-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A nyelvi jelenségek földrajzi eloszlása olyan bonyolult, hogy szinte csodálkozhatunk, hogyan mernek a nyelvészek nyelvjárásokról beszélni. Egy válogatásból szemezgettünk ki hat leleplező térképet.
Amikor nyelvjárásokról hallunk, hajlamosak vagyunk úgy képzelni, hogy a nyelvjárásoknak olyan határaik vannak, mint például az országoknak vagy a megyéknek. Ha a palóc vagy a székely nyelvjárások jellegzetességeiről hallunk, gyakran olyan kép jelenik meg a fejünkben, hogy az elmondottak egy adott terület nyelvére, nyelvhasználatára mindenütt jellemzőek, azon kívül azonban nem. A valóság azonban ettől jelentősen különbözik.
A valóságban az egyes nyelvi jelenségek (kiejtésváltozatok, szavak, jelentések, szóalakok stb.) elterjedtsége nagyon is különbözik egymástól – annyira, hogy a nyelvjáráskutatóknak nagyon nagy gondot jelent, hogy egyáltalán kijelöljék, miféle nyelvjárások vannak, és hol húzódik ezek határa. Az ilyen döntések bizonyos fokig mindig önkényesek, és különböző kutatók különböző felosztásokkal élhetnek.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ráadásul még ha egyszerre csak egy-egy jelenséget vizsgálunk, akkor sem tudunk mindig éles határokat húzni. Lehet, hogy bizonyos jelentésben a nyelvterület egyik felén az egyik, a másikon a másik szót használják, de vannak olyan területek, ahol mindkettő előfordul. De ezen is területeken lehet az egyik gyakoribb, a másik ritkább; az egyik az idősebbek, a másik a fiatalabbak nyelvhasználatára jellemző (de lehet más megoszlás is, pl. vagyoni, társadalmi alapon); lehetséges, hogy a két kifejezés használatában stílusbeli különbség van. A nyelvi határok tehát általában nem élesek.
Ezt a jelenséget szépen illusztrálja az a 22 térkép, melyet a Business Insider tett nemrégiben közzé. Ezek az Egyesült Államokon belüli nyelvi különbségeket mutatják. Itt az egyes szavakat, formákat különböző színek jelölik, melyek annál sötétebbek, minél jelentősebb az adott forma túlsúlya.
Az első térképen a caramel ’karamella, égetett cukor’ ejtésmódjait látjuk. A terület nagy részén a szó két szótagos (kb. [kermöl]), ám az ország délkeleti részében, illetve az északkeleti csücsképen három szótagos (kb. [kerömöl]). A jelmagyarázat szerint lehetségesek olyan területek is, ahol a beszélők a két hangalakot szabadon váltakozva használják, illetve olyan is,a hol a kettő között jelentéskülönbség alakult ki – ám a térképen olyan területet nem találunk, ahol ezek valamelyike lenne a jellemző.
(Forrás: businessinsider.com)
Hasonlóképpen kétféle ejtése van a been (kb. ’volt’) szónak: az egyik kb. [bin], ennek magánhangzója kb. olyan, mint a sit [szit] ’ül’ szóban; a másik a [ben], melynek magánhangzója olyan mint a set [szet] (többek között ’beállít’, ’készlet’, ’halmaz’ stb.) szóban. Itt a földrajzi megoszlás egészen más, mint a korábbi térképen: az utóbbi ejtésmód főként az ország északi részén terjedt el, míg a többi területen az előbbi túlsúlya jellemző. (A brit angolból ismert [bín] ejtés – mint a see [szí] ’lát’ igénél – viszont sehol sem domináns.)
(Forrás: businessinsider.com)
Az eddig bemutatott példák esetében csak két variáció volt, és azok viszonylag jól elkülönülnek egymástól – legalábbis könnyen körülírható, merre találunk a többségtől különböző változatot (keleten, illetve északon). Az alábbi (13-as) térképen azonban azt láthatjuk, hogy nevezik a különböző területeken a körforgalmat. Az angol szavak kiejtését ezúttal nem jelöljük, mivel elképzelhető, hogy az egyes területeken ez is különbözik. Jól elkülönül az északkeleti terület, ahol rotary (egyébként ’körforgó, körben forgó’ jelentésű) szót használják. A fennmaradó területen a roundabout (szó szerint ’kerülő’) és a traffic circle (kb. ’forgalmi/közlekedési kör’) osztozik, az előbbi különösen a sziklás hegységben, az utóbbi a keleti parton erős, de mint a térképen látható, szigetszerűen előfordulnak helyek, ahol az egyik változat népszerűbb, holott a szomszédos nyelvterületeken a másik. Az ország belső területének északi határainál pedig egyáltalán nem ismernek külön szót erre a fogalomra.
