Elindul a Digitális Otthon Program, amelynek célja a leszakadó térségek informatikai felzárkóztatása és versenyképességének növelése, a lakosság munkavállalási képességének és informatikai képzettségének a javítása. A kormány és az informatikai ágazat közös kezdeményezéséről az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), valamint a Microsoft, az Intel és a Vodafone képviselői tájékoztatták a sajtót szerdán Budapesten. 

A program a bevezető, kísérleti fázisban Miskolcra és vonzáskörzetére összpontosít, ahol a kormány 4 milliárd forintos befektetésével és az informatikai-távközlési ágazat legnagyobb képviselőinek további 4 milliárd forintos hozzájárulásával 40 ezer otthont látnak el a szélessávú internetelérés technikai és infrastrukturális feltételeivel. Emellett oktatás és képzés formájában biztosítják az eszközök hatékony és eredményes használatához szükséges ismereteket.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program elindítása mögött az az iparág legteljesebb támogatását élvező kormányzati szándék húzódik meg, hogy Magyarországon ne az olcsó munkaerőre, hanem tudásbázisra támaszkodva lehessen megvetni a tartós gazdasági növekedés alapjait. Laufer Tamás, az IVSZ elnöke ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a 21. század kihívásait csak a nagy oktatási hagyományokkal rendelkező országok, mint például Svédország és Németország, tudták eddig sikerrel kezelni.

Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke – utalva egy korábbi sikertelen felzárkóztatási kísérletre – az ország előtt álló legnagyobb kihívásnak a digitális lemaradás behozását nevezte. A 2000-ben svéd mintára indított PC-program, amelynek keretében olcsó számítógépekkel látták el a lakosságot, nem hozta meg a várt eredményt.

A digitális lemaradást számszerűsítve Papp István elmondta, hogy Magyarországon a lakosság körében 55 százalékos a vezetékes szélessávú internet elterjedtsége, a háztartások 50 százaléka rendelkezik személyi számítógéppel és 50 százalékra tehető a „digitális írástudatlanok” aránya. Munkaerő-piaci szempontból azonban a legrosszabb adatnak az angol nyelvismerettel rendelkezők mindössze 13 százalékos arányát nevezte.

Gacsal József, az Intel Magyarország üzletfejlesztési igazgatója rámutatott, hogy az iparág képviselői nem tudnak kellően eredményes tevékenységet folytatni egy olyan országban, ahol nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges tudásháttér. Biztató példaként említette a már egyértelműen pozitív eredményeket mutató Sulinet programot, valamint a kormányzatnak a szakma felé kinyilvánított együttműködési szándékát.

Laufer Tamás szerint kitörési pontot jelenthet Magyarországnak, hogy innovatív területeken és a szoftverexportban már több tízezer alkalmazottat foglalkoztat az informatikai ágazat, az infrastruktúra adott, a szélessávú lefedettség jó az országban. Mindössze a lakossági internet-használatban kellene még a fehér foltokat megfelelő ösztönzőkkel felszámolni.

A program gyakorlati kivitelezésével kapcsolatban a tájékoztatón elhangzott, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeivel és az illetékes miskolci szervezetekkel, valamint a regionális informatikai klaszterrel együttműködve már megkezdte a potenciális kedvezményezettek kiválasztási mechanizmusának kidolgozását. A program kedvezményezettjeinek elsődleges célcsoportját a diákok, az 50 felettiek és a roma kisebbség tagjai alkotják.

A program együttműködő partnereit márciusban közbeszerzési eljárás keretében választják ki, és a tervek szerint a szeptemberi iskolakezdésre a szükséges eszközöket már el is juttatják a kedvezményezettekhez. Amennyiben a miskolci kísérleti projekt kedvező eredménnyel zárul, a programot országos méretűre terjesztik ki.