23 évvel ezelőtt, 1993. január elsején, ha eltekintünk egy hét éves megszakítástól, fennállásának 75. évében megszűnt Csehszlovákia. Sokak számára egyenesen a külföldet, de mindenesetre a legkönnyebben elérhető idegen államot jelentette: nem csupán Budapesthez esett a legközelebb, de Magyarország leghosszabb határszakasza is a közel 680 kilométeres csehszlovák határ volt, így hazánk lakóinak többsége számára ez volt a legközelebbi határ. Ráadásul a Kádár-korszakban a legkönnyebben is Csehszlovákiába lehetett utazni, aki pedig Lengyelországba vagy az NDK-ba indult, szinte törvényszerűen ejtette útba.

Csehszlovákia kétségtelenül furcsa államalakulat volt. A cseh és a szlovák nemzet államaként jött létre, de megalakulásakor csupán lakosainak fele volt cseh, és alig minden hatodik szlovák. A szlovákok számát még a németeké is felülmúlta: közel minden negyedik lakosa német (osztrák) volt. Az ország keleti felében pedig minden tizedik lakos magyar vagy ruszin volt, nagyjából fele-fele megoszlásban (de magyar túlsúllyal). A második világháború után a nemzetiségi viszonyok jelentősen megváltoztak a német lakosság kitelepítésének és Kárpátalja elvesztésének köszönhetően. Jelentős nemzetiség kisebbségként csak a magyarok maradtak.

Hogy a csehek két nemzet egy államban; egy nemzet, de két nép; esetleg egy nép, de két nyelvvel; netalán egy nyelv, de két irodalmi normával – ez folyamatos vita tárgya volt, és időről időre változott az uralkodó felfogás.  A szlovákok mindig úgy érezték, hogy a csehek elnyomják őket, nem hagyják őket érvényesülni, a csehek viszont úgy, hogy a szlovákok mindent nekik köszönhetnek, ők fejlesztették fel az elmaradottabb keleti országrészeket. Mindkettőben volt igazság, de persze egyik sem volt igaz.Az biztos, hogy akárcsak Jugoszlávia esetében, a külső fenyegetettség szorosabbá fűzte az államalkotó etnikumokat, annak megszűnte pedig kiélezte ellentéteiket.

Az 1968-as politikai nyitás során nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos feszültségeket egyszerűbb úgy kezelni, ha a cseh és szlovák országrészek függetlenednek egymástól. Bár maga a Prágai tavaszként ismert reformfolyamat elbukott, 1969-ben az addig közigazghatásilag egységes Csehszlovákiát két szövetségi állammá, Cseh Szocialista Köztársasággá és Szlovák Szocialista Köztársasággá alakították, az általuk alkotott államalakulat pedig a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevet kapta.

A bomlás folyamata 1990-ben indult meg: a két országrész nagyobb autonómiával rendelkezett, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot előbb Csehszlovák Szövetségi Köztársasággá, majd Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasággá nevezték át. Az állam elnevezéséről szóló vitában a Česko-slovensko (Cseh-szlovákia) és a Česko-Slovensko (Cseh-Szlovákia) elnevezés, illetve több hasonló variáció is felmerült. Az állam nevéről szóló viták gondolatjel-háború (cseh Pomlčková válka, szlovák Pomlčková vojna) néven vonultak be a történelembe, tulajdonképpen tévesen, hiszen a viták nem a gondolatjel, hanem a kötőjel körül (is) folytak.

Tízkoronás a szövetségi köztársaság idejéből, az államalapító T. G. Masaryk portréjával
(Forrás: cnslouny.unas.cz)

A szétválásról népszavazást nem tartottak. A közvélemény-kutatások szerint a szlovákoknak is alig 37%-a (a cseheknek 36%-a) támogatta a döntést. Ám Szlovákiában mégis a függetlenné válást támogató pártok kerültek fölénybe, és ez végül az állam felbomlásához vezetett. Ma a csehek és a szlovákok többsége is jónak tartja a szétválást, hiszen a két állam nagyon különböző politikai utat járt be, mely a közös államban állandó konfliktusokhoz vezetett volna. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan dolgok, ami miatt sajnálnák, hogy így alakult.

Mivel a magyar nyelvnek nincs közeli rokona, a magyarok fantáziáját gyakran izgatja, hogy milyen az, amikor egy másik nyelv különbözik is, de mégis érthető – más, de valahol mégis ugyanaz. A cseh és a szlovák meglehetősen közel áll egymáshoz, gyakran olvashatjuk, hogy kölcsönösen érthetőek. Ez volt az általános nézet a csehek és a szlovákok körében is a közös állam idején. A szétválás óta eltelt közel negyedszázad során azonban ez a vélemény erősen megkérdőjeleződött.

