@LvT: Bocsánat, erről anno lemaradtam.

„Minden kodifikációra igaz, hogy a külső fogalmak tekintetében más kodifikáció meghatározásait veszi. [...] Használható az ÉKsz.-en kívül más is, de jelenleg még ez a naprakészebb (az új nagyszótár még az érintet betűkig nem ért el), én így ezt használom.”

Nekem ez az érvelés megint több sebből vérzik. Először is ha a helyesírást kodifikációnak szeretnénk látni, akkor el kell várni tőle, hogy formálisan is megfeleljen annak, amit egy rendes kodifikáció megkíván. Például azt, hogy ha valamire épül, akkor azt megnevezze. Tehát akkor ha a jelentésre épít, akkor meg kellene adnia, hogy melyik szótár az, amely ilyen vitás esetekben mérvadó. Mert mi van, ha én egy olyan szótárra hivatkozom, amelyben a mérgesnek nincs ilyen jelentése megadva? Akkor máris igazam van? Az idézett szöveg azért érdekes, mert azzal kezdődik, hogy a helyesírást nagyon objektív dolognak, kvázi szabványnak tünteti fel, viszont egy nagyon szubjektív értékítélettel ér véget – miközben ugyanarról beszél.

Másodszor: teljesen ésszerűnek tartom, hogy a szabályzatban nincs ilyen hivatkozás, hiszen a szótárak kényszerűen a szabályozott helyesírásra épülnek. Ha egyszer a szabályzat szótári részében mérges kígyó áll, és ennek következtében a szabályzást követő szövegek esetében így áll, akkor a szótár kénytelen lesz felvenni a mérgesnek ilyen jelentését. Ez azonban visszamenőlegesen nem igazolhatja, hogy a szabályozás jó.

Harmadszor: attól még, hogy a mérges előfordul ilyen jelentésben önálló szóként, nem biztos, hogy nem fordulhat elő szóösszetételben is. A mérgeskígyó pl. az esetek több mint harmadában, de a mérgespók picicvel többb, mint negyedében, a mérgesgomba már alig több, mint ötödében van egybeírva a neten, a mérgesmedúza pedig egyedül csak a lenti, 8. kommentben, ami nyilván nem tekinthető releváns adatnak (mérges medúzából viszont van 43). Nyilvánvaló, hogy azokat, amelyek elég gyakran fordulnak elő, a nyelvhasználó inkább érzi összetételeknek, különösen, ha belső használatú rendszertanában egységnek érzi. (Hivatkozhatunk persze a rendes rendszertanra is, de akkor helyesírási hibát csinálhatunk a cethalból is.)

A cikk lényegét a benne található elütés adja: elnevetés.

Kimaradt: nem csak azoknál van így ez így, akik egybeírnák/ják, hanem akik a mérgeskígyóban a kígyót bem hangsúlyozzák

Mielőtt valaki azzal jönne, hogy ez az én egyéni szocproblémám, csak úgy megjegyezném, hogy nem csak nálam van így, meg nem csak a cikkírónál és a kérdezőnél, hanem mindenkinél, aki egybeírná. Ez úgy 80-90 %-a lehet a magyaroknak, a 30 évan alattiak esetében olyan 99% környékére saccolnám a látatlanba.

@LvT: kivételesen megint El Cabezudóval értek egyet. Az értelmező szótár és a magyar nyelv két külön dolog. Nekem pl. az anyanyelvi kompetenciám azt diktálja, hogy a mérges melléknévnek nincs mérgező marású, hatású jelentése. Elhiszem az ÉKsz.-nek, hogy valaha volt, illetve más magyar anyanyelvűek idiolektusában lehet ilyen jelentése. Szóval akárki mérget vehet rá, hogy úgy írom egybe, hogy csak reccsen, mondjon akármit akármelyik szótár- vagy szabályzatkészítő akadémikus, a nyelvet nem ők határozzák meg. Egy angolnak is hiába magyarázod, hogy az cup+board és well-come, nem fogja érteni, mikor ezek rég elhomályosultak.

@Fejes László (nyest.hu): >> Akkor miért nem az van a szabályzatban, hogy az határozza meg, hogy mit írunk egybe, hogy az ÉrtKSZ.-ban milyen jelentés van szótárazva? <<

Pont ez van a szabályzatban. Minden kodifikációra igaz, hogy a külső fogalmak tekintetében más kodifikáció meghatározásait veszi. Amikor a KRESZ-t olvasod, akkor a zöld és piros fényjelzés színe alatt nem azt kell érteni, amit az esetleg színvak kihelyező lát, hanem azt más jogszabályok, ill. szabványok definiálják. Ugyanígy a helyesírás által említett „jelentés”-t nem az definiálja, hogy LvT vagy Fejes László mit gondol erről: ez esetben a kontrollálható értelmezési keretet az értelmező szótárak adják. Használható az ÉKsz.-en kívül más is, de jelenleg még ez a naprakészebb (az új nagyszótár még az érintet betűkig nem ért el), én így ezt használom.

