Az angol főbb átírási rendszereit áttekintő sorozatunk utolsó részeként – hiánypótlásként – az „r-betűs hangokról” kell szólnunk. A R-nek az angolban betöltött különleges szerepét már többször is felemlegettük itt a nyesten. Az angol angliai változatainak a többségében már nem is ejtik azokat az [r]-eket, amelyekről itt szó van (ezért is vagyunk kénytelenek R-rel jelölni, és ezért beszél az imént idézett kommentelőnk is „r-betűs hangokról”), a korábbi [r] hatása azonban itt is jól kitapintható. Lássuk, miről van szó.

Amerikában majdnem mindenhol ejtik az [r]-t
(Forrás: Quora)

Akkor hat, ha nincs

Kicsit leegyszerűsítve a helyzetet, azt mondhatjuk, az úgynevezett r-ezős (rotikus) változatokban minden korábbi (a helyesírásban jelölt) [r]-t ejtenek, a nem-r-ezős (nem-rotikus) változatokban viszont csak azokat, amelyeket magánhangzó követ. Ezt látjuk a következő táblázatban.

	rotikus	nem-rotikus
ferry ’komp’	[feri]	[feri]
fervid ’heves’	[förvid]	[fővid]
refer ’utal’	[riför]	[rifő]

A ferry-ben a két r azt jelzi, hogy az előző magánhangzó rövid [e], nem hosszú [í], nem az, hogy az [r] hosszú volna. Az angolban nincsenek hosszú mássalhangzók.

Az [ö] az IPA [ə] jelének felel meg.”

Azt is láthatjuk, hogy míg a ferry [r] előtti magánhangzója a helyesírás alapján várt [e], addig a fervid és refer szavakban nem ezt, hanem [ö]-t találunk az [r] előtt a rotikus változatban. Ez az [e] > [ö] változás azok előtt az [r]-ek előtt következett be, amelyeket nem követ magánhangzó. Csakhogy épp ezek azok az [r]-ek, amelyek a nem-rotikus változatból kiestek, vagyis ezekben az [r] előbb megváltoztatta a magánhangzót, majd eltűnt. A megmaradó – magánhangzó követte [r]-ek – viszont nem hatnak az előző magánhangzóra.

A nem-rotikus változatból eltűnő [r]-nek még egy hatását felfedezhetjük példáinkban: a magánhangzó megnyúlását. A rotikus [förvid] és [riför] rövid [ö]-je hosszú lesz, miután az utána álló [r] kiesik. Ezt a jelenséget pótlónyúlásnak nevezik, és gyakran előfordul, például a magyarban is. A nem-rotikus angolban a hosszú magánhangzóknak a [r] eltűnéséhez kapcsolódó pótlónyúlás a legfőbb forrása. A korábbi, középangol hosszú magánhangzók ugyanis mára kettőshangzókká váltak, ezt az alábbi táblázatban mutatjuk. (Az [ē] a hosszú [e], az [ā] a hosszú, [ó]-ba hajló [a] jele.)

	középangol	mai angol
bite ’harap’	[bít]	[bajt]
meet ’találkozik’	[mét]	[mijt]
meat ’étel, hús’	[mēt]	[mijt]
mate ’társ’	[mát]	[mejt]
boat ’hajó’	[bāt]	[böut]
boot ’csizma’	[bót]	[büut]
out ’ki’	[út]	[áut]

A rotikus standard amerikaiban nem esik ki az [r], és az átírási hagyomány nem is használ hosszú magánhangzó-jelet.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Förszt nörsz mördzsör

Láttuk, hogy az angolban hat rövid magánhangzó van. Az R előtti helyzetben (természetesen csak a nem magánhangzó előtt álló R-ekről van szó) ebből csak három marad. (Itt a rotikus ejtést adjuk csak, a nem-rotikusban hiányzik az [r] és hosszú a magánhangzó. Azt is be kell vallanunk, hogy korábbi szokásunkkal ellentétben a bust magánhangzóját itt nem [a]-val, hanem [ö]-vel írjuk. Hiába, magyarosan nem tudjuk pontosan leírni az angol magánhangzókat. Az [ȧ] a rövid [á] jele.)

fist [fiszt] ’ököl’	first [förszt] ’első’
vest [veszt] ’mellény’	verse [vörsz] ’versszak’
bust [böszt] ’mellszobor’	burst [börszt] ’kirobban’
puss [pusz] ’cica’	purse [pörsz] ’tárca’
pat [pȧt] ’paskol’	part [part] ’rész’
pot [pat] ’fazék’	port [port] ’kikötő’

Az angol magánhangzókra egy-egy jellemző szóval szoktunk utalni. Ezek között van a nurse [nörsz] vagy [nősz] ’ápolónő’ is, a teljes listáért kattintson.