Az tény, hogy a cseh és a szlovák közeli rokonsága első pillantásra is szembeötlő. Ahhoz azonban, hogy egy cseh és egy szlovák saját, pláne egymás nyelvét használva kommunikáljon egymással, komoly gyakorlatra van szükség. A közös államban rendszeresen találkoztak egymás nyelvével, elsősorban persze a közös rádió- és televíziócsatornáknak köszönhetően, melyek hol az egyik, hol a másik nyelven sugároztak. A csehek és szlovákok észre sem vették, mennyit tanulják, gyakorolják egymás nyelvét.

A cseh és szlovák nyelv közötti eltérések szótára – a hasonló alakú, de eltérő jelentésű kifejezések (hamis barátok) gyűjteménye
(Forrás: databazeknih.cz)

Csehszlovákia felbomlásával ez a helyzet megszűnt, az azóta felnőtt nemzedék tagjai alig értik egymás nyelvét (persze csak ha valamiért nem töltöttek el hosszabb időt a másik nyelv beszélőivel). Mivel ritkán hallják egymás nyelvét, nem tanulják meg felismerni a szabályos hangmegfeleléseket, így a jelentésüket megőrzött közös eredetű szavakat sem ismerik fel, ha azokban több hang is megváltozott. Nem tanulják meg a két nyelvben eltérő kifejezéseket, így aztán egyre kevésbé értik meg egymást, ha találkoznak. A két nyelv kölcsönös érthetősége egyre inkább a mítoszok közé kerül. (Ettől függetlenül persze sokkal könnyebben tanulják meg egymás nyelvét, mint bármilyen más nyelvet.)

Mondhatnánk, hogy nem is csodálkozunk azon, hogy erről a helyzetről dal is született. Persze csodálkozunk, mert bármilyen jelentős a téma, ilyesmiről nem szoktat dalok születni, pláne nem kétnyelvűek. Eleve ritkán adódik arra lehetőség, hogy úgy szülessen kétnyelvű dal, hogy mindkét nyelv beszélői nagyjából megértsék a másik nyelven elhangzó szöveget. Az alább bemutatandó Cudzinka v tvojej zemi (szlovákul Idegen a te hazádban) című dal azonban nem csupán azért érdekes, mert nyelvi problémákat feszeget, hanem azért is, mert egynyelvű dalként is működne: a férfi és női hang szövege ugyanis úgy is érthető, mintha egy egynyelvű pár megnemértési problémáiról szólna – ebben az esetben persze a szavak és mondatok értelmezési zavarai metaforikusan értendőek. A kétnyelvű változatban a két értelmezési sík egyszerre van jelen, anélkül, hogy egymáshoz tapadnának vagy kioltanák egymást. Ez tükröződik a dalhoz készült klippben is – itt azonban talán már túlzóan egyértelműen jelenik meg.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A dal férfi előadója (és egyben zeneszerzője és a cseh sorok írója) Xindl X (polgári nevén Ondřej [ondrzsej] Ládek), aki 1979-ben született Prágában, 2007-ben egy tehetségkutató győzteseként tűnt fel. Később több versenyt is megnyert. Zenéjében a hiphopos verselést folkos, jazzes és bluesos elemekkel keveri. Dalaiban a szöveg a hangsúlyos, fontos jellemzője az irónia.

A nyelvi kérdések iránti érdeklődése hamar feltűnt: egyik első slágere a Dysgrafik (Diszgráfiás) címet viselte, első albuma pedig  Návod ke čtení manuálu (Használati utasítás a kézikönyv olvasásához) címet kapta. Második albumának címe is nyelvi játék: Praxe relativity (Relativitásgyakorlat).

Xindl X
(Forrás: xindlx.cz / Dalibor Konopáč, Ondřej Pfeiffer)

A dal női előadója és a szlovák nyelvű sorok szerzője az 1992-es születésű szlovák Mirka Miškechová. Róla viszonylag keveset lehet kideríteni, leginkább a Xindl X-szel közösen előadott dalának köszönhetően ismert. Saját bevallása szerint elsősorban a cseh Vladimír Nohavica hatott rá: változatos tematikájú dalainak jellemzője a humor. 2014 végén megjelent első albumának címe Schizofrenik (Skizofrén).

Mirka Miškechová
(Forrás: Facebook / Mirka Miškechová)

Xindl X és Mirka Miškehchová egy koncerten találkoztak, ahol az énekesnő Xindl X „előzenekaraként” lépett fel. Az énekes ekkor kérte fel, hogy turnézzanak közösen, és a fellépések során született meg a közös dal ötlete is.

