Idokozben egy itteni roma baratommal atgondoltuk az alabbi szavakat es arra gondoltunk hogy semmikepp sem szabad elfeledkezzunk a kovetkezo meghatarozasrol;

phabar---------------gyujs

phabardo---------------egetett-megegett

phabarimo---------------egetnivalo

phabarimasko--------------elegett-elegetett

Vagy is; Manushengo Phabarimasko dyes-Az emberek elegetesenek a napja.

Ha ugy gondoljak,hogy kozlesre alkalmas,kerem tegyek meg.

Elore is koszonom. Tisztelettel; Rafael Andras.

Elnezest,hogy kicsit kesobb szolok hozza a temahoz,de a mai nappal olvastam eloszor e temarol amely hiszem,hogy nagyon nagy tev uton van.

Az alabbiakban probalom megmagyarazni a porrajmost mint a szo jelenteset; a porajmos szoszerinti jelentese a lovari dialektusban,kitarulkozni,mely vulgaris jelentessel bir,epp ezert a lovarik nem vagy csak nagyon ritkan hasznaljak,pontossan a jelentese vegett,mert szegyenletesnek tartjak azt.

Amirol a cikkben szovan,a roma holokausz elnevezes koruli magyarazatokkal kapcsolatban,mind-mind teves es mondhatni megalazo,mert egy ilyen szegyenletes esemenyt mely a naci nemetorszag altal be kovetkezett,illetvolna ,hogy a mi magyarorszagi roma ertelmisegeink megtalaljak a megfelelo romani szot e megemlekezes napjara,eppen ezert szeretnek nehany,altalam megfelelobbnek tartott kifelyezest itt kozze tenni,azzal a remennyel,hogy e nehany eredeti lovari szo,megtalalja a maga utjat a megfeleo helyen,es idoben a roma holokausz emlekidejeben,turelmuket elore is koszonom!

PRAXO --------- POR

PRAXONDO ----------PORRA VALNI,ELTEMETNI

PRAXOSZARDO----------PORRA VALTOZTATOTT,ELTEMETETT

Es jojjon az en altalam legmegfelelobbnek tartott ki fejezes;

Praxosardimasko dyes,vagy is;az elegetes,a porra valtoztatas napja,

A Holokauszt,pedig maradjon meg (jogosan) a zsido testvereinknek

Az Ian Hancock altal kitalalt,vagy nem a helyen hasznalt,serto,es illetlen szot kezeljuk a maga helyen,es kerem,hogy ne hasznaljak a meggyalazottak emlekere.

Koszonom a turelmuket!

( a roma vagy cigany nepelnevezesre is van megfeleo tudomanyos magyarazat)

@bloggerman77: Valamit félreérthettél, mert mindenben éppen fordítva van, mint amit írtál. A <r(r)om(a)> viszont az indoiráni ágba tartozó romani (nálunk: cigány) nyelv egyik ’ember, férfi, férj’ jelentésű szava. Míg a beásban – amely voltaképpen az újlatin csoportba tartozó [dáko]román nyelv egyik nyelvjárása – ez a szó nem létezik, helyette a <ţîgan> (<cîgán>) értelme ’férfi, férj, gazda; szomszéd’ járja.

Én azt sem látom, hogy a cigány értelmiség meghatározó része beás lenne (Dél-Dunántúlt leszámítva, ahol ők alkotják a többséget), és a nyelvet sem erőltetik, alig találkozni vele. Mit „erőltetnek” – értve itt ezen a publikációk, nyelvtanulók stb. közti súlyt – az a romani vlach nyelvjárástípusába tartozó lovári.

Az a legjobb, amikor a cigányok kikérik maguknak, hogy ők nem romák, hanem cigányok. Főleg, hogy a roma szót a beások használják önelnevezésként, oláh cigányok viszont sértőnek érzik magukra, merthogy ők - cigányok.

Az a probléma, hogy a magát mértékadó(nak) tartó cigány értelmiség beás származású, és erőszakolja a beás szóalakokat, elnevezéseket - a "fejletlenebb", román nyelvű oláh cigányokra, meg a nyelvet váltott romungó népességre is.

@szigetlakó: Speciel a magyar cigányok nem hívják magukat romának, mert nem értik már az oláhcigány szót sem, hiszen nem beszélnek más nyelvet mint a magyar. Természetesen ma már tudják mit jelent és a magyar cigányok magyar nyelvjárásában is megjelent a roma mint jövevényszó, de ez nem önelnevezés továbbra sem, hiszen egymás között is a cigányt használják.

