@Fejes László (nyest.hu):

Úgy látszik, meleg van nálatok is. Forró szurokról szót sem ejtettem pedig. Azt írtam, a SORG- könnyen SZURK-nak hallatszik, ami alatt azt értem, hogy a (hazai) német szót elhallottuk, vagy ha úgy tetszik, hasonult egy másik szavunkhoz, amihez egyébként az "égegyadta világon" semmi köze sincs. (Az magától értetődő, hogy a SZUROK és a SZURK- ugyanaz.)

@Diczkó: Szerintem nem érted meg a kérdést. Nem azt kérdezem, honnan veszed, hogy a szurkolnak van (vagy legalábbis volt) ’szorong, aggódik’ jelentése, hanem azt, hogy ez hogy alakult ki a ’szurokkal csinál valamit’ jelentésből.

Az egyébként kétségtelen, hogy a két szó jelentéseinek hasonlósága azt sugallja, hogy a két szó erősen hatott egymásra, de ez csak azután történt, hogy a szurkol valamelyik lelkiállapotra vonatkozó jelentése már kialakult. (A szurkol magyar igének nem lehet „eredeti német” jelentése.)

Úgy látszik, a drukkerre vonatkozó megjegyzést is félreértetted. A drukker egy német képzés druck- + -er: a drucker azonban sehol nem használatos ’szurkoló’ értelemben: ez a jelentése Mo-n jött létre.

@Falvay Dóra: Az elképzelés szép, de milyen adatok támasztják alá? Különben elég valószínűtlennek tartomm, hogy egy ilyen jelentésű szót kezdett volna használni a sportsajtó a lelátókon szorongókra... :)

@Fejes László (nyest.hu):

"OK, és hogy alakult ki a szurkol ’szorong, aggódik’ jelentése (már ha van ilyen) a te elképzelésed szerint?"

- Ez az eredeti német jelentés, ami a hazai német nyelvben bővült, mint ahogy fentebb írtad a DRUKKERre vonatkozóan: "A drukker érdekessége, hogy Magyarországon kívül nem használják, a magyarországi németben jöhetett létre (az irodalmi németben ’szedő’, illetve ’nyomtató’ a jelentése)."

"és hogy alakult ki a szurkol ’szorong, aggódik’ jelentése (már ha van ilyen)..."

- Magad idézed a szótárat: "... a szurkol más, ma már nem használatos jelentésben is előfordul, melyek szintén az izgalomhoz köthetőek: ’félve izgul, szorong’, illetve ’eloson, lopva távozik’" - Egy időre átjött az eredeti jelentés is. :-)

S nem lehet, hogy "aggódik" értelmében nem annyira a tenyérről volt szó, hanem inkább arról, hogy "beszurkol" az illető (mármint a gatyába)?

@Diczkó: OK, és hogy alakult ki a szurkol ’szorong, aggódik’ jelentése (már ha van ilyen) a te elképzelésed szerint?

"A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint azonban nem ez a megoldás, hanem az elnevezésnek fiziológiai jellegű magyarázata van. Amikor az ember feszült, ideges, kezeit gyakran egymáshoz simítja, tenyereit összenyomja, s ilyenkor az izzadásnak köszönhetően a kész tapadóssá, ragadóssá válik – mintha enyvvel vagy szurokkal lenne bekenve. Ezt a magyarázatot támasztja alá, hogy a szurkol más, ma már nem használatos jelentésben is előfordul, melyek szintén az izgalomhoz köthetőek: ’félve izgul, szorong’, illetve ’eloson, lopva távozik’."

- ... enyves kézzel! Hahaha! Ehhez aztán kellett az erős fantázia! De kellett volna némi realitásérzék is hozzá, mert csak úgy ér valamit.

A kéz nyirkos lesz, nem szurkos. (analógia a szófejtő agyában)

Hiába mondom nektek, hogy a szófejtő szótárakat csak ellenőrzésre használjuk... Valójában a SZURKOL a DRUKKOLlal azonos eredetű, hiszen DRÜCKEN 'szorong', SORGEN 'aggódik' a németben is szinonímák. (a SORG- pedig könnyen SZURK-nak hallatszik)

nahát, eddig azt hittem, hogy onnan ered a szurkolás, hogy a középkorban a várvédők forró szurkot öntöttek az ellenség nyakába.

Vagyis segítették a katonák dolgát, hasonlóan, mint az új szurkolók a sportmérkőzésen segítiuk a játékosokat.

de a fentiek alapján nyilván ez butaság :-)