Ha majd befejezik a teljes patois Bibliát, akkor arról a nyest.hu szerintem mindenképp számoljon be. Amúgy, mivel ide kapcsolódik, a kelénpataki plébános Geosits István már 25 éve foglalkozik az Ószövetség burgenlandi horvát nyelvre való fordításán (az Újszövetség már 1952-ben átültetésre került).

@scasc: Me nah care, man!

:)

@Pesta: ezt benézted.

Ugyanis a

"Wan man a go dong fram Jeruusilem tu Jeriko an som tiif grab im. "

nem a te általad javasolt

"When man a go down from Jerusalem to Jericho and some thief grab him."

lenne 'angol helyesírással',

hanem

"*One* man a go *doing* from Jerusalem to Jericho and some thief grab him".

@Pesta: Ebben az a poén, hogy pontosan így születnek az új nyelvek a nyelvjárásokból. Egyszer csak elkezdik őket fonetikusan leírni, amikor már a beszélő népnek is nehézséget okoz az irodalmi nyelven írt szövegek olvasása és megértése. (Gondolj bele, ha mosta palócok elkezdenének úgy írni, ahogy beszélnek.)

Az újlatin nyelvek létezéséről is csak azért a 9–10. századtól kezdve van tudomás, mert akkor kezdett el a nép úgy írni, ahogy beszélt (pedig ezeknek a nyelvváltozatoknak már a 6–7. században is létezniük kellett valamilyen szinten).

De minek figurázzák, hogy úgy nézzen ki, mint egy SMS, amikor a megszokott helyesírással is lehet írni? Az angolt kb. egyféleképpen írják, de hatvanféleképpen ejtik ki nyelvjárástól függően, ez eddig se okozott gondot. "When man a go down from Jerusalem to Jericho and some thief grab him." stb. Így közel se lett volna olyan röhejes a végeredmény, mert ahogy leírták, az inkább hasonlít egy kabaréra.

Szerintem egyszerűen nincs is értelme ilyen kérdést feltenni. Ha egyszer van egy elismert, létező nyelv, akkor miért ne fordítsanak le rá bármit is?

Az én véleményem az, hogy nagyon is természetes folyamatról van szó. Ebben a jamaicai nyelvben idővel kialakultak természetesen úton a sajátos normák, s egy nyelv mindig is egy nyelvjárásból született. Van értelme és kifejezetten hasznos is. A biblia lefordítása mindig egy alap volt és nemcsak spirituális szempontokat kell ehhez figyelembe vennünk: ezen könyv nyelvezetéhez igazították az írott normát. Manapság a médiában használható nyelvet is akár ehhez köthetnénk.

A hiányosságokról annyit, hogy idővel át lehet ezeket hidalni. Ha az emberek olvassák, akkor később már el tudják sajátítani és amint olvasható, hogy örülnek a fordításnak. A mi példánk, hogy amikor Küzmics István lefordította a teljes Újszövetséget, az ő idejében a vend írott nyelv még nem volt tiszta, erős kaj-horvát hatásokat mutatott az ő és az előtte levő írók nyelvezete. Néhány szót átvehetett nyugati szláv nyelvekből, mint a mustármagra a horčéčno zrnó-t. Küzmics Miklós ugyan nem fordította le a teljes Újtestamentumot a katolikus dogma szerint, de felhasználván az István-féle fordítást törekedett minél több hazai kifejezést használni, ehhez pedig a különböző nyelvjárásokat hívta segítségül. Megtartott bár sok kaj-horvát kifejezést ő is, de épp ennyit le is cserélt. Az említett horčéčno zrno helyett is muštarsko zrno szót használt, ami inkább vendesebb. Utódai aztán gorčično zrnó-ra módosították ezt a szót.

Ennek tükrében ez a jamaicai fordítás módosulhat később, mert szerintem leakarják a teljes Bibliát is fordítani, ergo nyilván fognak a tisztább nyelvre törekedni és a hívek is segítségükre vannak mindebben.