@gligeti: Ezek között nem látok releváns különbséget. Illetve a kiejtésben igen, de ez már a nyelv szeszélye.

@Fejes László (nyest.hu): Na de akkor mérgespók és mérgesgomba? Mérgesmedúza?

@LvT: „ A <söröspohár>-t nem azért rendelik egybeírni, mert csak az írható egybe, ha valami össze van kenve valamivel, hanem azért, mert a ’sörnek való’ nincs a szótárazott jelentések közt, a ’sörrel való összekentség’ pedig igen:”

Akkor miért nem az van a szabályzatban, hogy az határozza meg, hogy mit írunk egybe, hogy az ÉrtKSZ.-ban milyen jelentés van szótárazva?

De kérdezhetem úgy is: mi indokolja, hogy a mérges ’mérgező’ jelentését szótárazzuk, de a sörös ’sörnek való’ jelentését ne? (Hacsak nem az, hogy az utóbbit külön nem használjuk ebben az értelemben, mert akkor egybe kell írni?)

@Vazzzup: Nagyon nem lenne jó, ha egy tégla kivételével összeomlana az építmény. Hála istennek ez nem így van. Ez csak kamu duma arra, hogy a helyesírást misztifikálják.

@Irgun Baklav:

helyesbitenelek: "a helyesírás egy olyan koherens rendszer >kellene legyen<, ahol egyetlen kis tégla elmozdításával összeomolhat az egész építmény"

Csak eppen az a baj, hogy a magyar helyesiras es nyelvtan egy bazi nagy kaosz, amit a sok seprunyelet nyelt burokrata akademikus hulyegyerek probal meg toldozni-foldozni a sajat elszallt, elkurt izlese szerint. Ahelyett, hogy a koznepi hasznalt alakok kanonizalasaval torodnenek. Semmirekello (opsz) nepseg.

Akarom mondani, rövidkarmu fakÚsz. Mindig a fikusszal keverem össze. :-)

Hát igen. Az a baj, hogy a méges kígyó vs. mérgeskígyó dilemma önmagában nem dônthető el, csak más mérges állatokkal együtt.

Itt vannak pl. a mérges pókok.

A neten időről időre felbukkan az ún. mérges dajkapók (Cheiracanthium punctorium) neve, amelyik egy fajnév. Ez picit a rövidkarmú fakuszhoz hasonló lakmuszpapír-izé, nagyon csúnyán nézne ki mérgesdajkapóknak írva, de csak öt szótag. Pedig vele is megeshet, hogy genetikai hiba miatt egy példánynak éppen nincs mérge, valamint ő sem attól mérges, hogy méreg van rajta.

Sajnos a helyesírás egy olyan koherens rendszer, ahol egyetlen kis tégla elmozdításával összeomolhat az egész építmény. *Vállat von*

>> A szóban forgó kígyók esetében is a mérges nem arra utal, hogy a kígyó össze van kenve méreggel (tehát éppen van rajta) […] A szabályból tehát az következik, hogy a mérgeskígyó a helyes írásmód. <<

Ez itt túl van kombinálva. Az Értelmező kéziszótár (Éksz.2) szerint a <mérges> melléknév jelentései az alábbiak. Minden ilyen értelmű használatában külön kell érni, mert ekkor nem áll a régi 107. b) pontbeli kitétel, hogy „tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentéseinek összege”. Ebben az esetben ui. éppen a [szótári] jelentések „összegződnek”, és ekképpen éppen a kérdéses szókapcsolat az egyik példa:

.

Tehát Éksz.2: „mérges (3) mn 1. Mérgező. <Mérges gáz, gomba.> | Mérgező marású, szúrású. <Mérges kígyó.> 2. biz Gyulladásos. <Mérges kelés.> 3. biz Haragos, dühös. <Mérges asszony, kutya.> Szh: <mérges, mint a hörcsög v. mint a pulyka.>”

.

Mutatom az Éksz.2-ből a <sörös> melléknév jelentéseit. A <söröspohár>-t nem azért rendelik egybeírni, mert csak az írható egybe, ha valami össze van kenve valamivel, hanem azért, mert a ’sörnek való’ nincs a szótárazott jelentések közt, a ’sörrel való összekentség’ pedig igen:

.

„sörös (4) rég seres I. mn 1. Sört szállító. <Sörös fuvaros.> | Söröskocsi vontatására haszn. {erős, hidegvérű ló}. 2. Sörtől nedves. II. fn biz Sört szállító alkalmazott, fuvaros.”

.

Tehát a <mérges kígyó> különírandó akkor is, ha egy dühös siklóról van szó, de akkor is, ha egy méreg mirigyét kiürített viperáról.

@honestesiologist: De azért erre ne alapozzon senki, ugyan is nem vagyok gombaszakértő :)

A mérges gombákat meg úgy lehet megkülönböztetni a nem mérges gombáktól, hogy az előbbiek földhöz vágják a kalapjukat.