@Krizsa: Nem tudom, mennyire tudományos (szerintem semennyire), olyasmi, mint a hangutánzó, csak nem hangot utánoz (azaz eredetileg hangutánzó volt, aminek megváltozott a jelentése). LvT megmagyarázta szakszerűen egy másik cikk alatt. A lényeg az, hogy vannak szavak, amelyek egymással nem rokon nyelvekben is hasonló hangzásúak és nagyon hasonlót jelentenek, mégsem egymástól való kölcsönzések; jobb híján ezeket tekintik "hangulatfestő/hangutánzó" eredetűnek. Pl. magyar "pici", "kicsi" (< török "küçük"), lat. "pitinnus", sp. "pequeño", olasz "piccolo", baszk "txiki" [csiki] stb.

Mi az hogy hangulatfestő? Csak nem tudományos szakkifejezés?

@LvT: Na, tessék! :) Lehet, hogy ez a szó is hangulatfestő eredetű végső soron, ami rögtön megmagyarázná a hasonlóságot a magyar búb, púp szavakkal.

@nadivereb: "...mi köti össze a közösülő bivalyokat a búvárhóddal, a bővülő csatornával és a bűvölt (pontosabban bűvölő) pupillával?"

A gyöknyelvészet csak a gyökvázaknak (itt: a BX és a B -B/V-nek) tulajdonít közös jelentést. A bővített vázak már inkább csak távoli rokonságban vannak a gyökváz értelmével, vagyis eléggé "külön utakon” is járhatnak: (Vagy mégsem.)

A B-B/V-L és a B-B/V-Li/j olyan bővített vázak, amelyek L igeképzőt kaptak. Magyar(?) szavai: bábel (Babilon), bivaly, bíbelődik, bővül, búbol, bűvöl. A bábel-Babilon a csatornázás fogalommal rokon (ez biztos). A bíbelődik-et a biabéa = buborékolt szóval rokonítottam (lassacskén telődik). Ami búbol, az megcsíp és búbot (hólyagot) okoz. A többit már az előző hozzászólásomban elemeztem.

S látható, hogy ennek a bővített váznak a szavai vagy a BX, vagy a B-B/V gyökvázra igen, mind visszavezethetők.

Megjegyzés: a legegyszerűbb héber igealakoknak kb. fele múlt időben van, s ált. ez a szótári alakjuk is. S én mindig pontosan adom meg a szó fordítását, tehát ha múlt időben van, akkor azt...

Következik BÚVÁR, BABRÁL Ezek már B-B/V-R vázúak. Az R szintén kozmopolita (minden nyelvben) igeképző, s a sokkal régebbi L-nek a párja.

Magyar szavai: babRál (ez a bíbeLődik szinonímája), babér,

bíbor(csiga), bibircsók, búvár, buborék. A babér régi magyar szava: bűrbérfa. Mivel ennek az etimológiája eltérő és bonyolult, ezt most elhagyom. A bíbor szó eredete az ókoban is ismert, festő bíborcsiga. A héber babúa = hólyag (ilyen az összes csiga). A bibircsók is hólyagféle: búb.

S most válaszolok a kérdésre: a bivaly, búvár (a héberben bébár = hód), bővül és bűvöl (a pupillával bűvöl) szavakat a BEJÖN-BELEMÉLYED értelem köti össze.

@Fejes László (nyest.hu): >> bár a legmeggyőzőbb az lenne, hogy ha a bubopestist a latinból […] is ki lehetne mutatni.<<

.

Természetesen bárki, aki többet bújja a latinul kiállított régi magyar halotti anyakönyveket, az találkozhat a <pestis bubonica>-val, vö. [1]. Miként az is, aki ismeri a (jelen) orvosi latin szaknyelvet, vö. [2], 50. (46.) oldal. Az orvosi latin jelentős része latinosított görög, mert a rómaiaknak a görög volt a műveltség nyelve. Ennek megfelelően a latin <būbō> előzménye jobb görög szótárban megtalálható mint <βουβών> (bubón), pl. [3]. Finály a klasszikus latint szótárazza, így nála hiába keresnénk, mert a klasszikus korban az orvosi műveket még görögül írták. De Pápai-Páriz ismeri, ugyan ő a többes számú < būbōnes> alakot veszi fel, mert nem egyenként jelennek meg a duzzanatok [4].

.

Ui. A [3] érdekes esetre mutat. Mivel a latin <būbō> ’bagoly’ és a görög <βουβών> ’ágyék, (mirigy-) duzzanat’ egymás paradigmatikus megfelelői voltak (vö. <Plato> ~ <Πλάτων>, <Apollo> ~ <Ἀπόλλων>), a jelentésük „kicserélődött”. Nemcsak a latin vette át a görög ’mirigyduzzanat’ jelentést, hanem a görög is a latin ’bagoly’-t.

.

