A szakdolgozatok leadásának őszi és tavaszi hetei mindig a jó sok munkát adnak a nyestnek. Tavaly tavasszal pédául három cikkben vettük végig, hogy hogyan kerülhetjük el a politikusok körében mind népszerűbb plágiumot, azaz hogyan hivatkozhatunk az általunk feldolgozott szakirodalomra. Ezekben a cikkekben elsősorban a papíralapú kiadásokra koncentráltunk: szakkönyvekre, tanulmánygyűjteményekre, folyóiratokra. Az internetes forrásokra való hivatkozások akkor kissé háttérbe szorultak, pedig mind több és több cikk érhető el ingyenesen az interneten, így a hivatkozási probléma elég aktuális.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Olvasóink már nem egyszer kerestek meg minket olyan kérdéssel, hogy ránk, a nyestre, azaz a Nyelv és Tudomány című ismeretterjesztő portál cikkeire hogyan tudnak hivatkozni. Legutóbb például ezt a kérdést kaptuk Zsuzsanna nevű olvasónktól:

Szeretnék hivatkozni egyes cikkeikre a szakdolgozatomban. Hogyan jelölhetem az internetes hivatkozást, hogy formailag helyes legyen? Bibliográfiát használok.

A kérdésre a válaszunk elsősorban az, hogy annak megfelelően, ahogyan a szakdolgozatot elbíráló intézmény megköveteli; ugyanis az internetes hivatkozások formájára vonatkozóan – ahogyan a más forrásokra való hivatkozásokat illetően is – különböző hagyományok, szokások léteznek. A nyesttel kapcsolatosan alapvetően két nehézség merülhet fel a bibliográfia készítése közben – szigorúan hivatkozási szempontból. Az egyik az, hogy nekünk nincsenek lapszámaink; a nyest nem egy periodika, amely az interneten teszi közzé a lapszámait, hanem egy állandóan frissülő portál. A másik pedig az, hogy a nyesten olykor konkrét szerző megnevezése nélkül látnak napvilágot a szerkesztőség által készített vagy készíttetett anyagok. Vegyük tehát sorra a felmerülő nehézségeket!

Az elsőről már írtunk az egyik tavalyi cikkünkben, így igazából elég lenne erre az internetes forrásra hivatkoznunk, hogy bemutassuk, hogyan lehet a nyestre hivatkozni. Ezt mi könnyen meg is tettük a fenti hyperlink beillesztésével, ami persze szakdolgozatíróinkon mitsem segít. Nekik 20. századi problémákkal kell megküzdeniük egy egyre inkább anakronisztikussá váló műfajban, a szakdolgozatban. Ebbe nem szokás hyperlinket illeszteni, hiszen a bekötött változatban úgysem lehet majd kattintani, meg amúgy is praktikusabb, ha meg van nevezve explicite a forrás. Ennek megfelelően ugyanúgy járunk el, mint a többi forrás esetében: megadjuk a szerző nevét, a megjelenés helyét és idejét; a különbség csupán annyi, hogy a cikk URL-címét is megadjuk és azt az időpontot, amikor mi a cikket „letöltöttük”, azaz, amikor olvastuk:

Molnár Cecília Sarolta (2012): De van benne rendszer! Nyelv és Tudomány, 2012. április 11.

http://www.nyest.hu/hirek/de-van-benne-rendszer (Utolsó letöltés: 2013.04.19.)

A megadott információk alapján már azonosítható és visszakereshető az általunk felhasználni kívánt cikk. A letöltés (praktikusan: az olvasás) dátumát azért fontos megjelölnünk, mert az interneten mindig mozgó célpontra lövünk – még egy olyan megbízható portál esetében is, mint a Nyelv és Tudomány. Az internetes tartalmak sokkal kevésbé rögzítettek, sokkal könnyebben megváltoztathatók vagy akár törölhetőek is, így fontos megadnunk, hogy mi a szöveg mikori állapotával dolgoztunk.

Mozgó célpont...
(Forrás: Wikimedia Commons / Franco Atirador / GNU-FDL 1.2)

A második problémára – azaz arra az esetre, amikor olyan cikkre szeretnénk hivatkozni, amelynek nincs nevesítve a szerzője, hanem szerkesztőségi anyagként „nyest.hu” áll a szerző neve helyén – már nincs ilyen egyértelmű receptünk. Azt javasoljuk, hogy ilyen esetben járjunk el úgy, hogy szerzőt nem írunk, hanem a cikk címével kezdjük (ennek kezdőbetűjét illesztjük a bibliográfia betűrendjébe), és a többi adatot ugyanúgy felsoroljuk, ahogy az előzőekben:

Hogyan hivatkozzunk internetes forrásokra? Nyelv és Tudomány, 2013. április 20.

http://www.nyest.hu/hirek/hogyan-hivatkozzunk-internetes-forrasokra (Utolsó letöltés: 2013. április 20.)

Ezzel persze az a gond, hogyha a szöveg közben a zárójeles hivatkozásokat használjuk, akkor bajba kerülünk: mit írjunk a zárójelbe? – Erre csak azt tudjuk mondani, hogy az ilyen helyzeteket érdemes elkerülni. Például úgy, hogy a szövegbe illesztjük a címet és zárójelbe csak az évszámot írjuk, például így:

A Hogyan hivatkozzunk internetes forrásokra? (2013) című összeállítás például azt javasolja, hogy lehetőleg ne hivatkozzunk szerző nélküli művekre, de ha nagyon muszáj, akkor...

Természetesen ha a lábjegyzetes hivatkozási rendszert választjuk, akkot ez a probléma elő sem áll, hiszen akkor a lábjegyzetbe ugyanazok az adatok kerülnek, amelyek a bibliográfiába.

Felhasznált irodalom

Molnár Cecília Sarolta (2012a): Hogyan hivatkozzunk? Nyelv és Tudomány, 2012. április 10.

http://www.nyest.hu/hirek/hogyan-hivatkozzunk (Utolsó letöltés: 2013.04.19.)

Molnár Cecília Sarolta (2012b): De van benne rendszer! Nyelv és Tudomány, 2012. április 11.

http://www.nyest.hu/hirek/de-van-benne-rendszer (Utolsó letöltés: 2013.04.19.)

Molnár Cecília Sarolta (2012c): Tíz hiba, amit ne kövessünk el a bibliográfiában. Nyelv és Tudomány, 2012. április 13.

http://www.nyest.hu/hirek/tiz-dolog-amit-ne-hibazzunk-el-a-bibliografiaban (Utolsó letöltés: 2013.04.19.)