A cikk utolsó bekezdését mellékvágánynak érzem. Rövid távon a szavak egészen máshogyan rövidülnek, mint hosszú távon. Egyrészt a szavak első említésekor lehet, hogy még direkt lassan is ejtjük őket, hogy jól értse a hallgató. Másrészt ez olyan csak, mint a szerződések szövege: "a Microsoft Magyarország Korlátozottan Felelősségre-vonható Társaság (a továbbiakban: Társaság)". Arra épül, hogy az adott beszélgetésben egyszer már egyértelműen elhangzott a jelölt. A jelölő tehát az adott felek számára kényelmesebb módon is meghatározható. A szavak abszolút hossza egészen más tészta, ott nem azonosítjuk őket mindig, sőt egy szó értékét rontja, ha mindig el kell magyarázni, mire gondoltunk.

@ocs: "link"

Szerintem nem betűket kellene vizsgálni, a betű csak a beszéd hevenyészett kifejezője. Például a franciák 8 betűvel írják, hogy Rousseau, de kiejtve ez csak két szótag. Ha fonetikailag vizsgálódnának, akkor talán egészen szép összefüggések is kijöhetnének.

"But I'm still waiting for an explanation of Geschwindigkeitsbegrenzung."

Ez megint logikai hiba. A Geschwindigkeitsbegrenzung két képzett szóból alkotott összetett szó, tehát legalább négy elemre bontható, amelyek viszonylag rövidnek számítanak (geschwindig, keit, begrenzen, ung). Ezen kívül vannak olyan nyelvek, amik szimplán így épülnek fel, hosszú szóösszetételekkel dolgoznak, ott a szó definíciója sem feltétlenül használható. Tehát a szavak hosszúságára vonatkozó összefüggés sem. - Annak viszont lehet némi kommunikációs háttere, hogy nem ezek a nyelvek a dominánsak.

"the most efficient use of language, taking into account frequency, informative value, and word length."

Képzett szavakra elsősorban a gondolkodásunk, a memóriánk miatt van szükség. Egy olyan nyelvet, amiben csak rövid szavak vannak, nehéz lenne megtanulni, hiszen két rövid szóból nem képezhetnénk egy hosszabbat, hanem arra meg kellene tanulni a saját rövid nevét. Tehát a nyelvhasználat hatékonyságánál nem elég az adott kommunikációs helyzetet nézni, a kommunikáló belső működése is beleszámít a rendszerbe.

@ocs: danke, ilyesmire gondoltam.

@ocs: által ajánlott cikk vége:

..."the most efficient use of language, taking into account frequency, informative value, and word length. The use of language will become less efficient as you use words that are less frequent. So for maximal communication? Small words.

But I'm still waiting for an explanation of "Geschwindigkeitsbegrenzung".

Najó, lefordiccsuk: a legsikeresebb nyelvhasználat figyelembe veszi a gyakoriságot, a közlés-értéket és a szavak hosszát. A nyelvhasználal kevésbé effektív (átütő, klassz) lesz akkor, ha nem gyakori szavakat használunk. Tehát a legoptimáliabb kommunikáció? A rövid szavak (-kal valósul meg).

DE ÉN MÉG MINDIG várok a (most rémhosszú német szó jön) a sebességkorlátozókra.

***

Az ősnyelv (protonyelv - nevezd, aminek akarod) azonban még

NEM kihegyezett fogalmakból alkotta a ma is meglevő rövid (magyar, héber, arab, szanszkrit, dravida, sőt a finn) GYÖKszavakat, hanem a természeti (film)jelentek hangmellékleteit utánozta - az általában egyetlen SZÓTAGÚ szavakkal.

S ezek a gyökszavak egész (film)jeletetekre utaltak. :

MAR-morog (vadállat, támad is, morog is, meg is eszi),

drrr-dörög az é (villog is, esik is az eső, stb.),

HAL (halott, halál), lefekszik, kihűl, de megenni hasznos, stb.

PE-FEJ, felfelé, a fa is, a szopós gyerek is fej-i az anyját, stb.

rá-rossz,

vitte-water-Wasser- viszi-víz,

asz-osz (csinál)-esz(ik),

passzol-fesz-fasz-feszültság

nyél-nyál-nyel-nyolc (kinyúlik), s persze a mansi: n'ololov ugyaninnen származik.

az át-ét(el)-út-üt, ugyancsak legősibb szavaink, s MINDEN gyöknyelvben megvannak ma is.

Nagyon RÖVIDEK.

Ezek a szavak tehát akár több tízezer évesek is lehetnek - máig léteznek s a ma is élő gyöknyelvekben (magyar-héber-arab-szanszkrit-dravida-finn) hasonló alakban használjuk őket MINDEN NAP ma is.

150 évvel maradtál le, magyar (=indoeurópai, =finnugor) nyelvtudomány.

@gligeti: scientopia.org/blogs/scicurious/2011/03/14/how-long-is-that-word-as-

plusz a benne idézett cikk, és társai pl.

Ja, meg persze a szanszkrit, dravida, héber, arab (finn:-))))))))))gyökszavak is mind nagyon rövidek,

ráadásul az értelmük is meg mind hasonló a magyar... (jajjaj, a magyarra nézve nem szabad itt kiírnom)...szavakkal.

Ez az, amit még nem vizsgáltál meg a logaitmus mínusz egyszeresével.

A sumer írás ugye egyszótagúakból áll... :-)))))))))))).

illetve első körben nyilván az érdekel, vizsgált-e már valaki ilyesmit, mert kézenfekszik...

Érdemes lenne megvizsgálni, hogy számszerűen mennyivel is rövidebb egy gyakori szó -- az információelmélet szerint egy adott "token" ideális hossza a valószínűségének (azaz a gyakoriságának) logaritmusával (pontosabban annak mínusz egyszeresével) arányos. Kíváncsi lennék, ez a nyelvben is igaz-e, mint tendencia.