-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk azt kéri, nyugtassuk meg, hogy bántja a fülünket a „másabb” szó. Sajnos, ezt a kérést nem tudjuk teljesíteni. Más oldalról közelítjük meg a kérdést...
Annától kaptuk ezt a kérdést:
Szia! A „másabb” jelenségről már írtál? Egyre gyakrabban hallom, immár a Kossuth Rádió egyik riportere száján is kicsúszott. Én heroikus harcot vívok, javítok mindenkit (mindenki utál is ezért rendesen), de szeretnék teljes bizonyosságot, hogy ugye nem csak az én fülemnek fáj ez a szó?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Teljes bizonyosságot persze nem adhatunk, de úgy sejtjük, hogy nem csak Anna „fülének fáj” ez a szó. Hiszen legtöbbünk fülét bántja valamilyen nyelvi jelenség: például van, akinek szokatlan lehet a fülének fáj kifejezés használata a bántja a fülét helyett. Erre pedig a legegyszerűbb magyarázat sokak számára az, ha a fülének fáj kifejezést helytelennek, nem létezőnek, hibásnak bélyegzik. (Ezzel együtt sajnos sokszor műveletlennek, igénytelennek bélyegezve az adott alak használóit.) Nyelvészként azonban a dolgunk az, hogy megnézzük, érdekes egyéni nyelvi (idiolektusbeli) jelenségről van-e szó vagy esetleg másról, mennyire elterjedt ez az alak, és hogyan jöhetett létre stb. Nem tehetünk másképp a másabb alakkal sem!
Majd a hozzászólók megmondják, bántja-e a fülüket a másabb, mi inkább a nyelvészeti érdekességére koncentrálunk. A szó alakja alapján fokozott (középfokú) melléknévnek tűnik: más + -bb. Feltevésünk szerint annak számára, aki hibásnak tekinti ezt az alakot, az okozhatja a gondot, hogy a más tő az ő implicit, belső nyelvtana szerint nem olyan szóosztályba tartozik, amelynek az elemeihez fokjel járulhatna. Mi tehát a más?

(Forrás: m.cdn.blog.hu)
Ez elég izgalmas, és egyáltalán nem könnyű kérdés! Ha a szó jelentését vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a hagyományosan névmásoknak nevezett elemek némelyikéhez hasonló. Nem azért, mert „valami helyett áll” vagy „valamit helyettesít”, hanem azért, mert a jelentése a kontextustól, a beszédhelyzettől, a szövegelőzménytől függően változik. (Az ilyen jelentésű elemeket a nyelvészetben deiktikus kifejezéseknek nevezik.) A más jelentése kb. így írható le: ’nem az / nem olyan, mint a szövegelőzményben említett’.
A más mondattani viselkedése is nagyon izgalmas! (A névmások mondattanilag nem viselkednek egységesen, tehát ez nem fog minket közelebb vinni a hagyományos szófaji besorolás megértéséhez.) Van alanyi használata:
(1) Más jött el, nem az, akit vártam.
(2) Mások vittek a rossz útra.
Ezekben a mondatokban a más, illetve a mások alanyi szerepet tölt be. Az (1) mondat esetében még érvelhet valaki úgy, hogy a mondat elliptikus: a más valójában egy jelzős szerkezet maradványa (más ember jött el). Ezt az érvelést a (2) mondat esetében azonban már nem olyan könnyű védeni. Itt azt látjuk, hogy a más többes számban is állhat. (Sőt, tudjuk, hogy a névszóragokat is megkaphatja.) Ha a hagyományos nyelvtan terminológiájával fogalmazunk, azt mondjuk: ezekben a mondatokban a más névmás főnevet helyettesít. (Magyarán: főnévként viselkedik mondattanilag.) Ahogy a következő mondatban is:
(3) Más szemében a szálkát is meglátja, a sajátjában a gerendát sem.
Itt egy birtokos szerkezetben a birtokos jelző szerepét tölti be; ez szintén tipikus főnévi mondattani szerep. De használható másképp is:
(4) Más színű tollal javítsad!
(5) Ő más volt.
A (4) mondatban minőségjelző, az (5)-ben pedig az állítmány része. Ezekben a mondattani szerepekben pedig tipikusan a melléknevek szoktak szerepelni (Piros színű tollal javítsad!; Ő piros volt.). Így pedig már érthető, hogy miért is kaphat fokjelet. Azért, mert egyik tipikus mondatbeli szerepe a melléknévéhez hasonló, így vannak beszélők, akiknek az implicit nyelvtanában a más a melléknevekhez is hasonlít. A fokozott alak jelentése teljesen világos: ’még kevésbé olyan, még kevésbé hasonló’.
Történeti érdekesség, hogy a más szó eredetét tekintve valóban azt látjuk, hogy a szó töve (ami finnugor örökség) a má-, ami eredetileg névmásként volt használatos. A -s a TESz. szerint valószínűsíthetően melléknévképző. A más elem egyébként nagyon sokféle képzett és összetett szóalakban szerepel, a jelentése is igen változatos: egymás, másik, másol, második, másnap, mása, képmás, hasonmás, másutt, felemás, elmismásol, másrészt, máskülönben stb.