„Váltson ön is a felhőre! Költöztesse át vállalkozását a felhőre!” Ilyen és ehhez hasonló hirdetésekkel nap mint nap találkozhatunk. De pontosan micsoda a számítási felhő, és valóban újdonság-e, vagy csak most kapta fel a média? Tényleg megkönnyíti a munkát? Mint azt látni fogjuk, bizonyos esetekben akár meg is nehezítheti. Bemutatjuk, mit érdemes mérlegelni, mielőtt megpróbálkozunk a váltással!

A felhő szó pozitív képzettársításokat kelt, de ne csábuljunk el rögtön
(Forrás: Wikimedia Commons)

Süss fel nap

Az mindig a konkrét szolgáltatástól függ, milyen arányban támaszkodik a felhőre és mennyire veszi igénybe a saját gépünk erőforrásait. A példánkban szereplő Google Docs telepíthető az asztali gépünkre is, és akkor nem kell hozzá állandó internetkapcsolat, de jellemzően nem így szokás használni.

A számítási felhő lényege, hogy a különböző számítástechnikai szolgáltatások nem helyben, az asztali számítógépen futnak, hanem egy távoli adatközpontban, és a hálózaton keresztül érhetőek el. Ez a hálózat leggyakrabban az internet, de lehet akár egy cég belső hálójáról is szó. Például ha nem az asztali gépünkre telepített táblázatkezelőt használjuk, hanem a Google Docs táblázatkezelőjét, akkor mi is a Google felhőjét vesszük igénybe. A Docs a Google gépein tárolja az adatokat, mi pedig a webböngészőn keresztül tudunk hozzájuk férni.

A „távoli gépeken futó szolgáltatás” elég bonyolultan hangzik... a marketingeseknek mindenképp egy rövidebb kifejezésre volt szükségük, hogy eladhassák az újdonságot a vevőknek. Miért lett ez a kifejezés épp a felhő? A számítógéphálózatok szerkezetét szemléltető ábrákon a felhő alakú forma már a kilencvenes évek óta nagyjából azt jelentette, hogy „ott van egy hálózat, aminek a szerkezetét most nem szeretnénk leírni”. Mint a következő spanyol ábrán is látható, egyre gyakrabban az internet helyettesítésére használták.

Az internet mint felhő
(Forrás: Wikimedia Commons)

A felhő képzete tehát már egy ideje összekapcsolódik az internettel és a közelebbről nem részletezett működésű rendszerekkel. Ráadásul az átlagembereknek általában kellemes dolgok jutnak eszébe róla – a felhő légies, könnyed, sőt akár a szabadság szimbóluma is lehet. A számítási felhő valóban nagyobb szabadságot nyújthat...

Takarékoskodjunk többféleképpen

A felhő nagyon jól jön, ha arra van szükségünk, hogy az adataink bárhonnan elérhetőek legyenek. Az interneten keresztül elérhetjük a központban tárolt adatainkat, és ha valamit változtatunk rajtuk, azt más számítógépekről vagy mobil eszközökről is azonnal látni fogjuk.

A felhő emellett leegyszerűsíti a karbantartást. Ha minden felhasználóra kiható változtatásokra van szükség, nem kell egyenként körbejárni a gépeket, hanem elég csak az adatközpontban elvégezni a megfelelő módosításokat. Mindenki oda csatlakozik és onnan éri el a kívánt szolgáltatást. Ha nagy a szolgáltató, sok felhasználóval, akkor a programhibákra, biztonsági résekre hamar fény derül, és gyorsan javítják őket. (Legalábbis jobb esetben...) Ha a cégünk ingét-gatyáját rákölti az informatikai rendszere karbantartására, akkor nagy előrelépés lehet a felhő, hiszen így gyakorlatilag kiszervezzük a karbantartást egy másik céghez. Ha egyéni felhasználók vagyunk, akkor is megkönnyítheti az életünket, ha nem mindent magunknak kell összeraknunk.

A felhővel máshogy is lehet spórolni. Ha nem az asztali gépeken zajlik az adattárolás és a bonyolult számítások elvégzése, elég kisebb teljesítményű és tárolókapacitású, olcsóbb gépeket vásárolni. A gép csak arra kell, hogy csatlakozzunk a felhőhöz, a többi már a számítóközpontban zajlik. De várjunk csak: nem ismerős ez valahonnan?

Régi módszer új köntösben

Új dolog-e a felhő? Korántsem – hasonló koncepciók más és más néven már többször előkerültek, csak hogy aztán később eltűnjenek. A számítástechnika hőskorszakában egyszerű terminálokon lehetett a központi számítógépeket elérni, mert nem volt pénz arra, hogy minden szobában legyen egy teremnyi, költséges hűtést és karbantartást igénylő monstrum. A terminálok önmagukban nagyon keveset tudtak – gyakran csak képernyőből és billentyűzetből álltak –, viszont segítségükkel használni lehetett a központi gépet. Ahogy egyre kisebbek lettek a számítógépek, a terminálok úgy vesztettek jelentőségükből.

Norvég számítógépterminál az 1980-as évekből
(Forrás: Wikimedia Commons)

A kilencvenes években az Oracle próbálkozott a PC, személyi számítógép mintájára a NC – network computer, azaz hálózati számítógép rövidítés bevezetésével. A NC alapgondolata ugyanaz volt, mint a régi termináloké: a keveset tudó, de olcsó gép segítségével el lehetett érni távoli erőforrásokat. A nagy reklámkampánnyal bevezetett NC hatalmasat bukott, mert akkoriban még nagyon lassú volt az internet.