A helyesírás tanúsága szerint az egy sorban álló szópárokban korábban ugyanaz a magánhangzó állt, de ez [r] előtt megváltozott. Ráadásul ez a változás az esetek nagyobbik részében az érintett magánhangzókat egybeejtette (világos mezők) az úgynevezett „NURSE magánhangzóba”. Ezt az eseményt angolul First NURSE merger-nek, azaz „első NURSE összeolvadásnak” nevezik (a másodikra hamarosan visszatérünk), és „véletlenül” éppen ennek a három szónak a korábban különböző magánhangzója vált azonossá.

Mivel tehát a first, verse, burst magánhangzóját ma (néhány skót kivételével) minden angolul beszélő ugyanúgy ejti, az átírásuk is azonos, még a helyesírás-alapú rendszerekben is: BBC [furst], [vurs], [burst], Webster [fərst], [vərs], [bərst].

Egy finom különbség

Említettük, hogy azok az [r]-ek, amelyeket magánhangzó követ – és amelyek ezért a nem-rotikus változatokban is megmaradnak –, nem módosítják az előttük álló magánhangzót. Vagyis a tarry [tȧrij] ’késlekedik’ első magánhangzója elölképzett, a tar [tar] ’kátrány’ magánhangzója viszont hátulképzett (és ha az [r]-t nem ejtük, hosszú is: [tā]).

A ˈ jel a következő magánhangzó/szótag hangsúlyosságát jelzi.

A tar magánhangzója azonban akkor is ugyanaz a hátulképzett hang marad, ha toldalékolás révén mégis egy magánhangzó kerül az [r] mögé: tarry [tārij] ’kátrányos’. Websternél ezt a különbséget mellékjel jelöli: tarry [ˈta-rē] ’késlekedik’, tarry [ˈtär-ē] ’kátrányos’. A BBC-nél egy másik kis különbségre, az r betűk számára kell felfigyelnünk: tarry [TARR-i] ’késlekedik’, tarry [TAR-i] ’kátrányos’. (A kétféle átírásban jelölt „szótaghatárokkal” itt nem foglalkozunk.)

Aki nem volt rest és az előbb kattintott a [ˈta-rē] átírásra, az láthatta, hogy a tarry ’késlekedik’ szónak nem is csak ez a kiejtése, első helyen ez áll: [ˈter-ē]. Az amerikai angolban ugyanis jelenleg történik egy olyan változás, ami kiterjeszti a magánhangzóknak az [r] előtti összeolvadását azokra az esetekre is, amikor az [r] után is magánhangzó áll. Ez érthető: az amerikaiban az [r]-t így is, úgy is ejtjük, tehát miért épp abban lenne különbség, hogy mi történik előtte.

Hairy Potter

Nézzük a következő három szót: merry ’vidám’, marry ’házasodik’, Mary (ez egy jól ismert név). Angliában és Amerika egyes részein, pl. Új-Angliában, ezek a szavak mind különböznek egymástól, ezt itt négy átírási rendszerben is mutatjuk.

	magyar	IPA	BBC	Webster
merry	merij	ˈmerij	MERR-i	ˈme-rē
marry	mȧrij	ˈmarij	MARR-i	ˈma-rē
Mary	mērij	ˈmeːrij	MAIR-i	ˈmer-ē

Egy Mary, akinek az élete nem volt túl merry
(Forrás: Wikimedia Commons)

A délebbre élők közül sokan már ugyanúgy ejtik a marry-t és a Mary-t (ezt mutatja a Webster-féle két kiejtése a tarry-nak: [ˈta-rē] – ez a marry-ra rímel – és [ˈter-ē] – ez a Mary-re rímel). Az Egyesült Államok legtöbb részén viszont már a merry-t is ugyanígy ejtik, hiszen ahogy a magyaros és az IPA átírás mutatja, hogy a merry és a Mary első magánhangzója közt hosszúságbeli különbség van (amit a Webster a kötőjel eltérő elhelyezésével jelöl). Emlékezzünk, az amerikai angolra nem jellemző a hosszú–rövid szembenállás, ezért teljesen érthető, hogy ennek a két magánhangzónak a különbsége eltűnik, az ilyen szópárok kiejtése is egybeesik.

Az ilyen beszélők számára nincs különbség kiejtésben a carry ’hord’ ige és a Kerry valamint Carey nevek között. Továbbá Harry Potter nevét is úgy ejtik, mintha Hairy Potter, azaz ’szőrös Potter’, ’szőrös fazekas’ lenne. Annyira sokan írják félre, hogy az ismert kereső egyből át is irányít (de csak akkor, ha korábban nem kerestünk vele a „hairy potter” kifejezésre!).

Hairy Potter
(Forrás: Wikimedia Commons / Gage Skidmore / CC bY-SA 2.0)

A második, harmadik… ápolónő

Az amerikai angolban további [r] előtti különbségek is eltűnnek. Az angliai angolban nem rímelnek ezek: hurry ’siet’, furry ’bundás’. Az elsőnek a magánhangzója rövid, [hərij] (a pontosság kedvéért kénytelenek vagyunk IPA jeleket használni, de a [ə]-t talán már mindenki jól ismeri), az utóbbié hosszú, [fəːrij]. A különbségnek az az oka, hogy a furry a fur [fő] ’szőrme’ szó toldalékolt alakja, ezért megmarad az eredeti magánhangzója, épp úgy, mint a tarry [tārij] ’kátrányos’ esetében (vö. tarry [tȧrij] ’késlekedik’). A hosszú–rövid különbséget nem ismerő amerikai angolban viszont nincs különbség a hurry és furry magánhangzói között, ez a jelenséget hívják „második NURSE összeolvadásnak”.

És még mindig nincs vége: az angliai angol másképp ejti a serious [sɪːrɪjəs] (az [ɪ]-t ejtsük úgy, mint a magyar [é]-t, de csak akkor hosszan, ha utána hosszúság-jel, azaz ː áll) ’komoly’, mint a Sirius [sɪrɪjəs] ’Szíriusz’ szót. Az amerikaiak nem.

De az angliai beszélők sem tétlenkednek, amikor az [r] előtti magánhangzó-különbségek eltüntetéséről van szó. Az [r] pótlónyúlásos kiesésével egybeesett a korábbi hosszú és a rövidből nyúlt hosszú [ó]: pl. laud [lód] ’dícséret’, lord [lód] ’úr’ (amerikai [lord]). Később ezekhez csatlakozott a korábbi hosszú [ó] [r] előtti változata is: pl. explored [ikszplód] ’vizsgált’. (Sok amerikai beszélőnél még ma is más a lord és az explored második magánhangzója, az előbbi nyíltabb, az utóbbi zártabb [o].) Még később ugyanerre a magánhangzóra váltott a lured [lód] ’csábított’ is. (Ez az amerikaiaknál [lurd].) A legtöbb angliai beszélő ma ugyanúgy ejti a Shaw nevet, mint a shore ’tengerpart’ és sure ’biztos’ szavakat: [só]. Még újabb fejlemény, hogy egybeeshet az [aj] és az [áu] kettőshangzó [r] előtti változata is: tyre [taja] > [tā] ’autógumi’, tower [táua] > [tā] ’torony’, sőt tar [tā] ’kátrány’.

Se nem autógumi, se nem kátrány
(Forrás: Wikimedia Commons / Bernard Gagnon / GNU-FDL 1.2)

Az angol kevésbé ismert változataiban is történnek [r] előtti összeolvadások: például a liverpooli, scouse-nak nevezett változatra jellemző a NURSE magánhangzó előrecsúszása, aminek az eredménye, hogy a girl [gəːl] ’lány’ ejtése [gēl] lesz, a furry ’bundás’ pedig egybeesik a fairy ’tündér’, vagy a stir ’kever’ a stare ’bámul’ ejtésével. Figyeljük csak meg, hogy ejti ez a liverpooli lány azt, hogy world ’világ’: nekünk [wőld], neki [wēld]. (Aki végig tudja várni a videót, az jutalmul a work [wők] ’munka’ szót is meghallgathatja: [wēch] (mint a magyar pech, csak hosszú [e]-vel). Ennek a „[k]”-ja is izgalmas, de erre már nem tudunk itt kitérni, viszont korábban már említettük.)

Azoknak az olvasóinknak, akik eddig kitartottak, ajánljuk a Wikipédia összefoglalóját.