Az alábbi videón egy amerikai nőből (Christi Brown) és ausztrál férfiból (Mark Brown) álló házaspár mutat be a nyelvváltozataik közötti különbségek közül néhányat. Már az első szóból megállapítható, hogy a férfi nem amerikai, ezt mondja: [ásztrájliön] ’ausztrál’. Átlagos amerikaiként ugyanis [ásztréjliön]-t ejtene. Brownék azonban nem a kiejtésük közötti különbségekre összpontosítanak, hanem a legkönnyebben megragadható esetre, a különböző jelentésű szavakra. Ahogy ők mondják, „ausztrál–amerikai fordításokat” adnak.

Ami újdonság

Az nyilvánvaló, hogy ha két nyelvváltozatot egymástól több ezer kilométer távolságra beszélnek emberek, akiknek nyelvi őseik egymástól több évszázada elváltak, akkor sok mindent nem ugyanúgy fognak mondani. Sőt bizonyos keretek között az is megjósolható, hogy mit fognak másképp mondani: inkább azt, amivel az őseik elválásuk után találkoztak először. De látni fogjuk, hogy nem csak az ilyen fogalmakra lehetnek külön szavaik.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Újdonság például az autó. Bonnet mondja Mark, hood válaszol rá Christi. A bonnet „eredeti” jelentése ’főkötő’, de az britek ezt a szót kezdték használni a motorháztetőre is. Ausztráliának jóval tovább volt szoros kapcsolata az anyaországgal, ezért ott is ez terjedt el. Amerikában viszont az „eredetileg” ’kapucni’ jelentésű hood szót használják a motorháztetőre.

Bonnet vagy hood? Ez itt a kérdés
(Forrás: Wikimedia Commons / Jean-François Gornet / CC BY-SA 2.0)

A csomagtartót a britek – és nyomukban az ausztrálok – bootnak („eredetileg” ’csizma’) nevezik, az amerikaiak trunknak („eredetileg” ’börönd, utazóláda’). A lökhárító szinte ugyanaz, ezt talán ki is hagyhatták volna: Christinek bumper ’ütköző’, Marknak bumper bar ’ütközőrúd’. A sárhányó „ausztrálul” mudguard ’sárőr’, „amerikaiul” viszont fender ’hárító’.

Változatos motorháztető
(Forrás: Wikimedia Commons / Steven Straiton / CC BY 2.0)

Ami nem újdonság

Sok olyan területen is újít a nyelv, ahol egészen biztosan volt az adott fogalomra korábban is szó. Ismert példa a francia tête, olasz testa ’fej’. A latin caput ’fej’ alapján az olaszban capót, a franciában chefet várnánk. Meg is vannak ezek a szavak, de ’főnök’ jelentésben, a ’fej’-re mindkét nyelv a latin testa ’köcsög’ folytatóját használja, szemben a ruménnel (cap ’fej’), a spanyollal (cabeza ’fej’), vagy a portugállal (cabeça ’fej’), amelyek tovább őrzik a latin caputot – igaz, az utóbbi kettő kicsinyítve.

Házaspárunk az autó-alkatrészek után ételneveket sorol, ezek is tudnak különbözni. Ugyanezt magyarul – és tetszőleges nyelvvel – eljátszhatjuk: sütemény–tészta, tészta–laska. Ilyesmin nagyokat lehet vitatkozni.

Tésztának kinéző gomba
(Forrás: Wikimedia Commons / Jean-Pol Grandmont / CC BY-SA 3.0)

Brownék láthatóan nagyon élvezik a szósorolást. Egy ponton (0:25) a feleség ’szalvétá’-t jelentő napkinjére a férj mondja az saját, franciás serviette-jét, amit először a szokott módon [szörviet]-nek ejt, majd érezve magán felesége mosolygó tekintetét „helyesbít”: [szörvié]. Nyilván hirtelen azt hitte, azért néz rá Christi, mert rosszul ejti, ezért egy kicsit franciásít rajta – feleslegesen. A másik irányban is bemutatják a különbséget: a napkin a briteknek – és nyomukban az ausztráloknak is – ’pelenka’, bár ma inkább a kicsinyített nappy alakot használják erre, míg ezt Amerikában diapernek nevezik.

Megint autók, megint ételek és a hoki

Ausztráliában a ’benzin’ petrol, Amerikában gas, ami viszont Ausztráliában ’fing’. A ’parkoló’ Amerikában parking lot, Ausztráliában car park, bár Mark először becézi: parky. Christi szerint asphalt, Mark szerint bitumen: láthatjuk, hogy nem az angol sajátja, hogy több szó van ugyanarra, inkább csak jobban ismert, hogy az angol melyik változatában terjedt el jobban az egyik, melyikben a másik.

Jó tudni: Amerikában (és Kanadában) entrée-nak a főételt hívják, a világ többi részén, így Ausztráliában is ez az előétel (vö. francia entrée ’bejárat, előétel’). Valamit egy ponton félreértettek az amerikaiak, de a „hiba” hagyománnyá „nemesült”. Mivel ma ott szinte mindenki ’főétel’ értelemben használja a szót, ott azt jelenti, nem ’előétel’-t.

Elő- vagy főétel? Attól függ, hol vagyunk?
(Forrás: Wikimedia Commons / karol m / CC BY 2.0)

Ami Christinek hockey, az Marknak ice hockey ’jéghoki’.  Ausztráliában a hockey ugyanis ’gyephoki’, az amerikaiaknak field hockey.  Itt arról van szó, hogy mindkét beszélő ismeri az ice hockeyt is és a field hockeyt is, de önmagában a hockey az egyiknek ezt, a másiknak azt jelenti.  Ausztráliában a gyephoki, Amerikában a jéghoki a bevettebb sport.  A magyar ebből a szempontból az amerikai angollal tart: a hoki nekünk is inkább a ’jéghoki’.

Egy nyelv vagy kettő?

Már ez után a rövid felsorolás után is felmerülhet a kérdés, hogy vajon az „ausztrál” és az „amerikai” egy nyelv két változata, vagy pedig két nagyon közeli rokonnyelv. A nyelvészet erre a kérdésre nem igazán tud választ adni. Ha nyelveket kell felsorolnunk, egy nyelvnek tekintjük az angolt, jobb ok híján azért, mert az ausztrálok és az amerikaiak úgy tartják, hogy egy nyelvet beszélnek. De sokszor tapasztaljuk, hogy az angol két változata között nagyobb tud lenni a különbség, mint két külön nyelvnek tekintett nyelvváltozat között.