Cikkünkben az idézeteket, adatokat a címjegyzékben szereplő formában közöljük.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár újabb, szabadon kereshető adatbázissal lepte meg a nagyközönséget. A Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880–1928 nem csak a várostörténészeknek vagy a térképészeknek nyújt felbecsülhetetlen segítséget. Mindenkinek igen szórakoztató olvasmány – és még nyelvészeti csemegéket is tartogat. Cikksorozatunk első részében megismerkedünk a beszkennelt művekkel, de csak tallózunk az oldalak között – a későbbiekben pedig már célirányosan keresünk bennük.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főépülete
(Forrás: Wikimedia Commons / József Rozsnyai / CC BY-SA 3.0)

Mi ez?

Mint az adatbázis neve is mutatja, fővárosi címek listáját nézegethetjük. Olyan ez, mint egy régimódi telefonkönyv és szakmai telefonkönyv egyben – a telefon előtti időkből. Az adatbázis legnagyobb részét a Franklin Társulat által nagyjából kétévente kiadott címjegyzékek alkotják. 1880 és 1928 között 29 kötet jelent meg. Az első, 1880-as kötet bevezetőjében ezt olvashatjuk:

Megbízható Czím- és lakjegyzéknek a hiányát valamint a hatóságok, ügyvédek, kereskedők és iparosok, úgy maga a nagy közönség is már évek óta a legsajnosabban érzik. A közönség ebbeli jogos igénye annál sürgetőbben várja kielégítését, minél rohamosabb növekedésnek indúl a főváros, és minél nehezebbé válik ez okból az iparosok, kereskedők, tisztviselők és magánosok stb. lakhelyeinek kinyomozása.

Ez valóban így volt. 1873-ban egyesítették Pestet, Budát és Óbudát, és a város sosem látott fejlődésnek indult. A nagy építkezések és gyárak egyre több embernek adtak munkát, és a lakosságszám ugrásszerűen megnőtt. Míg 1873-ban nagyjából 270 ezren éltek Budapesten (ma összesen Debrecenben és Szolnokon laknak ennyien), 1880-ra ez a szám 350 ezer fölé kúszott, s az 1920-as években pedig átlépte az egymilliót. Tehát bő ötven év alatt a lakosságszám megnégyszereződött. Nem csoda, hogy nagy igény mutatkozott egy naprakész címjegyzékre. Mi tette lehetővé a lista elkészítését? Olvassuk tovább az előszót!

Eddigelé természetesen lehetetlen volt, megbizható czím- és lakjegyzéket bocsátani a közönség rendelkezésére, mert hiányzott az alap, melyre külföldi nagyvárosok hasonló évkönyvei támaszkodnak, nevezetesen a rendőri bejelentési hivatal, és a lakváltoztatások bejelentésének törvényes kényszere.

E sajnos körülményen a fővárosi bejelentési hivatal megtörtént szervezése és az általános bejelentési kötelezettségnek törvényczikkben történt kimondás által immár segítve van.

Felépítés

Hogy épül fel egy ilyen kiadvány? Az 1880-ban kiadott első kötetet ismertetjük, de a későbbi kiadványok is hasonló szerkezetűek. Az első 27 kötet magyar és német nyelven íródott, míg az 1922-23-as és az 1928-ban kiadott számok már csak magyarul vannak.

Az első nagyobb fejezet a fővárosi közterületeket veszi lajstromba. Itt nem csak a magyar és német neveket találjuk meg, hanem az utcák korábbi elnevezéseit is. Szerkesztőségünk utcája például Tükör-utcza és Spiegelgasse néven szerepel a listában.

