Budapest térképét böngészve megakadhat a szemünk a Hajtsár út nevén. Egy egészen rövid utcácskáról van szó az M3 autópálya bevezető szakasza közelében, a Kassai térnél. Ma hajtsár helyesírású szavunk nincs. Honnan kaphatta a nevét az út? Talán egy Hajtsár nevű emberről? Ráadásul miért hívják útnak és nem utcának, ha csak egy ilyen kis nyúlfarknyi közterületről van szó?

Az eltűnő út nyomában

Nyomozásunk során kulcsszerepet kapnak a térképek. Ugyanis a Hajtsár út eredetileg jóval hosszabb volt, mint ma: magában foglalta az egész mai Nagy Lajos király útját. Így az út a mai Örs vezér terétől a Kassai téren át egészen a mai Hungária körútig vezetett. A vége a mai vasúti felüljáró alatt, a hullámvasút tőszomszédságában volt. Így már értjük, miért hívták régen útnak és nem utcának. A figyelmes térképolvasók azt is észreveszik, hogy ma Hajtsár út nem csak a Kassai térnél van, hanem a felüljárók és vasútvonalak ölelésében van egy sehonnan sehová vezető szakasza is a hullámvasút közelében. Hogy állt elő ez a helyzet?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Már az 1837–38-as térképeken találunk egy olyan dűlőutat, aminek nyomvonala nagyjából megegyezik a későbbi Hajtsár útéval. Az 1872-es felmérési és szabályozási térképen pedig már egyértelműen beazonosítható az út Városliget felőli vége – a többi rész pedig már nincs rajta a térképen. Az útnak először német neve volt: Viehtrieb Strasse (Jószághajtó út) néven ismerték. 1874-ben kapta meg hivatalosan is magyar nevét, s ettől kezdve Hajtsár útként szerepel az utcanévjegyzékekben és a térképeken. Az út nyomvonalát például egy 1908-as Budapest-térképen is megnézhetjük.

A legtöbb forrás – például a Budapesti utcanevek A–Z utcanévlexikon is – az új, XIV. kerületet Zugló néven ismeri, de néhol Rákosváros néven is emlegetik.

A Hajtsár út karrierje 1935-ben tört derékba. 1830-ban ugyanis átszervezték a főváros közigazgatását, és ez a valamikori marhaterelő útra nézve is változásokat hozott. Az 1930. évi XVIII. törvénycikk 3. paragrafusa rendelkezett arról, hogy a belsőbb kerületek városhatárhoz közelebb eső részeiből létrehozzák a XIII. és a XIV. kerületet. A valamikori Rákos mezeje területén létrehozott XIV. kerület önálló közigazgatási egységként ténylegesen 1935-ben kezdte meg működését. Az új vezetésnek egyik első ténykedése az utcaátnevezés volt, amin már meg sem lepődünk. A Hajtsár út Kassai tértől az Örs vezér teréig tartó része 1936-ban kapta a mai is használt hangzatos Nagy Lajos király útja nevet.

A hullámvasút mögé érkeznek a nyomok
(Forrás: Fortepan / Horváth Lajos / CC BY-SA 3.0)

Mi lett a Hajtsár út városligeti végével? Az útszakasz megmaradt része áldozatul esett a városrendezésnek. Egy 1945-ös térkép már sejteti, hogy a meglévő út már nem sokáig él: szaggatott vonallal a tervezett változásokat láthatjuk. Később a mai M3 és az egyre szaporodó sínpárok közötti területen az utat megszüntették, itt épült meg a BVSC-uszoda. A valamikori marhaterelő út végpontja a felüljárók és sínek szorításában még megvan. Az autópályán túl, az út másik nyúlfarknyi szakaszán, ami a Kassai tér oldalán húzódik, csak néhány ház áll. Ám a legfrissebb utcanévlexikonnal és a nyomtatott térképekkel szemben Google Maps szerint ezt az útszakaszt, ami a Kassai teret határolja, nem is hívják Hajtsár útnak, hanem egyszerűen Kassai térnek. A Dimap kiadó Budapest-térképein sem szerepel itt a Hajtsár út név. Szomorú vég ez egy hajdani jelentős útvonalnak.

Marhák és betűk

A mai Hungária körutat az 1870-es évekig szintén Hajtsár útnak hívták, így a szóban forgó, a mai Nagy Lajos király útja nyomvonalán futó utat megkülönböztető jelzővel látták el: Külső-Hajtsár útnak hívták. Ám az 1870-es évek elején a mai körutat Hungária útnak keresztelték el. Így már nem volt szükség a külső/belső megkülönböztetésre. A városatyák a hivatalosan Viehtrieb Strasse névre hallgató Külső-Hajtsár utat nyugodt lélekkel nevezhették el Hajtsár útnak. Emellett pedig 1874 és 1878 között a terézvárosi Bajza utca is Hajtsár utca névre hallgatott.

