2014. november 2-án, vasárnap Brittany Maynard bevette azokat a pirulákat, amelyeket azért írtak föl neki, hogy öngyilkosságot követhessen el egy általa választott időpontban és körülmények között. A 29 éves nő végstádiumú agydaganatban szenvedett, és életének utolsó hónapjaiban a „méltóságteljes halál”, pontosabban az aktív eutanázia mellett kampányolt. A nő és férje azért költöztek Kaliforniából Oregon államba, mert az USA államai közül itt (és még négy másikban) engedélyezik az asszisztált öngyilkosságot. A méltó halálról, az eutanázia mellett és ellen szóló érvekről Maynard esete kapcsán a The Week magazin közölt érdekes összefoglalót.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A méltó halálhoz való jog

A „méltóságteljes halálhoz” való jog azt biztosítja, hogy azok a végstádiumú, halálos betegségben szenvedő betegek, akik borzasztó fájdalmak és szenvedés elébe néznek, maguk határozhassák meg, hogy meddig hajlandóak ezeket a körülményeket elviselni, és legyen joguk a választott időben és körülmények között véget vetni életüknek.

A „halálhoz való jog” mozgalma először az 1980-as években kapott szárnyra, majd az 1990-es években kapott lendületet; akkor, amikor az életmentő beavatkozások és műszerek hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A lélegeztető és dializáló gépek, a mesterséges táplálás segítségével egy igen súlyos, végstádiumú beteg élete is meghosszabbítható akár hónapokkal, sőt, évekkel is.

Forrás: privatbankar.hu

Az ezeket ellenzők azt mondják, hogy ezek az eszközök mind mesterségesen tolják ki az emberi élet határait. És ezzel együtt persze a gyógyíthatatlan betegséggel együtt töltött időt is megnyújtják. A „méltóságteljes halálhoz való jog” aktivistái ezt a fajta orvosi szemléletet utasítják vissza: azt mondják, a betegnek joga van visszautasítani ezt a kiszolgáltatott és méltatlan helyzetet. „Nem akarok meghalni. De az az igazság, hogy haldoklom. És ha már így van, szeretném, ha ez úgy történne, ahogy én akarom” – nyilatkozta Maynard. Ő Oregonban megkapta az orvosilag engedélyezett halálos pirulákat, és november első napjaiban be is vette azokat.

Hol van jogunk a halálhoz?

Tényleg van jogunk a halálhoz? – Régóta témája ez filozófiai, erkölcsi és jogi vitáknak. A jogi rendszereket nézve azt látjuk, hogy az USA államai közül Oregon volt az első 1997-ben, amely lehetővé tette az orvosoknak azt, hogy végstádiumú betegek részére halálos dózisú szereket írjanak föl. Oregon után a mai napig négy további államban fogadtak el hasonló rendelkezést: Washington államban 2007-ben, Montanában 2009-ben, Új Mexikóban 2013-ban, és szintén tavaly Vermont államban engedélyezték az orvos által segített öngyilkosságot. Jelenleg hét további államban van terítéken hasonló szabályozás  megvitatása.

Európa sokkal elfogadóbb az aktív eutanázia különböző formáival kapcsolatban, mint Amerika. Az orvos által fölírt halálos gyógyszerek legálisak Svájcban, Németországban és Albániában; Európán kívül pedig Kolumbiában, Japánban és Québecben. Az orvos által végzett aktív eutanázia pedig lehetséges Hollandiában, Belgiumban és Luxemburgban. A „méltó halálhoz való jog” törvényi szabályozása, és annak implementálása azonban igen eltérő az európai és az amerikai államokban.

Mit mondanak az ellenzők?

Az asszisztált öngyilkosság, illetve az aktív eutanázia ellenzői gyakran mutogatnak ujjal az európai államokra, hogy a lejtőn igen nehéz megállni. Egyre több olyan esetről hallani, amelyben a betegek depresszióban szenvedtek, és ezért kérték az eutanáziát. Az aktív eutanáziák száma is ijesztően nő: 2008 óta 15 százalékkal többen választják ezt a fajta halált – például egy siket ikerpár is, akik elkezdtek megvakulni, és azt mondták, nem tudják elviselni ezt az állapotot; vagy egy olyan transznemű fiatal is, akinek rosszul sikerült a nemátalakító műtéte. Elgondolkodtató az is, hogy Belgiumban már a beteg gyerekek is kérhetik az eutanáziát. Svájc pedig kifejezetten célpontjává vált az úgynevezett eutanáziaturizmusnak.

Forrás: swgeneral.com

A „méltó halál” azonban nem csak az asszisztált öngyilkosság vagy az aktív eutanázia által valósulhat meg – mondják az ellenzők. A hospicemozgalom és a palliatív orvoslás végstádiumú betegek számára teremti meg a méltó élet körülményeit – amennyire az lehetséges. Felmérések azt mutatják, hogy a betegek nagy része ugyanis nem kívánja a halált, ha nem szenved, ha nincsenek fájdalmai. A palliatív orvosok és a mellettük dolgozó ápolók, pszichológusok, gyógytornászok, dietetikusok és más szakemberek éppen azon dolgoznak, hogy a beteg életminősége minél hosszabb ideig megmaradhasson.

Forrás

The battle over assisted suicide