is olvashatóak

Halvelik fordításában mindez így néz ki:

– Ĉar ci kredas ke mi estas tofa, rediris Horvath. – Ankaŭ mi estas runanto, mi havas nek bivakon nek djengon.

[...]

– Mi malsaniĝis kaj oni kondukis min al la hospito. Du tagojn poste mi rajtis ellitiĝi kaj promenis al la tollavejo, kie mi trovis vestaĵojn de flegisto. Estis preskaŭ infana ludo tiamaniere eliri la konstruaĵon. Mi atingis la urbon Miskolc, kvankam ne senpene, kie minacante per tranĉeŝo mi akiris krom vestaĵojn kvar cent pismojn kaj mi estis denove sinjoro. Sed de post tiu tempo mia mono jam forflugis kaj mi hungeras. Ci kontraŭe, kiel mi vidas, estas bonfarta; ci ne timas montri cin, ci ne timas ke ili cin balzamos.

A két szöveget összevetve az alábbi tolvajnyelvi szótár állítható össze, melynek alapján a Gavaro bizonyos szóképzési alapelvei is szembeötlőek:

tofa – frankó

runanto – pucolós

bivako – kégli

djengo – grand

hospito – spitál

pismo – kiló

hungeri – flammosnak lenni

balzami – elkapdovál

A runanto és a hungeri szavak az angolból, a djengo és pismo szavak az oroszból, a tofa a héberből kerültek Halvelik Gavarójába, ugyanakkor a bivako és a balzami más jelentésben már léteznek a zamenhofi eszperantóban is, a hospito és a tranĉeŝo pedig sajátosan a Gavaro szóképzés szabályainak engedelmeskedik.

Abban azért nem vagyunk biztosak, hogy a Fóti Andornál szereplő „bevágtam egy kéglit” kifejezés helyes eszperantó fordítása a minacante per tranĉeŝo ’késsel fenyegetve’, ahol – ahogy azt fentebb láttuk – tranĉeŝo ’kés’. Akik pedig további Gavaro ismeretekre vágynak, forgassák bátran Halvelik kötetét.

Források

Fóti Andor: Itt az R-csoport

Manuel Halvelik: Gavaro. La verda slango. Definitiva Eldono, 2006

A magyar tolvajnyelv szótára