(Forrás: businessinsider.com)
Hasonlóképpen véletlenszerűnek tűnik az ’ivókút’ jelentésű szavak eloszlása (16. térkép). A water fountain (szó szerint ’vízkút, vízforrás’) elsősorban a keleti országrészben gyakori, míg a drinking fountain (tkp. ’ivókút, ivóforrás’) a nyugatiban. Az ország belsejének északi részén, a Nagy Tavak környékén és attól nyugatra azonban ennek a fordítottja tapasztalható: keleten a water fountain, nyugaton a drinking fountain a népszerűbb. Két, egymástól távol eső területen, Connecticutban és Wisconsinban azonban egy harmadik variáns a domináns, a bubbler (azaz ’bugyogó, bugyborékoló’).
(Forrás: businessinsider.com)
A 18. térkép ismét más szempontból figyelemre méltó. Ez azt firtatja, hogy mi az olyan nagy utak elnevezése, melyeken viszonylag gyorsan lehet hajtani (tehát kb. a magyar autópálya és autóút megfelelői). Két szó játszik itt főszerepet: a freeway (szó szerint ’szabadút’) és a highway (szó szerint ’magasút’, mely itt ’magas rendű út’-ként értendő). Vannak, akik mindkettőt használják, de eltérő jelentésben: közöttük is vannak, akik szerint a különbség az, hogy a freewayen nincsenek lámpák és kereszteződések, míg a highwayen lehetnek; mások szerint a különbség egyszerűen annyi, hogy a freeway nagyobb. A térképen azt látjuk, hogy a beszélők többsége, különösen keleten, kizárólag a highwayt használja. A nyugati országrészben azonban a négy lehetőség közül egyik sem egyértelműen domináns – habár bizonyos területeken valamely változatok enyhe túlsúlyt mutatnak, közmegegyezésről nem lehet beszélni.
(Forrás: businessinsider.com)
Végül igen figyelemre méltó a 21. térkép is, mely az olyan alkoholboltok nevét firtatja, melyekben a kocsiból ki sem szállva lehet italokat vásárolni. A térkép furcsasága az, hogy a terület nagy részén ilyen szó nincs is – csupán Virginia és Észak-Karolina partvidékén nevezi ezt a többség brew thrunak. (Ez tulajdonképpen szójáték, a brew ’sörfőzés, sört főz’ és a drive thru ’áthajt, keresztülhajt’ összevonása.) A jelmagyarázat szerint vannak más szavak is a fogalomra, de ezek sehol nem általánosan használtak – még egy szűkebb területen sem. A nyelvterület nagy része azonban aszerint oszlik meg, hogy magát az autós alkoholkereskedés fogalmát ismerik, de nincs rá bevett elnevezésük, vagy hogy magát a fogalmat sem ismerik. (Gondolhatnánk, hogy a dolgot az befolyásolja, hogy egy adott államban lehet-e ilyen boltokat nyitni, vagy sem – valójában azonban a két jelenség határai csak a legritkább esetben követik az államhatárokat. Sőt, míg Virginia és Észak-Karolina partvidékén külön szó van az ilyen boltokra, addig e két állam belső részein a többség nem is hallott ilyen boltokról.)
(Forrás: businessinsider.com)
Gondolhatnánk persze, hogy nyelvileg nem jelent különbséget, hogy valamit ismerünk, csak nincs rá elnevezésünk, vagy nem is ismerjük a fogalmat. Ugyanakkor világos, hogy különbség van aközött, amikor egy nyelvben azért nincs szó a hóra, mert az adott közösség nem ismeri, mint ha minden évben rendszeresen havazik, a jelenségre mégsem alakult ki bevett kifejezés. Hasonlóképpen más a helyzet, ha egy nyelvben azért nincsenek évszakokat jelölő terminusok, mert az egész év folyamán hasonló az időjárás, vagy ha valamiféle rendszeres, ciklikus időjárás-változás megfigyelhető, a nyelv mégsem alkalmaz rá külön szavakat. A szembeállítás azonban különösen akkor éles, ha olyan változatokkal vetjük össze ezeket, ahol a fogalomra van saját kifejezés. Ezek szemszögéből nézve már egyáltalán nem mindegy, hogy ha nincs, miért nincs. Ha ugyanis nincs meg a fogalom, akkor nem beszélhetünk szókincsbeli (viszonylagos) hiányról, ha azonban ismert, akkor igen.