@Névmásblog: 1

A felhozott példák szerintem egyáltalán nem kifejezők.. Rossz mondatok..

(1) Ha jól értem, "sokkal különb" vagy "egészen más" kifejezés helyett írt másabbat.. Vagy az új kifejezés egyszerre jelenti mindkettőt? Akkor ez egy olyan tömörítés, ami tényleg "zseniális", de bizony rasszista.. :)

(2) Én ezt a példa mondatot teljesen zavarosnak látom..

A mondatból arra lehet következtetni, hogy "Dóczi Lajos nem volt semmilyen hatással a magyar irodalom egészére." Nyilván éppen az ellenkezőjét szerette volna mondani aki a példa mondatot írta..

(3) Ebben a mondatban minek kell fokozni a "más" szót?! A "másképpen" helyett használta nyilván az író, szerintem rosszul.

(4) Talán azt akarta mondani az illető, hogy "Az ősz minden évszaknál szebb." Azt, hogy minden évszaktól eltér, talán fölösleges lett volna leírni, mindenki tudja..

@Sultanus Constantinus: 4

Szerintem igazad van. Ha pl. azt mondom, hogy:

A cseresznye színe másabb (=eltérőbb) a narancs színénél, mint a citromé. (Vagyis: A narancs színe közelebb áll a citroméhoz, mint a cseresznyéé.)

Szerintem ilyenkor három dolgot hasonlítok egymáshoz úgy, hogy rangsort állítok fel.. Ha így használják, az rendben van.

@Alexandra: A nyelv változik, akár tetszik ez neked, akár nem. Ugye a "másabb" szó létét teljesen felesleges is lenne vitatni, hiszen az a tény, hogy felhozod, bizonyítja, hogy létezik, különben nem beszélnél róla. Az, hogy beszélőtársaid kritizálod azért, mert a "másabb" szót nem úgy használják, ahogy te gondolod, hogy használni kellene, arra utal, hogy vagy a saját nyelvhasználatodat tekinted etalonnak, vagy azt gondolod, hogy létezik valamilyen a beszélőkön kívül eső mintaváltozata a magyar nyelvnek, és minden beszélőnek ahhoz kellene igazodnia. Nos, mint "nyelvészeti kérdésekben nem járatos" beszélőtársamnak mondom, nem létezik ilyen mintaváltozat. Ha neked nem tetszik a "másabb" szó bizonyos használata, annyit tehetsz ellene, hogy nem használod. Ha a te nyelvhasználatod sokaknak megtetszik, ők sem fogják használni. Ha nem, akkor törődj bele, hogy fogják.

Én nem vagyok járatos nyelvészeti kérdésekben, de nekem is nagyon bántja a fülemet a "másabb jelenség", ami néhány éve ütötte fel a fejét. Nem azért, mert vitatnám a másabb szó létét, hanem azért, mert szerintem sokan teljesen helytelenül, a "más" szó helyett, nem pedig nnak fokozásaként használják, mintha a "más" szó nem is létezne.

Arra gondolok, amikor azt mondják, hogy ez vagy az "mennyivel másabb", mint amaz, miközben a helyes az lenne, hogy mennyire más (mennyire különbözik). A másabb a más szó fokozása, ami számomra csak akkor nyerhet értelmet, ha van mihez viszonyítani. Pl. a narancs színe más, mint a citromé, de a paradicsomé annál is másabb - vagyis jobban különbözik a citrom színétől, mint a narancs színe. Ez így számomra értelmes.

Viszont szerintem teljesen helytelen lenne önmagában azt mondani, hogy a narancs színe másabb, mint a citrom színe. Minél másabb???

Számomra szokatlan a másabb fokozás. A fokozás nem a melléknevek kiváltsága (lásd határozatlan számnevek, határozószavak), és nem is minden melléknév fokozható. Ami a jelentést illeti: a megszokott jelentésében lehet a más fokozható, de az új jelentésében (homoszexuális) már nem igazán.

@Janika: A "magasságában" tényleg idegesítő.

További idegesítő kifejezések:

"tól-ig" (így, szóösszetételként)

"kitaláció"

"ingerencia"

"forintális"

Nem teljesen értek egyet. Szerintem a "más" egyértelműen két szófajt képvisel: névmás ('másik ember') és melléknév ('eltérő, különböző'). A melléknév viszont minden további nélkül fokozható, már kérdés, hogy bizonyos jelentéseknél ez furcsa, mivel nem mindig egyértelmű vagy értelmezhető valamilyen tulajdonságnak a "fokozata". Így pl. az, hogy "különböző", csak annyit mond, hogy 'nem ugyanolyan'. Ebben pedig az is benne van, hogy "csak kevés dologban / kicsit különbözik", és az is, hogy "sok mindenben / nagyon különbözik". Illetve már az is kérdés, mit értünk "kicsit eltérő" és "nagyon eltérő" alatt (ennek nincs értelme anélkül, hogy harmadik dologhoz viszonyítsuk).

Szerintem csak emiatt érezhetik egyesek furcsának azt, hogy "másabb", de egyébként mivel az "eltérőbb", "jobban különböző" szinonimája, én nem látok benne kivetnivalót.

@Janika: A gimnáziumi magyartanáromnak is mániája volt mindkettő (igazándíból és magasságában).

Vannak és mindig lesznek olyan szavak, amik bizonyos embereket

zavarnak. A minap futottam bele egy hasonlóba. Egyik ismerősöm

megkért arra hogy soha ne haszáljam az 'igazándiból' szót, mert

zavarja. Egy másikat meg az idő magassága idegesti pl.: '6 óra magasságában'. Ezt érdekes lenne kutatni, hogy mely szavak elfogadottabbak és melyek kevésbé.

A lenti példákat a Magyar Nemzeti Szövegtárban találtam, és nekem mindegyik teljesen jó. Van ott összesen 109 előfordulás a "másabb"-ra.

(1) "Éreztem , hogy ez nem az én közegem , és sokkal másabb vagyok és azt is éreztem , ..."

(2) "Hiszen a magyar irodalom egésze semmivel sem volna másabb Dóczi Lajos nélkül ,"

(3) "Akkor még picit másabb stílusban játszották ezeket a játszmákat, ..."

(4) "... az ősz mindennél másabb."

Viszont felsőfokban nem használnám, illetve azt legfeljebb csak úgy tudom elképzelni, ha valaki direkt mókázik.