[1] www.macse.org/society/betegsegek.php

[2] aok.pte.hu/docs/hirmondo/pdf/okh_1103.pdf

[3] www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0057%

[4] kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04111901/0_0_2_pg_86.html

Sőt, még "buba" is van a "bubón" származékaként kb. 'gennyes dudor, pattanás' jelentésben.

@nadivereb: Amikor az agy inhibitív idegpályáinak aktivitása csökken, az ember hajlamos össze nem függő dolgok közt is összefüggéseket látni, pusztán marginális, vagy csupán az egyén agyában létező összefüggések mentén.

Pl. először egy balatoni hajón ettem fagylaltot, ezért a fagylalt és a hajó összefügg a fejemben. Ha drog vagy biológiai elváltozás hatására a gátló pályák leállnának a fejemben, alighanem logikusnak látnám, hogy a hajó és a fagylalt közös tőről fakadjon. Végülis H-J, F-GY, majdnem ugyanaz.

A "?" kettőspont akart lenni.

@Sigmoid: A spanyolt kihagytad:

es.wikipedia.org/wiki/Peste_bub%C3%B3nica

A spanyolban a bubón, -ones, m. is létezik 'nagy gennyes daganat' jelentéssel, a görög βουβών-ból származik? lema.rae.es/drae/?val=bub%C3%B3n

Továbbá, újlatin nyelvek...

it.wikipedia.org/wiki/Peste#Peste_bubbonica

fr.wikipedia.org/wiki/Peste_bubonique

pt.wikipedia.org/wiki/Peste_bub%C3%B4nica

A német és skandináv nyelvekben a Beulenpest, Byllepest, stb. alakok vannak jelen, így a német-magyar kapcsolat valószínűtlen szerintem. A latin-magyar útvonal viszont elég valószínűnek tűnik.

@Fejes László (nyest.hu): en.wikipedia.org/wiki/Bubonic_plague

Hacsak nem véletlenszerű szóegyezésről beszélünk... :P

@Krizsa: Tényleg csak a trollkodás kedvéért (és mert mást kellene csinálnom, úgyhogy inkább ezt csinálom helyette):

Még mindig nem értem, hogy még ha fel is tételezzük, hogy az egyes héber-magyar rokonítások (beleértve a közösülő bivalyt is) rendben is vannak, akkor se látom, hogy mi a rosseb köti össze a közösülő bivalyokat a búvárhóddal, a bővülő csatornával és a bűvölt pupillával.

Van köze ahhoz, hogy a hódok is szoktak közösülni?

@nadivereb: „...egész pontosan mi a "tudományos" gyöknyelvi kapcsolat a bivaly, a búvár, a bővül és a bűvöl között?”

Hátbizony szerintem a hivatalos „nyelvészet” van idézőjelben, és a gyöknyelvészt (lesz) a tudományos – dehát nem is ez a kérdés.

A BX (az X bármilyen magánhangzó) és a B-B/V váz szavai.

A héber bi- = kettős, bía / bija = bejövés, közösülés – BIVALY.

Kettős a szarva és közösülni is ketten szoktak.

A bébár = hód – magyar rokonszava: BÚVÁR.

Ma-búa (de a me- csak igei előrag) = forrás, bía = bejövés, bó = jön, benne, biv = csatorna – BŐ, BŐVÜL.

Az arám (tájnyelvi héber) baba = kapu (ahol bejön) és pupilla – ez utóbbi rokonszava a BŰVÖL. Megjegyzés: a magyar baba héber rokonszava: buba.

Kiskoromban villámgyorsan összepasszintottam a bubópestist Dr. Bubóval és az uhu latin nevével (Bubo bubo), és ezért sokáig meg voltam győződve, hogy a baglyok terjesztették.

@Krizsa: Tudom, hogy saját magam, valamint mindenki más alatt vágom a fát a kérdéssel, de egész pontosan mi a "tudományos" gyöknyelvi kapcsolat a bivaly, a búvár,a bővül és a bűvöl között? Csak mert amióta elolvastam, itt van a fejemben egy kép egy búvármaszos vízibivalyról, ami hipnózisban püffed.

A héber nyelv sokkal korábbi a latinnál / görögnél.

Bibéa = buborékol, buba = báb (üreges), baba, babúa = hólyag, buborék, tükörkép (mert üres), babún = majom (mert tükörkép), babong = kamilla (mert bóbitás)

A BB váz magyar gyökszavai: bab, báb, bábu, baba, bába, (a bibé-nek eltérő az etimológiája), bibi (seb), bobó (majom), búb, bubó.

A VV vázra és szavaira (vevő, vív, vivő, vivmány, vivát),

a BV vázra és szavaira (bivaly, búvik, bővül, bűvöl, búvár) és

a VB vázra (vibrál) most nem térek ki részletesen, de kivétel nélkül minden szavuk rokonítható a héberrel.

Az új honlapom: Gyöknyelvészet G portál.