Az univerzummal, az emberi élettel kapcsolatos legnagyobb kérdések olyannyira alapvetőek, hogy mindenkit izgatnak. Kiben ne merült volna már fel, hogy vajon elképzelhető-e, hogy tényleg egyedüli lakói vagyunk ennek a világegyetemnek. Vagy akár az, hogy van-e valami a világegyetemen kívül? Esetleg az, hogy kialakulhatott-e egy véletlen folytán a földi élet? – Míg laikusként mindezeken csak hátborzongva spekulálunk, a tudományos kutatás szintén felteszi ezeket a kérdéseket, és a maga módszerei szerint igyekszik őket meg is válaszolni. Most a The Guardian húsz kérdésből álló összeállítása alapján négy részben adjuk közre az emberiséget izgató legnagyobb tudományos talányokat.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

1. Miből áll a világegyetem?

A csillagászoknak egy igen kellemetlen problémával kell szembenézniük: valójában nem tudják, hogy miből áll az univerzum 95 százaléka. Ugyanis a számunkra oly ismerős atomokból csak az igen szerény 5 százaléka áll. Az elmúlt nyolcvan év kutatásai során az vált csak világossá, hogy az a nem elhanyagolható 95 százalék két, igen homályos dologból áll: sötét anyagból (23 százalék) és sötét energiából (72 százalék). Előbbinek a létezéséről már 1933 óta tudunk, pedig igen nehezen figyelhető meg csillagászati műszerekkel, ugyanis semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki, és nem is nyel el. Létezésére a gravitációs hatásából következtetnek a tudósok: úgy működik, mint egyfajta „ragasztó”, amely a galaxisokat egymáshoz köti. A sötét energia pedig az egész világegyetemben jelen van, és antigravitációs hatást fejt ki. A sötét energia létezésével magyarázzák azt, hogy a világegyetem gyorsulva tágul.

2. Hogyan alakult ki az élet?

Négymilliárd évvel ezelőtt valami elkezdődött az „őslevesben”: néhány egyszerű vegyület találkozott, és kialakult az élet… Azaz létrejöttek olyan nagyobb, szerves molekulák, amelyek képesek voltak lemásolni saját magukat. Mi, emberek is ezeknek a molekuláknak a kései leszármazottai vagyunk az evolúcióelmélet szerint. De hogy hogyan is találkoztak azok a bizonyos egyszerű kémiai anyagok, és hogyan keletkezett belőlük olyasmi, amit életnek nevezhetünk? – Több mint fél évszázaddal Stanley Miller kísérlete és „ősleves”-elmélete után a tudósok még mindig nem értenek egyet abban, hogy hogyan is történt az élet kialakulása. Van, aki úgy gondolja, hogy az élet a vulkánok melletti forró vizű pocsolyákban alakult ki, mások szerint azonban ott, ahol meteoritok csapódtak a tengerbe.

Nyerjenek az amőbák! – Az Ősleves elnevezésű stratégiai játék
(Forrás: Wikimedia Commons / Stefan Kühn / CC BY-SA 3.0)

3. Egyedül vagyunk az univerzumban?

Ez nem valószínű. A csillagászok az utóbbi időben igyekeznek felkutatni az Európától a Marsig és a Tejútrendszeren túl is mindazokat a helyeket az univerzumban, ahol a miénkhez hasonló élet kialakulhatott. A rádióteleszkópok folyamatosan hallgatóznak, hátha befognak valami jelet, amely idegen élőlényektől származhat. A csillagászati technika ma már képes arra, hogy feltérképezze az univerzumot abból a szempontból, hogy hol lehet oxigén és víz. A következő néhány évtizedben valószínűleg izgalmas fejezete fog következni az idegen lények utáni kutatásnak – ugyanis csak a Tejútrendszerben hatvanmilliárd potenciális planéta van.

Plüssufókat már találtak...
(Forrás: Wikimedia Commons)

4. Mi tesz bennünket emberré?

Ha az ember különlegességét a DNS-ében próbáljuk megkeresni, akkor nem nagyon fogunk mit találni: az emberi genom ugyanis 99 százalékban azonos a csimpánzéval, de még a banánnal is osztozunk 50 százalékon. Ugyanakkor nagyobb az agyunk, mint a legtöbb állatnak; bár nem a miénk a legnagyobb, a miénkben körülbelül háromszor annyi neuron van, mint egy gorilláéban – 86 milliárd, hogy egészen pontosak legyünk. A legtöbb dologról azonban, amiről korábban azt gondoltuk, hogy különlegessé teszi fajunkat, később kiderült, hogy nem csak ránk jellemző: a nyelv- vagy az eszközhasználat, az, hogy képesek vagyunk magunkat felismerni a tükörben nem tesz minket egyedivé. Talán a kultúránk, és annak kölcsönhatása a génjeinkkel az, ami emberivé tesz minket. A kutatók azt gondolják, hogy a tűz felfedezése és a főzési technikák tették lehetővé azt, hogy nagyobb legyen az agyunk. De az is lehetséges, hogy a kooperációra való hajlamunk és a képességek szerinti munkamegosztás az, ami kiemel minket a majmok közül.

Evolúció
(Forrás: Wikimedia Commons / self / GNU-FDL 1.2)

5. Mi a tudatosság?

Hogy mi a tudatosság, még mindig nem tudjuk biztosan. Az tudható, hogy nem egyetlen agyi területhez kötődik, hanem különböző, egymással összekapcsolt agyi régiók együttesen felelősek érte. Ha pontosan tudni fogjuk azt is, hogy mely agyterületek vesznek részt a tudatos működésekben, és hogy hogyan működnek benne az agyi áramkörök, akkor megérthetjük, hogyan alakul ki a tudatosság. Ebben a mesterségesintelligencia-kutatás és egy mesterséges agy felépítése segíthet majd. A nehezebb és filozofikusabb kérdés az, hogy miért szükséges az, hogy bármi tudatos legyen. Egy jó válaszkísérlet lehet, hogy azáltal, hogy fel tudjuk dolgozni és egységesíteni tudjuk a bejövő információkat, hogy fókuszálni és szűrni vagyunk képesek a minket érő ingereket, meg tudjuk különböztetni a valósat a nem valóságostól, és el tudunk képzelni több lehetséges forgatókönyvet a jövőről. Mindez pedig előnyös a környezetünkhöz való alkalmazkodásban, azaz a túlélésben.

A következő részben további öt izgalmas kérdés következik. Szó lesz arról, hogy vannak-e a miénken kívül más univerzumok is, hogy miért létezik az anyag, hogy miért álmodunk, és hogy mi lesz az elégetett szénnel, illetve, hogy hogyan hasznosítható a Nap energiája... 

Forrás

The 20 big questions in science