-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Vajon honnan ered a „szia” köszönésünk? Netán az angol „see you” szlenges változatából, a „see ya”-ból? A nyelvész válasza „egy sokat gondolkodó középiskolás diák” kérdésére.
Patrik, „egy sokat gondolkodó középiskolás diák” a következőt kérdezi:
A szia szót naponta többször is használjuk (én legalábbis, de sokan vannak, akik tökéletesen megvannak nélküle, mert a helló, csá, csumi és társaik helyettesítik), de senki nem tudja, mit jelent, honnan ered, vagy egyáltalán mikor került be a magyar nyelvbe.
Kedves Patrik, igaza van, nem tudjuk, honnan ered, de ez azért nem olyan nagy baj. Én személy szerint azt gondolom, hogy a szevasz-ból keletkezhetett, de nem tudom, hogy a közbeeső alakok (pl. szea(sz) vagy sziasz) létezésére van-e bizonyíték.
Ami a szevasz-t illeti, annak világos a története. Egy hosszú latin köszöntésnek (ami azt jelentette, hogy ’alázatos szolgája’) volt egy lerövidült változata: servus ’szolga’. Ezt német nyelvterületen még most is használják (és persze magyarul is létezik szervusz, szerbusz alakokban). A szevasz magyar füllel egész hasonlóan hangzik, mint ahogy németesen ejtik a servus-t, onnan is ered.
Érdemes még egy kicsit idézni Patriktól:
Szerintem nem magyar eredetű szó (a magyar nyelv szereti a magánhangzó-harmóniát, és nem szereti a magánhangzó-torlódásokat). Habár más nyelvekben sem találtam hasonlót (esetleg az angol see you szlenges változata, a see ya, de nem hiszem, hogy ebből származna).
Jól gondolja, hogy (végső soron) nem magyar eredetű, de téved abban, hogy a szia sérti a magánhangzó-harmóniát, hiszen olyan a magánhangzó-szerkezete, mint az ilyeneké: bika, cica, hiba. Az i általában nem számít elölképzettnek („magasnak”) a magánhangzó-illeszkedés szempontjából. Az sem egészen stimmel, hogy a szia szóban magánhangzó-torlódás lenne, ez legfeljebb az írásképre igaz, és egy csomó más hasonló szó is van (pl. hiú, hiány, fiú). Ezekben egy j-t ejtünk a két írásban is megjelenő magánhangzó között. Abban majdnem biztos vagyok, hogy a szia mostani alakja a magyar nyelven belül alakult ki (nem pedig ebben az alakban vettük át valahonnan), ezért éppenhogy beleilleszkedik a magyar szavak szokásos hangalakjai közé. (Ezt hívják úgy a nyelvészek, hogy illeszkedik a magyar fonotaktikához.)
Abban viszont valószínűleg teljesen igaza van, hogy a see you (vagy ahogy manapság írják: CU) köszönéshez semmi köze.