A második fejezet a Lak-jegyzék. Ebben a listában a budapesti lakosok neve, foglalkozása (magyarul és németül) és lakcíme szerepel. Áldozópapnak vagy áldozárnak a felszentelt, áldozás bemutatására is feljogosított katolikus papokat nevezik. Esetenként pogány, áldozatot végző pap megnevezésére is használják az áldozár szót.
A kártyatisztító az elzsírosodott kártyalapokat varázsolta újjá. Először a gyárilag belakkozott kártyákat vegyszerrel lemosta, majd a széleket körülvágta és síkporozta (azaz hintőporral beszórta). A kávéházakban rendszeresen felújította a kártyapaklikat a kártyatisztító, akinek a munkájára a 20. század közepétől kapható olcsó kártyák megjelenéséig volt szükség.Megtudhatjuk például, hogy a Koronaherczeg utcában lakott Hoffman Benedek áldozár, a Váczi körúton Stauber Ignác komlókereskedő, az Imre utcában pedig Kuppis János dunagőzhajózási hivatalnok élt. Makovics kártyatisztító a Laudon utcában lakott. Nem csak érdekes foglalkozásnevekkel találkozhatunk, hanem ritka vezetéknevű olvasóink felmenőikre is rábukkanhatnak.

Tisztátásra szorulnak?
(Forrás: Wikimedia Commons / Takkk / GNU-FDL 1.2)

Ám a kiadvány ennél jóval több – hasonlóan a fővárosban ma is évről évre megjelenő Kisokos című kiadványokhoz, tematikus kereső (Ipar- és kereskedelmi czímjegyzék) is tartozik a műhöz. Ebből kiderül, hogy 1880-ban nyolc agyagpipa-gyártót tartottak számon, a szülésznők és az ügyvédek nevei több oldalt is megtöltöttek, valamint nyolc szobatisztító is volt a fővárosban.

Külön listába gyűjtötték a hatóságok, intézetek és egyletek címeit. Itt találjuk meg például az országgyűlési képviselők névsorát is. A színházaknak nem csupán a címét adják meg, hanem az összes ott dolgozó nevét is. A Népszínháznál a színésznők között elsőként áll Blaháné Lujza neve. A kötetet hirdetések zárják.

Főszerepben: Blaha Lujza
(Forrás: Wikimedia Commons / Lipót Strelisky (1816–1905), Vasárnapi Ujság 1896/10)

1882-től a kötetek már házjegyzéket is tartalmaznak. Ebből megtudhatjuk, hogy az egyes házaknak kik voltak a tulajdonosai – afféle földhivatali nyilvántartás ez. Szerkesztőségünk épülete például gróf Jankovics Gyula tulajdonában állt 1882-ben.

Ráadás

Ezt a 29 kötetből álló gyűjteményt egészítették ki az adatbázis készítői egy korábbi kiadvánnyal. A városegyesítés évében, 1873-ban a Légrády testvérek által kiadott német nyelvű címjegyzék, az Addressen-kalender von Pest, Ofen und Altofen für das Jahr 1873 (Pest, Buda és Óbuda Címnaptára 1873) még naptárt is tartalmaz. Megtaláljuk benne például az országos vásárok helyszínét és időpontját, a fővárosi lakosok névsorát címmel, emellett számos korabeli hirdetést – például kőnyomógépeket hirdet benne egy bécsi illetőségű cég. Az is kiderül, hogy 1873-ban a fővárosban három szalmakalapos (Strohhuthändaler) volt, és hat piócás embert (Blutegelhändler) is számon tartottak.

Gyógyítás piócával
(Forrás: Wikimedia Commons / GlebK / CC BY-SA 3.0)

Keresés

A 30 kötetnyi anyagból álló adatbázisban a beszkennelt oldalak pdf formátumban tekinthetők meg. Keresni a kezdőlap bal felső sarkában található keresőmező segítségével lehet. A keresett kifejezés összes találatát kilistázza a program, és az ott megadott linkekre kattintva lehet jobban elmélyedni a talált oldalon.

Meglepetések azért érhetnek bennünket. A szkennelés utáni karakterfelismerés ugyanis közel sem volt tökéletes. Például a Hutmacher ’kalapos’ szót húsz esetben Hutmaclier alakban dekódolták, a Wesselényi név pedig háromszor We3selényi alakban szerepel. Emellett a korabeli helyesírás sem volt egységes, így nem biztos, hogy minden előfordulást megtalálunk egy egyszerű keresés nyomán. De a helyesírás rejtelmeiről már egy következő cikkben számolunk be.

Források

Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880–1928

Jánoska – Horváth (2012): Zsugaléria. Képeslap és kártya a humor tükrében

Saly Noémi: Képmás, más kép, másképp a kávéházról