Bemásolom ide Tálos Endrének a cikkre vonatkozó kommentárját a Facebookról. Remélem, nem orrol meg érte.

"Az alapul szolgáló ige (*)phořáliol < *phořalí (h)ovәl, igetövekben a *-lj- és a *-vj- azokban a nyelvjárásokban is okozhat egybeesést egy -j-ben, melyek egyébként mindmáig megtartották a palatális *ľ hangot (amiből rendszerint > j, vagy (analógiával/visszaképzéssel) > l lett) (őscigány *(h)ovәl < a bhavati ‘van, lesz’ kliticizálódásából) . Hazai nyelvjárásainkban az -alí (h)ovәl > -ájvel eredményű, előretolódott hangsúlyát más időkben és módokban megtartja, például xasájvel ‘elvész, elveszik’, xasájlas ‘elveszett’, xasájle ‘elvesztek’ (ez egyébként görög eredetű, a tő -s-e a görög ige aorisztoszából jön), és talán *xasájimo, de inkább (*)xasajimó ‘veszteség, elveszés’. A phořájvel ‘megdöglik’ tehát perfectumban phořájlas. (Régies nyelvjárásokban az intranzitív igék nem kaptak (vagy kapnak) harmadik személyben személyjelet, hanem melléknévszerűen az alany neméhez igazodtak: †phořájlo (m sg), †phořájli (f sg), †phořájle (pl) --- a perfectum 3Pl személyrag valójában tehát egyszerű nominális többesjel, csak deskriptíve személyrag). Az ige azonosítható Turner 13858-nyal: *sphōṭyatē ʻis brokenʼ. [√sphuṭ] Dm. phōṭū- tr. ʻto breakʼ, Shum. phoṭṭay-, Gaw. phoṭa-, phuṭṭa-, Bshk. Phal. phoṭ-. Sphyá- see *sphiyá-; vö. még sphuṭáti.

A Ian Hancock (Austin, Texas) mesterséges szóalkotása, a PHORRAJMOS ‘döglés, dögvész, pusztulás’ valóban lehetne a szintén mesterséges HOLOCAUST megfelelője, de a cikk jól leírja, hogy mennyi baj van vele. Nálunk a jelentése nem világos, mert a töve is ritka vagy ismeretlen, pláne motiválatlan a vége: errefelé nincs a nominativusnak -s esetragja, egy -s accusativust sejtet (de csak az élőknél), az -i- nem esik ki, fonotaktikailag is egy ilyen alakulat egzotikus nem cigány szó. Továbbá igaz, ez két másik szóval keverhető össze, ezek: pořavél v ‘kitát’ (pld pořadás pesko múj ‘kitátotta a száját’, pořadó pp ‘tátott’ (pld pořadé mósa ‘tátott szájjal’); illetve phařáďol v ‘(meg)hasad’, phařavél v ‘(fel)hasít’; phařavipé ~ phařajipé m ‘1) hasíték, hasadék, 2) vulva’, esetleg -ipé helyett -ipó, -imó, nagyon esetleg -ibén, de -mos semmiképp, a -mos, -mós ‘-ás/-és, -at/-et, -ság/-ség, -mány/-mény, stb.’ csak a kelderásiban (ami oláhcigány), szlovákcigányban (a magyarcigánytól főleg ebben tér el, a magyarcigányban sincs nominativusi -s), és a Balkánon érthető, a megfelelő magyarázat kiséretében. (Legjobb tudomásom szerint a magyar holokauszt szó is csak a 80as években kezdett elterjedni az amerikai médiákból, és forrása Marvin J. Chomsky Holocaust c. tévésorozata (1978) után, a filmet másutt vagy más címmel mutatták be, vagy kiegészítették valamivel: Holocaust – Die Geschichte der Familie Weiß. Hogy volt-e egy *Phorrajmos filmsorozat is, nem tudom.)"

@szigetlakó: yess! szívemből szólsz, tesó! ne permetezzék itt a légkört a köcsögök tudatmódosítóval!

@szigetva:

Volt valami Sándor,

Nem lehet ezt bírni,

Nem olvastam, ’sz nem is tudok

Olvasni, csak írni.

@szigetlakó: Talán olvasd el a cikket.

Nem tudom mit kell ezzel ennyit foglalkozni !

Szerintem ennek a népcsoportnak a magyar neve CIGÁNY.

A cigány neve ROMA.

Magyarországon véleményem szerint a cigány elnevezést kell

használni !

Vagy ilyen megközelítésben az angolt nevezzük " englis " -nek ?