-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk kérdezi, hogy az „égegyadta világon” kifejezésben miféle szó az „égegyadta”. A nyelvtani elemzése ellentmondásos, eredete pedig homályba vész...
Piroska nevű olvasónk tette fel nekünk a következő kérdést:
Találtam egy nagyon furcsa szót: az „égegyadta világon” kifejezésből az „égegyadta”. Lehet tudni, hogyan keletkezett ez a szó?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Összetételnek valóban furcsa; de jobb híján aligha nevezhetjük másnak, mint összetételnek. Az összetételek közül is – ha a hagyományos nyelvtani rendszerezést követjük – a napsütötte, véráztatta, istenverte, botcsinálta stb. úgynevezett alanyi alárendelő összetételekhez hasonlít a leginkább. Ezeket a nyelvtan úgy elemzi, hogy megállapítja az elő- és az utótag viszonyát: itt az utótag igenév, amelynek az előtag alanya (a nap – sütötte). Csakhogy az égegyadta esetében hiába a formai hasonlóság, az elemzés megbicsaklik: nincs olyan alany, hogy égegy. Az összetétel alapjául e szerint az elemzés szerint az ég adta szerkezet szolgálhat; de az egyáltalán nem világos, hogy kerül az ég után az egy.
Lehetséges, hogy nem is a fenti módon kellene elemezni ezt az összetéltelt, hanem olyannak kéne inkább tekinteni, mint amilyen például a hiszekegy vagy a keljfeljancsi. Ezeket a hagyományos nyelvtan szervetlen összetételeknek hívja; úgy jönnek létre, hogy bizonyos kifejezésekben gyakran egymás mellett álló szavak összeforrnak, egyetlen lexémát alkotnak, sokszor már a tagjaik sem világosak (eddigelé, újfent). Az égegyadta azonban ebből a típusból is kilóg: nincs olyan mondat, amelyben az alany (ég) és az állítmány (adta) közé határozatlan névelő (?) (egy) kerülne...
Az égegyadta leíró nyelvtani elemzése tehát mindenképpen problémás. A kifejezés történetéről pedig a rendelkezésünkre álló források nem ejtenek szót. Az égegyadta világon ’egyáltalán’ jelentésben használatos; nagyon hasonló környezetekben, mint az égvilágon, tehát mindig tagadás környezetében (az égegyadta világon semmi, az égvilágon semmi). Hogy az égvilágon összefügg-e, és ha igen, hogyan függ össze az égegyadta világonnal, egyelőre nem sikerült kiderítenünk. De a nyomozást nem adjuk fel!
Forrás
Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára