-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az örmények a 17. század második felében telepedtek le nagyobb létszámban Erdélyben, a 18. század folyamán négy településen voltak népesebb közösségeik.
A Kárpát-medencei örmény kultúráról nyílik kiállítás április 5-én a Budapest Történeti Múzeumban (BTM); a tárlathoz kapcsolódóan az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) április 5-én és 6-án nemzetközi konferenciát is rendeznek. A BTM és az OSZK közös szervezésében, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megvalósuló tárlat az örmény könyvnyomtatás 500. évfordulója alkalmából világszerte megrendezett kiállítások sorába illeszkedik: Hakob Meghapart nyomdász 1512-1513-ban adta ki az első teljesen örmény betűkkel nyomtatott könyvet, az Urbatagirket (Péntekkönyv) – tájékoztatta az MTI-t szerdán az OSZK.
Noha az örmény írásos kultúra ismertetése a kiállításon hangsúlyos szerephez jut, a tárlat anyaga szélesebb kulturális horizontot ölel fel: a közönség az erdélyi örménység egyházművészeti kincseivel és magyarországi közgyűjteményekből származó, örményekhez kapcsolódó értékes és ritka műtárgyakkal is találkozhat. Az örmények a 17. század második felében telepedtek le nagyobb létszámban Erdélyben, a 18. század folyamán négy településen (Szamosújváron, Erzsébetvárosban, Gyergyószentmiklóson és Szépvízen) voltak népesebb közösségeik.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A tárlat legrégebbi egyházművészeti tárgyai és könyvei 18. századi erdélyi örmény templomok gyűjteményeiből származnak, eddig nem szerepeltek egyetlen nemzetközi kiállításon sem. Ezekben a gyűjteményekben unikális kötetek – így a világ első örmény nyelven nyomtatott bibliája – is megtalálhatók. A szeptember 15-ig nyitva tartó kiállításból kiderül, hogy örmény származású neves személyiségek nem kis mértékben gazdagították a magyar kultúrát: két aradi vértanú, számos dualizmuskori politikus és mások mellett Hollósy Simon festő is örmény gyökerekkel bírt. A látogatók megismerkedhetnek a 20. században Magyarországra, főként Budapestre telepedett örmények kultúrájával is.
Az Országos Széchényi Könyvtár A kulturális transzfer lehetőségei – Örmények Közép- és Kelet-Európában címmel rendez nemzetközi tudományos konferenciát április 5-én és 6-án a Lipcsei Egyetem Kelet-Közép-Európa Intézetével (GWZO) együttműködésben a Kárpát-medencei örmény kultúra értékeinek tudományos bemutatására vállalkozva. A kétnapos rendezvény a szervezők szándékai szerint lehetőséget nyújt a szakmai kérdések alapos megvitatására, középpontba állítva nemcsak az erdélyi örmény kultúra mindeddig feltáratlan értékeinek a bemutatását, de a nemzetközi armenológia eredményeinek a megismertetését is. A konferencián öt szekcióban a művészettörténet, az egyháztörténet, irodalom, történettudomány, kulturális antropológia és a szociológia kutatóinak az előadásai hallhatók. A plenáris nyitóelőadást Stefan Troebst, a GWZO vezető professzora tartja, míg a kiállítás megnyitását Martonyi János külügyminiszter és Armenuhi Drost-Abgarjan, a Martin Luther Egyetem armenológusa vállalta.