@Molnár Cecília:

"Hivatkozni mindig arra a kiadásra kell, amit konkrétan mi használunk"

Ez az említett "vikinges" idézetnél különösen fontos, hiszen legalább három fordításban jelent meg magyarul.

Először jugoszláv kiadású önálló füzetben, Asterix és a normannok címen (borítója a cikkben).

Ezt követte a Timár György-féle fordítás az Alfában, végül itthon is megjelent füzet formában, de már rímbe szedve.

Utóbbi kettő már Asterix és a vikingek címen.

(szubjektív vélemény: A Timár-fordítások verhetetlenek, emiatt a rajzfilmváltozatok is erősen csökkent élményfaktorral bírnak az alfás képregényekhez képest)

@Molnár Cecília: Tudom és a képet az Internetről kerestem elő és a megfelelő/elvárt módon hivatkoztam rá. Viszont ekkor merült fel bennem a beküldött probléma...

(Éppen ezért nem is vártam ilyen gyors reagálást a nyesttől, amely kellemesen meglepett)

@Pierre de La Croix: Hivatkozni mindig arra a kiadásra kell, amit konkrétan mi használunk a munkánkban, nem az első vagy a teljes kiadásra. Az általunk konkrétan használt példány adatait kell pontosan megadni. Ha mindkét forrás a birtokunkban van, akkor a hitelesebbnek tekinthetőre vagy elterjedtebbre, esetleg nagyobb példányszámúra érdemes, szerintem.

A „birtokunkban van” lehet, hogy azt jelenti, hogy be kell menni a könyvtárba, és újra megnézni a katalógust, az összes elérhető könyvészeti adattal. Ha hiányoznak az adatok, pl. nincs évszám a kiadványon, akkor azt is beleírjuk a bibliográfiába: „é. n.”, azaz évszám nélkül.

Amúgy a képregény nem csak egy műfaj. Szokták művészeti ágnak, médiumnak, meg még sok másnak is nevezni, de szerintem több egy műfajnál.

A kérdésem az lenne, hogy amikor több képregénybuborékon keresztül folytatódik az idézet, (és csak a szöveget, a panelokat nem illesztem be) akkor szükséges-e ezt valamilyen módon jelölni, vagy lehet folyamatosan írni?

Én küldtem be a kérdést, amire köszönöm a választ (én is hasonló megoldást választottam). Azért raktam a képregényt idézőjelbe, mert kétféleképpen jelent meg az általam "idézni" próbált mű (függelékben, érdekességképpen). Egyrészt folyóiratban, másrészt még ugyanabban az évben album formátumban is megjelent (pontosabban két éven keresztül jelent meg egy újságban, és a második évben jelent meg. Mivel az "eredeti" verzió megjelenési idejét csak találgathattam, ezért indokoltnak tartottam az idézőjel használatát)

Amúgy pont egy Asterix és Obelix kocka volt az. Sajnos nem az én érdemem, hanem egy szigorú értelemben is vett tudományos műből csentem az ötletet (A Római világ atlasza, ha valaki ismerné)

@Nensis: "nem a magas kultúra része"

Erre van valami definíciód? Hol kezdődik a magaskultúra? A Gaiman-féle Sandman nálam pl. simán belefér a magaskultúrába.

@Nensis: "Más kérdés, hogy mivel nem a magas kultúra része, sokan nem tartják elemzésre méltónak."

A Wikipédia szerkesztésénél (régebben aktívan részt vettem benne) hasonló okokból jelentett örökös problémát a megbízható forrásokra való hivatkozás. Ugyanis a konvenciók szerint mindenre hivatkozni kell, de emellett állandó viták tárgyát képezte, hogy a hivatkozás a fontosabb, vagy a források megbízhatósága (extrém esetben ugyanis előfordulhat, hogy a valós adatokra nincs forrás, amire pedig van, az erősen kétes). Ez főként popkultúrával összefüggésben merült fel: mire hivatkozzunk? Egy bulvárlapra, amelynek információi már a műfajából adódóan is megbízhatatlanok, vagy az adott személy "hivatalos" forrásaira, amelyekről szintén sokszor köztudott (vagyis nyílt titok), hogy -- marketinges érdekekből vagy egyéb okokból -- hazudnak?

"Az első kérdésünk a kérdéssel kapcsolatosan, hogy az olvasó vajon miért tette idézőjelek közé a képregényt. Talán nem szó szerint értette?"

Kommunikáció szakon volt olyan óra, ahol képregények elemzésével foglalkoztak. A popkultúra része, és ugyanúgy vizsgálható, ahogy bármely más műfaj. Más kérdés, hogy mivel nem a magas kultúra része, sokan nem tartják elemzésre méltónak. De ki tudja, mi lesz mondjuk 50 év múlva. :)