Ezen a héten kezdődik a szabadforrású kódok OSCON (O’Reilly Open Source Convention) konferenciáján. Az idén Portlandben megrendezett 12. konferencián most először külön szervezésen belül mutatják be az új programozási nyelveket. Az új nyelvekről a program egyik szervezője, Alex Payne nyilatkozik az O’Reilly kiadó honlapján.

A számítási felhő
(Forrás: wikimedia commons)

A programozók mindig keresik és várják az új, praktikus programozási megoldásokat, ami sok esetben új nyelvek kifejlesztését jelenti. A programozás jelenlegi legfontosabb megoldatlan feladata a mostanában sokat emlegetett számítási felhő problémák programozási megoldása. A számítási felhő (angolul cloud computing) azt jelenti, hogy egy bonyolult számítási feladatot az internet segítségével egyszerre több egymástól távol elhelyezkedő gépen oldunk meg, feldarabolva az eredeti hatalmas feladatot kisebb részekre, melyekkel külön-külön már meg tudnak birkózni az interneten összekötött számítógépek. A számítási felhő a számítástechnika legújabb kihívásának számít, és a rendszer kívánta lehetőségek maximális kihasználásához még szükség van új programozási nyelvekre. Az OSCON konferencián is a számítási felhő feladataira specializálódott programozási nyelvek lesznek túlsúlyban. De lássunk néhány új nyelv rövid leírását.

A Newspeak (Gilad Bracha) programozási nyelvet a Smalltalk nyelvből fejlesztették ki, egyben Java és Lisp elemekkel is összekombinálva az utóbbit. A Newspeak igazán provokatívnak számít a programozási nyelveket tervezők szűk társadalmában.

Egy másik új nyelv, a Closure Clojure* (Rick Hickey) már most eljutott a számítástechnikai iparig, annak ellenére, hogy még igencsak kísérleti stádiumban van.

A Kodu (Matt MacLaurin) eltér a bemutatásra kerülő programozási nyelvek többségétől, mert ez egy vizuális programozási nyelv, amelyet eredetileg az Xbox-hoz fejlesztettek ki. Más vizuális programozási nyelvekhez képest a Kodu praktikusnak és alkalmazottnak minősül.

Az MIT Egyetem egyik elmélete programozási nyelv tervezője bemutatja jelenlegi projektjét, a sosem debütált Subtext-ből kifejlesztett Coherence (Jonathan Edwards) névre hallgató nyelvet. Tervezője és a nyelv inkább az absztrakt megoldásokról híres, mintsem az elkapkodott alkalmazásról.

Egy másik nyelv, a Frink (Alan Eliasen) különösképpen hatékony lehet a tudományos számítások elvégzésében, ugyanis egyenes erre a célra fejlesztették ki.

Végül, de nem utolsó sorban a Factor (Slava Pestov) névre hallgató nyelv a Forth-hoz hasonlóan a verem alapú. Sokan dolgoznak rajta már egy ideje, és minden hónapban blogon értesítik az érdeklődőket az új változásokról. A blogot rendszeresen látogatva egy programozási nyelv gyors evolúciójának lehet tanúja bárki.

Ne várjuk, hogy az itt felsorolt programozási nyelvekkel azonnal könyv formában ismerkedhessünk. Többségük még fejlesztés alatt áll, de a jövő programozási nyelve is már közöttük lehet.

*Köszönet Takács Dávid nevű olvasónknak, aki észrevette a hibát!