@LvT: Csekkoltam: anthraxoedema / anthraxödéma, így szerepel, szóval vagylagosan. Az utóbbit mondjuk én sem tettem volna bele, nem is értem, miért került bele.

Az idegen szakszavak használata a különböző szakmákban szükséges dolog. A különböző szakmák többezertől több tízezerig használnak idegen szakszavakat. Pl. a kémia (én egyebek között - főleg - vegyész végzettségű vagyok) tízezerszámra használ idegen szakszavakat. Ne nevettess már, hogy ezek magyar szavak volnának - egy se az, és nem is lesz soha.

Épeszű MAGYAR nyelvészet (ami már nincs) egyszerűen folytatná az IDEGEN SZAVAK SZÓTÁRÁNAK tradícióját (mint még nemrégen). Ott megállapítaná a magyarban ajánlott írásmódot, ami a lehető legközelebb kell legyen a nemzetközileg elfogaott, latin betűs írásmódhoz és a legközelebb az eredeti (nem magyar) kiejtéshez is.

Miért? Mert a szakszavak NEMZETKÖZIEK, s a használatuk is nemzetközi. Tehát ostobaság és erőszaktétel a magyar nyelven, ha átmagyarosítják őket. Így már a külföldi szakirodalomban nem értik, tehát ismét vissza kell fordítani mindazt, amit összezagyváltunk.

Ugyenez vonatkozik az internetes szakszavakra is: maradjanak úgy, ahogy érkeztek.

@Protonpumpa: >> Az Orvosi helyesírási szótár (Fábián–Magasi 1992) csak az idegenes írásmódú alakot tünteti fel: anthrax <<

Ehhez mérten furcsa, hogy olyan írásmódokat enged meg, mint az <anthraxödéma>. Ha az utótag magyarosan írható, vajon az előtag miért nem. Megengedik az <antracén> írásmódot is. Ezek némi kis egyenlőtlenségnek, feszültséggócnak tűnnek.

Ugyanakkor a kérdésben nemcsak a betegtudománynak van kompetenciája, hanem az élettudománynak is:a Biológiai lexikon (1987) például <antrax-polipeptid> címszót hoz. Tehát már eddig is a különféle diszciplínák különféleképpen írták ezt a nevet.

Továbbá ezek a művek az anthraxmizéria előtti korból valók, amikor a köznyelv szempontjából lényegtelen volt a szó. De ahogy ez bekerült a köznyelvbe (és ez került be a köznyelvbe, nem a régi magyar <lépfene> szinonimája), úgy plebejusodik, és jogos, hogy ennek megfelelően az elitista írásmód változik. Mással is van ez így:manapság a piacon <krókusz>-t árulnak (← <Crocus> nemzetségnév), nem <sáfrány>-t. stb.

Szóval szerintem a köznyelvi regiszterben, és a magyarosan író szaknyelvek esetén lehet használni az <antrax> írásmódot.

Az Orvosi helyesírási szótár (Fábián–Magasi 1992) csak az idegenes írásmódú alakot tünteti fel: anthrax. Számomra igencsak meglepő, hogy az antrax szó meghonosodottnak tekinti a cikk. Tényleg használják a sajtóban? Milyen értelemben?

:)

Nem tesz semmit. Egykori kedves fórumtársam a Karthagot írta következetesen Khartagonak, még azután is, hogy fölvilágosítottam, ez magyar szó: Kardhágó.

Bocsánat, természetesen: Kharón.

Néha a szakma kísérletet tesz arra, hogy a kétféle írásmódnak jelentésmegkülönböztető szerepet adjon. "Szerkesztőbizottságát a tanatológia (mint orvosi szakkifejezés) vagy thanatológia (bölcseleti vonatkozású írásmód) tudományának szakemberei alkotják..." – olvashatjuk a Kahrón folyóirat (kharon.hu ) beköszöntőjében.