@siposdr: nem feltétlenül kell hozzá program, a translit.ru/ a legtöbb böngészővel működik. Latin betűkkel lehet gépelni, és az ablakban cirill betűkkel jelenik meg.

Ennél csak egy picivel bonyolultabb megoldás - Firefox alá ezt a kiegészítőt lehet telepíteni, és akkor bárhova lehet latin billentyűzettel orosz szöveget gépelni (többféle kiosztást be lehet neki állítani, van pl. ugyanolyan is, mint amit a translit.ru használ):

https://addons.mozilla.org/en-US/firefox/addon/transliterator/

"Azzal viszont nem értek egyet, hogy az orosz nyelvben az első szótagon sohasem lenne hangsúly."

Erről már én is olvastam,hogy egyes orosz nyelvjárásokban (ha jól tudom a Baltikum környékén),az első szótagra esik a hangsúly.

@Fejes László (nyest.hu):

Elször is bocsánatot kérek, hogy nem cirill betűkkel, hanem magyar/latin betűkkel bróbálom az orosz szöveget leírni, de most nem áll rendelkezésemre ehhez szükséges, megfelelő számítógép program.

Abban Önnek teljesen igaza van, h. maguk az oroszok sem biztosak néha a szavak helyesírásában. Ha jól emlékszem az 1960-as évek elején akartak is egy nyelvi/helyesírási reformot csinálni, hogy az "a"-nak ejtett "o"-kat attól fogva "a"-nak írják.

Szerencsére ez nem következett be. Ami már azért is örvendetes, mert így az "okanyje" (azaz az o-zó nyelvjárás, vagyis amikor a hangsúlytalan "o"-k is megmaradnak "o"-nak) nem csak mint érdekesség maradt fenn, hanem egy olyan kiejtési mód, amely a helyesírást szöveghűbben követi, mint az irodalmi nyelv.

Azzal viszont nem értek egyet, hogy az orosz nyelvben az első szótagon sohasem lenne hangsúly. Nézzük csak az olyan szavakat, mint nagymama, nagypapa, holnap és így tovább (azaz: i tak dálse).

Ha viszont Ön arra gondol, hogy az első szótagban lévő "o" mindig hangsúlytalan, nos az sem igaz. Ld. pl. a több (bólse), szintén (tózse), Nap (szólnce) szavakat. A hangsúlyváltozásból fakadó, a kiejtésben történő "o" - "a" változásra kiváló példa a röviden (kóratka) és a rövid (karótkij).

@doncsecz: "Ez a szó egyébként a szláv nyelvekben 'munka' jelentéssel bír, és ez a magyar robot 'jobbágymunka' szó alapja is. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz) szerint a magyarba a németen keresztül került."

@Roland2: A magyar nyelv szakszavait, nyelvjárási szavait, szlengszavait is a magyar nyelv szavainak szoktuk tekinteni, függetlenül attól, hogy azokat sem ismeri mindenki. Ha egy kódexben megtalálunk egy szót, azt mondjuk, hogy a kódex korában megvolt a magyar nyelvben – nem is tudjuk ellenőrizni, hogy hányan ismerték. A cikk nem állítja, hogy a robot 1921-ben már általánosan ismert szó volt. Az azonban valószínű, hogy Kassán és környékén a darabot megtekintő nézők már ismerték, sőt, azok is, akik hallottak a darabról, olvasták a kritikákat stb. A darab híre máshova is eljuthatott, így nem csak egy szűk kör hallhatott róla.

Honnan van a magyarban "robot" mint hűbéri munka kifejezést? A csehben tehát "robota," a szlovénban meg "tlaka," a horvátban van rá "tlaka, robija, kuluk" kifejezés is.

"A TESz adatai alapján még abban az évben bekerült a magyar nyelvbe, mivel a darabot magyar fordításban Kassán is bemutatták."

Ez érdekes,hogyan tudják megállapítani,hogy egy szó,kifejezés mikor(tól) kerül be vagy válik elterjedtté egy adott nyelvben ? Szerintem ha megkérdeztünk volna '21-ben mondjuk egy cipészt , egy gyári munkást vagy egy alföldi parasztembert,szerintem nem sok fogalmuk lehetett még e kifejezés értelméről (mármint az emberi külsejű gépekről).Persze akik látták a darabot vagy hallottak róla,már ismerték a szót,bekerült a szókincsükbe,de több idő kellett még ahhoz,hogy általánosan elterjedjen (na igen: itt jön a kérdés,hogy { csak} az egyes egyének által használt szavak/kifejezések is a nyelv szókincsébe tartoznak-e,még akkor is,ha mások nem használják vagy nem is értik azokat { vagy legalábbis más értelemben} .

@siposdr: Igaza van, ezt valóban elírtam, és valószínűleg nem a cseh robottól függetlenül. Más kérdés, hogy az oroszban mi szól az a-s, s mi az o-s írás mellett. Szerintem egyik mellett sem semmi,hiszen sosem esik a hangsúly az első magánhangzóra. De még ha esne is, akkor sem mondana semmit ez az orosztudásról, hiszen éppen az ilyen helyesírási hibák azok, amelyeket az oroszok is folyamatosan elkövetnek...

Érdeklődéssel várom, hogy mi nem adekvát az okfejtésben...

Aki nem tud arabusul, az....

És ez érvényes az oroszra is...

Ugyanis ezen a nyelven a "munka" szóban az első magánhangzót "a"-val írják, nem "o"-val. Azaz рaбота-nak.

Így viszont a málenykaja rabóta átalakulása málenykij robottá a fenti okfejtésben elmondottak szerint, nekem nem tűnik teljesen adekvátnak.

Jó ez a Kraftwerk szám, klasszikus.