@menasagh:

-A "nyelvújítás kora" szerintem figyelembe vette a nyelv meglévő "koncepcióját" és mintegy bővítve a régi szavak szóbokrát, teljesen korrekt "beillesztésű" új szavakat alkotott.. (Ebben a mondatban pl. megszemélyesítettem a nyelvújítás korát, de így is érthető gondolom..)

-A szabad szó eredetéről:

Valaki/ valami "birtokosságára" utal ha főnévhez toldják a "-va / -ve"-t (továbbá igéhez pl. menve, melléknévhez pl. sápadtvá-->sápadttá vált, stb..), gondolom régebbi eredetű lehet mint a nyelvújítás kora (pl "...terümtevé vala (=>teremtette) Isten..")..

tó--> tava (valakinek pl. halas tava van)

szó --> szava (pl. az ember szava)

hó---> hava (pl. a "Kilimandzsáró hava")

A szláv nyelvekben nem tudom, hogy honnét eredeztetik a szabadság szót, de a magyar nyelvben a -va/-ve/-vá/-vé toldalékok jellemző nyelvtani elemek.

Ezek ellenére, a szabadság szót, úgy tudom, hogy szláv (pl. oroszul свобода) eredetűnek tartják..

@Sándorné Szatmári: A nyelvújításon átesett szókincsünk bár sokmindenben megtartotta az eredeti jelentését, mégis nagyon sok új értelem ragadt mellé, ezért olyan értelmek is kialakultak amelyek régebb nem voltak, így ma abból nem lehet kiindulni.

@menasagh:

Amire tartósan nincs hatékony reakció, az "szabad". Ez egy általános közös pont is lehet szerintem akár hasonló egymástól távol eső eseménysor összevetésekor is.

A késztetéspár ami feltehetően létezett:

A szótő:

szó-->szól (ó-a) szava, szavaz

*sza(v)baszt // sza(v)bódik// sza(v)bad(t)-->szabad--->sza(v)bodt-->szabott

@Sándorné Szatmári: Szerintem a kettőnek semmi köze egymáshoz.

@cikk:

„Szabad elvenni sávokat a nagyvárosokban az autósoktól a biciklisek javára? – kérdezte Sváby András.."

Mára már nem kérdés, szabad.

Mint ahogyan Erdély elvétele sem volt az, az is szabad volt..

A székely autonómia "sáv" kérdésének felvetése viszont hiábavaló, mert folyamatosan süket fülekre talál..

@nudniq:

azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogadták a Magyar királysággal való Uniót - nem mellesleg egy 1848-as forradalmi követelést teljesítve. A szászok és a románok nehezményezték is, hogy nem a királyságot alkotó nemzetnek tekintik őket - a horvátokhoz hasonlóan - hanem nemzetiségnek. A dilemma aztán az. I. vh-t követően úgy folytatódik, hogy a politikai jogok korlátozása most már a romániai magyarokat érinti. Lényeges ugyan a közigazgatási többszöri átszervezése is, de - ahogy én látom - a probléma 1848 ősze óta újraalkotja magát, más-más formában.

@nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor csatolták Maros megyéhez, nem a 60-as tartományátszervezéskor a MMAT-hoz. 60-ban csak Dicsőszentmártont és Marosludast csatolták hozzá, miközben háromszéket Brassóhoz.

És a 60-ban létrehozott Brassó tartomány nemcsak a mai Brassó és Kovászna megyéket tartalmazta, hanem még Szeben és Fehér megyéket is.

1950-52: upload.wikimedia.org/wikipedia/en/0/08/RPRhartaadminitial.png

1952-56: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9...nia%2C_1952-1956.png

1960-67: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b2/RPRhartaadm.png

@mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: a sztálinista Magyar Autonóm Tartomány kb a háború előtti Maros, Csík, Udvarhely és Háromszék megyék területe volt, mai megyék alapján pedig kb. a mai Maros megye fele, valamint Hargita és Kovászna.

(Ez a tartomány a szovjet kirakat-álautonómiák mintáját követte, csak névlegesen volt autonóm: ugyanúgy irányították, mint a többi román tartományt, csak ez a román kommunista párt egyes magyar nemzetiségű kádereinek a hűbéruradalma volt. Ráadásul kulturális gettóként üzemelt: az erre való hivatkozással betiltották a magyarok nemzetiségi problémáinak megvitatását, mondván: a kérdés meg van oldva! Erre a pármegyényi autonómiára hivatkozva lehetetlenítették el fokozatosan a magyar nyelvű oktatást és kulturális életet Erdély többi részén, és amit meghagytak, azokat is román intézmények magyar tagozatává tették pl. 59-ben vonták össze a Bolyai Egyetemet a Babeş Egyetemmel.)

A Maros-Magyar Autonóm Tartomány pedig kb a mai (jóval nagyobb) Maros és Hargita megyéké, azaz a Magyar "Autonóm" Tartományból 1960-ban kiszakították Kovászna (kb Háromszék) megye mai területét (és azt Brassó Tartományba olvasztották), cserébe tisztán román (vagy vegyesen román és német) nemzetiségű rajonokat csatoltak hozzá (így nőtt jó nagyra a későbbi, mai Maros megye például Segesvárral). Ezt pedig azért tették, hogy még kevésbé lehessen "magyarnak" nevezni (ezért is változtatták meg a nevét).

Aztán 68-ban jött a megyésítés, és kettészedték Maros megyére (bennehagyva a 60-ban a MMAT-hoz hozzácsapott nemszékely területeket), és Hargitára. Brassó tartományt meg Brassó megyére és Kovászna megyére szedték szét. Kb. (Ehhez képest tényleg már csak kisebbek a változások.)

@mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára"

XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek. Pénzváltó, kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbéli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.

Ez azért a vallásszabadság nem túl nagylelkű értelmezése...

@Libertate: Onnan, hogy a Nyesten több, mint száz cikk címe alá odaírtam.

Mederi téves adataira hívtam fel a figyelmet, a tények mellett nem kell érvelni.

@szigetva:

Mert a te nevedet ugyan honnan lehet tudni?

Már megint provokálsz - és nem érvelsz!