A rokonságnevek, azaz a rokoni viszonyokat leíró kifejezések (például apa, nagynéni, sógor, unokahúg) közül a legalapvetőbb viszonyokat kódoló szavak általában a nyelv nagyon ősi rétegébe tartoznak, így fontosak a nyelv történetét kutatók számára. Másrészt azt is érdekes megfigyelni, mennyire széles rokonsági körre vannak egy nyelvben kifejezések, például megkülönböztetik-e a különböző sógornőket. A kérdés nem csak történeti távlatokban érdemel figyelmet. Manapság olyan rokonsági viszonyok jönnek létre például a mesterséges megtermékenyítés elterjedésével, amikre régebben nem is volt példa. A BBC cikke olyan gyerekekről szól, akiknek biológiai apja ugyanaz a spermadonor volt, tehát féltestvérek. Ám az apát sem az anya, sem a gyerekek nem ismerhetik. A világ minden táján élő ilyen gyerekek vajon kicsodái egymásnak?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az, hogy egy családban nem csupán édestestvérek élnek együtt, régebben sem volt ritkaság. Ha például valamelyik szülő meghalt, a megmaradt szülő újraházasodott, és újabb testvérek születtek. Gondoljunk csak a népmesékben gyakori mostohaanya, mostohatestvér motívumokra!

Manapság azokat a családokat, ahol nem minden szülő és gyerek között van vérségi viszony, mozaikcsaládoknak nevezzük. Azokra a testvérekre, akiknek pedig csak az egyik szülője közös, leginkább a féltestvér szót szokták alkalmazni. A terminus – bár tulajdonképpen pontosnak tekinthető, hiszen a szülők 50%-a, azaz fele közös – mégis sokszor sodorja furcsa helyzetekbe az embert, amikor a testvéreiről beszél. De féltestvéred vagy egész? – kérdezik gyakran az embertől, ha például sok évvel fiatalabb húgát említi.

Család – ki kivel van?
(Forrás: Pixabay / White77 / CC0 PD)

Azoknak még nehezebb a dolga, akik olyan családban élnek, ahol mindkét szülőnek az előző házasságából való gyerekei élnek együtt. Ilyenkor a gyerekek semmilyen vérségi kapcsolatban nincsenek, de együtt élnek. Hogy említsék egymást? Mondják azt a másikra, hogy a fogadott testvérem? Vagy nevelőapám előző házasságából levő lánya? Míg az első megoldás inkább azt sugallja, hogy a két gyerek között jó a viszony, a második vagy a helyzet tényszerű elmagyarázása, vagy azt mutatja, hogy a beszélő nem örül ennek az új testvérnek olyan nagyon.

Az ivarsejtek adományázásának törvényi háttere hazánkban is sok vitát kavar. Jelenleg az 1997. évi CLIV. törvény 170–174. paragrafusa szabályozza az ivarsejt-adományozást. Az anonim adományozáshoz szükséges nyilatkozatokat pedig a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 7. és 8. melléklete tartalmazza.

A mesterséges megtermékenyítés ma már hazánkban is általános gyakorlatnak minősül. Így itthon is születnek olyan gyerekek például meddő házaspároknál vagy egyedülálló nőknél, akik biológiailag féltestvérek, de erről nincs tudomásuk. Hazánkban is vásárolható sperma, de az adományozó testi jellemzőin túl más adatok nem tudhatók meg. Sem az adományozó kiléte, sem az, hogy kiknek adományoztak még az illető spermájából.

Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban azonban nem titkosak a spermadonorok adatai. Így lehetséges az, hogy sokan megkeresik gyermekük féltestvéreit. Ez egyre könnyebb, hiszen nyilvános adatbázisokat is létrehoztak erre a célra. Azt, hogy ki adományozta az ivarsejtet, csak a gyermek 18. évének betöltése után adják ki a hatóságok. Ám az, hogy kik kaptak ugyanabból a spermából, kideríthető.

A BBC írásában szerepelő édesanya jelenleg gyermeke féltestvérei közül háromnak az anyjával tart szoros kapcsolatot, ám világszerte még 9 gyermekről tudnak, akinek ugyanaz a spermaadományozó az apja. És vajon hogy nevezik az ilyen rokonokat?

Az arctalan apák gyerekei: diblingek
(Forrás: Pixabay / ClkerFreeVectorImages / CC0 FD)

Az angol donor szót a magyarból is ismerjük. Ennek végső forrása a latin donare ’adományoz, ajándékoz’ szó. A sibling ’testvér’ szót pedig 1903-ban kezdték használni a legalább egy közös szülővel rendelkező testvérekre. Az óangolban a sibling jelentése jóval tágabb volt: mindenféle rokont jelentett. Aztán lényegében kikopott a nyelvből, majd mint ember- és állattani szakkifejezést kezdték újra alkalmazni.

Az angolban új szót alkottak az azonos donortól született gyerekekre. Ehhez a donor sibling ’donortestvér’ kifejezést használták fel. A két szó összevonásával vagy összerántásával született meg a dibling szó. Arról nincs tudomásunk, hogy ez az angol nyelvben újszülöttnek mondható szó átkerült volna más nyelvekbe. És arról sem tudunk, hogy van-e neve az ilyen szokatlan féltestvéri viszonynak a magyarban. Ha olvasóink tudnak erre egy kifejezést, osszák meg velünk!

Forrás

The donor-conceived siblings connecting across the world