Az újságíró etika tanításának kérdéséről értekeztek június 6-án; a workshopon kiderült, hogy Magyarországon még mindig nincs klasszikus értelemben vett „journalism school” (újságíró-iskola). A szakértők abban látják a megoldást, hogy az újságírást a kommunikáció és médiatudomány szak helyett egy speciális újságírói mesterképzés keretein belül lehetne oktatni. Emellett Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke hangsúlyozta, hogy a szervezet kiemelt feladataként tekint az etikus újságírás gondolatának terjesztésére a felsőoktatásban, így az év második feléig kidolgoznak egy programot, mely a felsőoktatási intézményeket segítené az etikus újságírás gondolatának hatékony átadásában.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A workshopon részt vett Horst Pöttker a Dortmundi Egyetem professzora is, aki az újságíróképzés németországi helyzetéről és az etikus újságírás kapcsán felmerülő aktuális problémákról számolt be. Hangsúlyozta, hogy hazánkhoz hasonlóan Németországban sem folyik klasszikus értelemben vett újságíróképzés, nincsenek az angolszász országokban elterjedt újságíróiskolák. Horst Pöttker szerint az újságíró feladata az átláthatóság megteremtése, a gazdasági, társadalmi és politikai problémák megvilágítása. A professzor szerint az újságíróképzés során a legfontosabb feladat, hogy érzékennyé tegyék a hallgatókat a morál és a nyilvánosság (szakmaiság) közötti különbségre. „A leendő újságírókkal nem az etikai kódexet kell bemagoltatni, hanem példákon keresztül kell megismertetni velük a szakma során felmerülő etikai kérdéseket” – mondta Horst Pöttker. 

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) Újságírás Központjának vezetője, Javorniczky István a hiányzó egységes szakmai etikáról és a hiányzó „journalism school”-okról tartott előadást. Kiemelte, hogy a hazai felsőoktatás egyik nagy hiányossága, hogy nincs klasszikus értelemben vett, az angolszász iskolákhoz hasonló újságíróképzés, arra most csak a kommunikáció és médiatudomány szak keretein belül van lehetőség. Ugyanakkor az onnan kikerülő hallgatók 60 százaléka nem akar a médiában dolgozni, hanem PR-szakemberként, vagy marketingesként képzeli el a jövőjét – tette hozzá. Javorniczky István az újságíróképzés megvalósítását leghatékonyabban mesterszak keretein belül tudja elképzelni, nem pedig különböző alapszakok másfél éves szakirányaként. Kiemelte: a BKF-en másfél év alatt igyekeznek a hivatáshoz való viszonyt és a szemléletet formálni, továbbá fontosnak tartják a létező műhelyekkel, szerkesztőségekkel való kapcsolatot, hogy a hallgatók a gyakorlatban is megismerhessék azokat a mindennapi problémákat, dilemmákat, amelyekkel egy újságíró küzd. A BKF Újságírás Központjának vezetője szerint égető probléma, hogy, Magyarországon nincs egységes szakmai etika, mert ez kihat arra, hogy nincs felsőfokú újságíróképzés sem.

Az újságírás és a felsőoktatás kapcsolatáról korábban Kepes Andrást kérdezte az Aktív Szemeszter felsőoktatási magazin. Abban elmondta: „Egy-két egyetemet leszámítva a kommunikációs szakból médiaképzés lett. Lassan nincs olyan felsőoktatási intézmény, amelyik ne vágott volna bele ebbe, többnyire kellő infrastrukturális (kamera, stúdió, utómunka-kapacitás) és szakmai háttér nélkül”.