A Hajtsár út lehangoló történetét már ismerjük, de még mindig nem derült ki, honnan kapta a nevét. A névadás oka végtelenül egyszerű volt. Az Alföldön tenyésztett szürkemarhákkal hajdanában Pestnél keltek át a Dunán, hogy aztán Bécs felé vegyék velük az irányt. Akkoriban ugyanis még lábon hajtották az állatokat Magyarországról a nyugat-európai piacokra. A Dunán való átkelés előtt a mai Nagy Lajos király útjáig nyúló Rákos mezején tartottak pihenőt a csordák. Majd a hajcsárok a mező szélén húzódó határmezsgyén, azaz a Hajtsár úton hajtották a jóllakott, pihent állatokat a Duna felé.

Marhák, jöttök hullámvasutazni?
(Forrás: Fortepan / CC BY-SA 3.0)

A hajcsár szó A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a hajt ’állatot terel’ igéből képzett főnév. Ehhez kapcsolódik egy -s gyakorítóképző, valamint az -ár foglalkozásnév-képző. A hajcsár szót eleinte csak az állatokat a vásárra terelő emberre használták. Csak később bővült ki jelentése: ma már olyan emberre is használjuk, aki például munkatársait ösztökéli nagy kitartással nagyobb teljesítményre. A szó régebbi helyesírása a szó szerkezetét tükrözi: hajtsár. Ennek kiejtése [hajcsár], de a szó az 1929-es Balassi-féle Nyomdai helyesírás szójegyzékében már az egyszerűbb, hajcsár formában szerepel. Az utcanév azonban megőrizte ezt a régies formát, holott a köznévi eredetű közterületnevek esetében ez nem jellemző. Ahogy változnak a helyesírási szabályok, úgy változnak ezek az utcanevek is: a hajdani Czukor utca ma például Cukor utca.

Azt, hogy miért él még a Hajtsár út forma, nem tudjuk. A Budapesti utcanevek A–Z lexikon ennyit ír a kérdésről: „Az utcanév az eredeti helyesírással maradt fenn.” De mit értünk vajon azon, hogy „maradt fenn”? Hol? A Budapesti Czim- és Lakjegyzék már az 1881-es kiadásban bőven tartalmaz találatokat a Hajcsár út formára is, miközben sok lakos címében szerepel a Hajtsár út forma is. Míg a 19. századi, 20. század eleji térképeken a Hajtsár út formát találjuk, a 20. század végi Budapest-térképeken (pl. 1981, 1995, 1999) rendre Hajcsár útként jelenik meg az út neve, mindkét szakaszon.

Ezek a marhák össze-vissza írnak
(Forrás: Wikimedia Commons / Pellinger Attila / CC BY 3.0)

A rendelkezésünkre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a hajtsár ~ hajcsár kettősség a kezdetektől fennállt. A korai lakcímjegyzékekben mindkét forma előfordul – bár változó gyakorisággal. Az általunk megvizsgált későbbi utcanévjegyzékek egyértelműen a Hajtsár út formát használják. A térképeken ezzel szemben egészen más tendencia rajzolódik ki. Azokon a 100 évesnél régebbi térképeken, amiket megnéztünk, kizárólag a Hajtsár út változatot láttuk. Sőt, ez szerepel még egy 1947-es térképen is, amin az út nagy része már Nagy Lajos nevét viselte. A 20. század második felében viszont mindenütt a Hajcsár út forma jelenik meg, függetlenül attól, melyik kiadó adta ki a térképet. Az egyetlen általunk fellelt modern térkép, amin a régies Hajtsár út forma előfordul, az a Budapesti utcanevek A–Z lexikon térképe. Még szerencse, hisz ebben a könyvben mondják ki, hogy az utca neve megőrizte a régi helyesírást. De az út sínek közé zárt része ezen a térképen is Hajcsár út, csak a Kassai tér menti rész van Hajtsár út néven feltüntetve. Erről a kettősségről a lexikon hallgat. Ki érti ezt?

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

Ráday Mihály (szerk.) Budapesti utcanevek A–Z

Holló Szilvia Andrea: Budapest régi térképeken 1686–1896

Budapest és környéke utcái, középületi és egyéb adatainak jegyzéke (1935)

Budapesti utcajegyzék (1974)

Budapest-térképek 1837–2013