Ještě včera mluvili jsme stejnou řečí	Tegnap még ugyanazon a nyelven beszéltünk
I přes pár cizích slov	És néhány idegen szó ellenére
Tvý dopisy jsem zvládal přečíst	El tudtam olvasni a leveleidet
Dnes ty cizí převažují ty známý	Ma már több az idegen, mint az ismerős
Co je to s námi? Sakra	Mi van velünk? Az istenért
Co je to s námi	Mi van velünk?
Ešte včera vraveli sme na rovnako	Tegnap még egyformán beszéltünk
Až na malé odchýlky	Kis különbségektől eltekintve
Dnes pripadám si ako pako	Ma hülyének nézek ki
Keďže všetky slova cudzie zdajú sa mi	Mert az összes szó idegennek látszik
Čo je to s nami? Sakra.	Mi van velünk? Az istenért
Čo je to s nami?	Mi van velünk?
Včera jsem ti zvládal rozumět	Tegnap meg tudtalak érteni
Furt chápu jednotlivý slova	Még mindig értek egyes szavakat
Lenže uniká ti zmysel vet	De elveszik a mondatok értelme
Treba to skúšať zas a znova	Újra és újra meg kell próbálni
Dívám se do slovníku	Belenézek a szótárba
A zkouším zahnat zlej sen	És megpróbálom elűzni a rossz álmot
Že včera byl jsem tvůj svět	Hogy tegnap még a világod voltam
A teď už nejsem	És most már nem vagyok
Divám sa do slovníka	Belenézek a szótárba
A smutno je mi	És szomorú vagyok
Že už som len cudzinka	Hogy már csak idegen vagyok
V tvojej zemi	A te hazádban
Ještě včera mluvili jsme stejnou řečí	Tegnap még ugyanazon a nyelven beszéltünk
Ale společná slovní zásoba se tenčí	De egyre vékonyodik a közös szókincs
Můj ostrovtip ztrácí břit a už jen řeže	Éles eszem tompul és már csak vágja
A nezvratně trhá a trhá hovoru nit	és kétségtelenül szaggatja a beszéd fonalát
Ešte včera vraveli sme na rovnako	Tegnap még egyformán beszéltünk
No slova menia významy	De a szavak értelme változik
A každá loď sa stane vrakom	És minden hajóból roncs lesz
Zo známých sú neznámi	Az ismerősekből ismeretlenek lesznek
A čo je hlavné? Pletieme si hlavne,	És mi a fő? A fő dolgokat zavarjuk össze
A to hlavne s hlavami	és főleg a fejünket
Včera říkalas mi bonmoty	Tegnap még elmés beszólásaid voltak
Dnes se učíš abecedu	Ma az ábécét tanulod
A já čakám co zas vypotíš	És várom, hogy mit izzadsz ki megint
Pri mne buď no viac ma nebuď	Legyél velem, de többé ne ébressz fel
Dívám se do slovníku...	Belenézek a szótárba...
Divám sa do slovníka...	Belenézek a szótárba...
Ešte včera vraveli sme bez problémov	Tegnap még probléma nélkül beszélgettünk
Teraz najlepšie si rozumieme keď sme nemo	Most akkor értjük meg legjobban egymást, amikor némák vagyunk
Slova vodievajú za nos radi	A szavak szeretnek az orrunknál fogva vezetni minket
A já už si dávno medzi riadkami neporadím	És már rég nem tudok olvasni a sorok között
Ještě včera mluvili jsme stejnou řečí	Tegnap még ugyanazon a nyelven beszéltünk
Ale v zákoutí vět na nás číhá nebezpečí	De a mondatok zugaiban már veszély leselkedik ránk
Slova zákeřná jak jedovatí hadi	A szavak alattomosak, mint a mérgeskígyók
Co v křivolakých souvětích	Ami a bonyolult összetett mondatokban
Nás dozajista zradí	Biztosan cserben hagynak minket
Pred sebou máme slepú mapu	Vaktérkép van előttünk
Možno že nám chýbá snaha	Talán az igyekezet hiányzik
Vždyť tvou řeč těla stále chápu	Hiszen a testbeszédedet még mindig értem
Hoci iba keď som nahá	Igaz, csak ha meztelen vagyok
Dívám se do slovníku...	Belenézek a szótárba...
Divám sa do slovníka...	Belenézek a szótárba...
Že už jsi cizinka	Hogy már csak idegen vagy
V mojí zemí	Az én hazámban
Že už som len cudzinka	Hogy már csak idegen vagyok
V tvojej zemi	A te hazádban

Az eredeti szövegben dőlten szerepelnek a cseh, álló betűkel a szlovák sorok. Bizonyos nyelvi játékokat szinte lehetetlen lefordítani: például a buď [bugy] szóalak egyfelől a létigének, másfelől az ’ébreszt’ igének is egyes szám második személyű felszólító módú alakja, azaz jelentése ’légy, legyél’, illetve ’ébressz’ is lehet.

Források, olvasmányok

Xindl X a Mirka Miškechová sa našli: Ona o láske, on o rozpade Československa

Xindl X hivatalos honlapja

Mirka Miškechová: Když jsem veselá, dokážu napsat i smutné písně

Mirka Miškechová a Facebookon