-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Általában negatív kicsengéssel és a gyermekek megszólaltatása nélkül jelennek meg fiatalokkal kapcsolatos hírek a magyar médiában – derül ki a Magyar Lapkiadók Egyesülete által a Médiatanács számára készített a „Gyerekek médiareprezentációja a hazai nyomtatott és online sajtóban” című kutatásból.
A Médiatanács 2011 júliusától működik együtt hivatalos formában a Magyar Lapkiadók Egyesületével – mondta el dr. Vass Ágnes, a Médiatanács munkatársa. Az együttműködési megállapodás eredményeként kitérhetnek nem hatósági feladatkörökre is, illetve ágazatai kutatásokra . A most elkészült kutatás kifejezetten a 18 év alatti lakosság médiafogyasztási szokásaival, illetve a médiában feltüntetett szerepükkel foglalkozik. Az együttműködés támpontot ad ahhoz, hogy javaslatokat határozzon meg a törvényhozók számára a kiskorúak érdekeit védő szabályozási rendszer továbbfejlesztése érdekében.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
6 éves korig érdekesek
A vizsgálat 52 online és 1187 nyomtatott oldal, lap főként oktatás, nevelés, sport tematikájú cikkeit szemlézte – hiszen ezekben a típusú írásokban fordul elő leginkább a gyerekek szerepe. Ezek a cikkek általában 87–75 százalékban hazai hírekre támaszkodnak, nagyon ritkán szólal meg bennük gyermek, kiskorú. Továbbá ritkáén kerülnek címlapra fiatalokkal kapcsolatos hírek, főleg akkor nem, ha az pozitív kicsengésű. A negatív képi ábrázolás jellemzőbb az online sajtóban, mint nyomtatott társaiknál.
Az online sajtóban a 0-6 évesekkel kapcsolatos hírek jelennek meg a legnagyobb számban – a korosztályt passzív szereplőként tüntetik fel. A cikkekben az életkor előrehaladtával válnak aktív szereplőkké a fiatalok. A kutatás szerint a lányokkal szemben a fiúk túlreprezentáltak, és ugyan negatív szerepben feltűnnek fiatalok a lapokban, online portálok cikkeiben, ritkán használnak sértő kifejezést gyermekekre. A sikeres gyermekszerep megjelenítése a nyomtatott sajtóban jellemzőbb, negatív pedig általában konkrét fiatallal kapcsolatos történetben fedezhető fel. Megfigyelték továbbá: a gyermekeket általában passzív, kiszolgáltatott szerepben mutatják be.
A gyermekek ábrázolásakor általában a fiatalok szokásairól írnak az újságcikkek, ezek gyakran akkor pozitív kicsengésűek, ha versenysikerekről szólnak, amiről pedig nagyobb számban számol be a helyi sajtó. Utóbbiakban több szó esik a gyermeknevelésről, a családi életről, az elmúlt évekhez képest azonban mindennek a negatív oldalával is foglalkoznak.
Fiúk és lányok
A kutatás megállapította: fiúk gyakrabban szerepeltek például bűnesetekkel kapcsolatos cikkekben, míg a versenysikerek esetében inkább lányokról esett szó a lapok, portálok hasábjain.
Kevés a közös pont a fiúk és a lányok médiafogyasztásában, a fiúk inkább a tematikus portálokat, lapokat keresik, a lányok viszont a több témát is felvonultató forrásokat olvassák.
A kutatás szerint a fiatalok legfőbb információforrása a Facebook, a YouTube és a vicces, képpel ellátott idézeteket gyűjtő oldalak. Az olvasásnépszerűsítést saját missziójának is tartja a Magyar Lapkiadók Egyesülete, több más programja mellett március 14-én elindul Te is olvasol, ugye? nevű, kortárs novellaelemzési pályázata a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületével közösen.