Ma már sokkal egyszerűbb elérni távoli gépeket, de még napjainkban is olykor gondot okoz, hogy a vágyott felhőszolgáltatás az átlagosnál jóval gyorsabb internetkapcsolatot igényel. Cikkünk leadása előtt néhány nappal került a csőd közelébe az OnLive – ez a cég azt ígérte, a legjobb aktuális számítógépes játékokat lehet játszani rendszerén úgy, hogy csak szélessávú internetkapcsolatra van szükség. A játékprogram az OnLive szerverén fut, a felhasználó gépe pedig egyszerű terminálként szolgál. Így nem kell drága gépet venni ahhoz, hogy a legújabb játékokkal lehessen játszani. Igen ám, de egy játékprogram nem olyan, mint egy film – a felhasználó gombnyomásaira szinte azonnal kell reagálnia, akadozás és lassulás nélkül. Az OnLive nem tudott maradéktalanul megfelelni az elvárásoknak, ráadásul a legtöbb potenciális vásárlónak nem volt elég gyors internet-elérése. És ezzel el is érkeztünk a felhő árnyékos oldalához...

Holnap végleg leáll a szerver

A sok előny mellett a felhőnek igen komoly hátrányai is vannak. Talán a legnagyobb baj, hogy hacsak nem magunk üzemeltetjük, a felhő sebezhetővé tesz minket. A felhőszolgáltató akármikor leállíthatja a rendszerét, és örüljünk, ha még időben le tudjuk menteni az adatainkat! Nem feltétlenül kell rosszindulatra gondolni – elhibázott üzleti döntések következményeként a legnagyobb vállalatok is nehéz helyzetbe kerülhetnek vagy akár csődbe is mehetnek. A néhány éve piacvezető, mára a túlélésért küzdő Nokia mobilcég felhőszolgáltatása, az Ovi több átszervezés után most úgy tűnik, végleg megszűnik. A felhasználók csináljanak, amit tudnak...

Viharfelhők
(Forrás: Wikimedia Commons / John Kerstholt / CC BY-SA 3.0 U)

Ha az adatainkat, szoftvereinket nem mi birtokoljuk a saját merevlemezünkön, a tényleges tulajdonosuk bármit megtehet velük. Az Amazonon vásárolt e-könyvek a felhőben tárolódnak – értsd: az Amazon szerverein. Ez egyrészt nagyon kényelmes, mert mindenféle mobileszközről és számítógépről azonnal elérhetjük az amazonos könyvespolcunkat az interneten keresztül. Másrészt viszont botrány is adódott már abból, hogy az Amazon törölte a felhasználók által megvásárolt könyveket, miután kiderült, hogy jogtalanul értékesítette őket.

Mi van akkor, ha a felhő ugyan üzemel, de mi nem tudjuk elérni? Ha a hálózati kapcsolatunk nem tökéletes, bizony ez is előfordulhat. Szerencsére manapság egyre stabilabb az internetszolgáltatás, és ritkább a hosszú kimaradás, de ha órákra-napokra internet nélkül maradunk, akkor hiába a nagyszerű újdonság.

Néha a felhőtlen ég sem okoz örömet
(Forrás: Wikimedia Commons)

Szabad verseny?

A felhő biztonsági problémákat is okozhat. Ha az adataink az interneten keresztül jutnak el a számítóközpontba, és nincsenek megfelelően titkosítva, útközben illetéktelenek is hozzájuthatnak. Szerencsére egyre inkább terjednek a különböző titkosító eljárások, de azért még ne dőljünk hátra!

Sokan bele sem gondolnak, hogy a felhő kiszolgáló számítógépei gyakran külföldön vannak. Ha kisvállalkozásunk van, valószínűleg nem ez lesz a legnagyobb probléma, de egy nagyobb vállalat esetében – főleg, ha zsíros állami beruházásokra is pályázik – bizony felmerülhet az ipari kémkedés. A vetélytársak nem alszanak, több országban pedig az állami hírszerző és elhárító szervek is segítik a hazai cégeket a versenyben. Itt nem feltétlenül Kínára kell gondolni – már mi is írtunk róla, hogy az EU szerint az USA él ilyen eszközökkel, márpedig a legtöbb felhőszolgáltató az Egyesült Államokban üzemel. Mi tartsuk magunkat az aranyszabályhoz: amit teljesen titokban szeretnénk tartani, ne küldjük át az interneten semmilyen formában! Jó helye lesz az asztali számítógépeken, még ha ez olykor picit kényelmetlen is.

Miért hirdeti mindenki a felhőt, ha ilyen sok a hátránya? Leginkább azért, mert az üzemeltetőnek a felhő egyértelműen jó. Gyakorlatilag mindent kézben tarthat, ellenőrizhet, megfigyelhet. Egyre több videojáték tartalmaz felhő-komponenst épp azért, mert így a játékosok kevésbé tudnak csalni. Azt az OnLive kudarca is mutatja, hogy egyelőre még nem lehet mindent áthelyezni a felhőre... de egyre több minden kerül a felhőbe, és számos nagyvállalat öli a pénzt abba, hogy a trend folytatódjon. A Sony felvásárolta az OnLive fő riválisát, a Gaikait, a Microsoft az Azure-t fejleszti gőzerővel, az IBM és mások is lelkesen propagálják saját felhő-alapú megoldásaikat. Lehet, hogy ezúttal tényleg a termináloké a jövő...

További olvasnivalók

Veszélyes felhőben tárolni az adatokat? – konkrét példákkal

A felhő árnyékos oldala

A felhős játékokra fogad a Sony – még az OnLive bukása előtt íródott cikk

Környezetbarát-e a felhő? – angolul, adatokkal