Jól megnehezíti a dolgunkat a digitális korszak; és most nem elsősorban a rohanó világra, meg a ránk zúduló információdömpingre gondolunk. Hanem elsősorban és nagyon is földhöz ragadtan a helyesírásra. Meggyűlik a bajunk a magyar szabályok szerint az olyan, egyszerűnek mondható szavakkal is, mint az e-mail, hogy most az e-mail + címjegyzék, illetve a kör + e-mail típusú összetételekről ne ejtsünk újabb szót.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Különösen nehéz helyzetben van az, akinek a digitális korszakhoz, a digitális technológiákhoz kapcsolódik a szakterülete, és ezeket a szavakat sokszor kell írásban, méghozzá komoly írásos munkákban használnia. Nem meglepő, hogy ezeknek legtöbbször nincs „bevett írásmódjuk”, vagy több „bevett írásmódjuk” is van: szerzőnként, szerzőcsoportonként másképp használja a szakirodalom is. Úgy gondoljuk, hogy ennek az az előnye, hogy komolyan senki nem tekintheti súlyos hibának ezeknek a különböző írásváltozatait. Azért persze nem árt törekedni, főleg például az olyan műfajokban, mint amilyen a szakdolgozat, a helyesírási szabályzattal (AkH.) leginkább összeegyeztethető, leginkább védhető írásmódra.

Olvasónk, Zsuzsanna a következő nehézségekkel szembesült:

Kutatási dolgozatomat írom éppen, és e-learning tanulmányt (vagy e-learning-tanulmányt?) olvasok, és sok, helyesírással kapcsolatos kérdés merült fel bennem. A további példákat is szeretném megkérdezni, hogy hogyan írjam: „Web 2.0” vagy „web 2.0”? – egy tanulmányon belül ingadozik. Egyáltalán, jó-e a Web szót alkalmazni? (bár, akkor nagyon sokat kellene ismételnem az internet szót) Illetve? webhely, Web-hely, vagy valami más? (az első tűnik logikusnak) RSS-rendszer, vagy RSS rendszer? – tehát, ha van egy akármilyen ilyen rövidítés, hozzákapcsolhatom a jelenséget magyarázó szót? (majdnem olyan, min a BKK-automatánál? Ha ezt egyáltalán helyesen írtam, de úgy rémlik, ilyen esetben így kell írni.) „közösségimédia-platform”? (ebben nem vagyok biztos, hogy használnom kellene, de a „közösségi média” külön írandó, és ha lenne hozzá egy harmadik tag, akkor ugyanúgy érvényes rá a mozgószabály, ha jól sejtem)

Mielőtt külön-külön válaszolnánk, egy tanácsot előrebocsátunk: még ha nem is vagyunk biztosak az írásmódban, vagy több lehetőséget is védhetőnek érzünk, egy munkán belül maradjunk következetesek! Elvégre a helyesírás erre való (a bosszantásunkon túl), hogy egységesítse az írásképet.

A jótanács (ami helyesen írva jó tanács) pedig lássuk azt az 5 helyesírási nehézséget Zsuzsanna leveléből, amelyet a digitális korszaknak köszönhetünk! 

Forrás: Colin / Wikimedia Commons / CC-BY-SA-4.0

1. E-learning + tanulmány

Ez az e-mail + címjegyzék, illetve a kör + e-mail esete, amiről korábban már megírtuk, hogy a hivatalos, helyesírási tanácsadással foglalkozó szakértők is ellenkező érveket hoznak fel a helyes írásmódra, de egyikük sem azt, amit a szabályzat diktálna. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének, illetve a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda tanácsadójának akkori válasza alapján a különírás javasolható: e-learning tanulmány. Az AkH. alapján azonban: e-learningtanulmány-t kéne írnunk. Az  Osiris Kiadó Helyesírás című kézikönyve (OH.) azonban tartalmazza az e-business-akadémia szót kötőjellel. Ennek alapján lehetne kötőjellel is. Szóval nagy a kavarodás. Mi azt javasoljuk, inkább kerüljük el, itt pedig ez igazán nem nagy fáradság: az e-learningről szóló tanulmány.

2. Web vs. web

Ez szerencsére egyértelmű: a kisbetűs változatot javasolja az OH.. A kavarodás valószínűleg abból adódik, hogy az internetkorszak hajnalán az internetet nagy I-vel írták, sőt a Word szövegszerkesztők bizonyos szériáiban igen agresszívan bele volt építve ennek a szónak az automatikus javítása. Azóta konszenzuálissá vált, hogy mind az internet, mind pedig a web kis kezdőbetűs.

3. Web-hely vs. webhely

A webhely sima, kéttagú összetétel, tehát a kötőjel indokolatlan. A web 2.0 szintén egyértelmű a fentiek alapján.

4. RSS rendszer vs. RSS-rendszer

Úgy gondoljuk, olvasónknak igaza van. Ez egy csupa nagybetűs rövidítés, azaz mozaikszó, ezekhez pedig kötőjellel szoktuk kapcsolni az utótagot: BKK-automata, RSS-rendszer.

5. Közösségimédia-platform

Végül ez a nehézség legalább nem a digitális korszak rovására írható! A közösségi média jelzős szerkezet, valóban, így különírandó. Azonban ha ez egy összetételi utótagot kap, akkor a mozgószabály szerint a jelzőt és a jelzett szót egybeírjuk, és az utótagot kötőjellel kapcsoljuk hozzá, így: közösségimédia-platform. Ezzel a szerkezet félreérthetőségét küszöböljük ki, ugyanis a közösségi médiaplatform mást jelentene!