-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A mérésekkel kapcsolatos alapvető kérdés: mit mérjünk és hogyan? De mitől lesz egy szó hosszú?
A nyelvek iránt érdeklődő laikusokat sokszor a számszerűsíthető tények érdeklik: melyik nyelvben van a legtöbb vagy a legkevesebb magánhangzó, illetve mássalhangzó, mely nyelvben van a legtöbb szó, melyik nyelv a legrégebbi, melynek van a legrégebben írása. És persze ott a kérdés: melyik nyelvben van a leghosszabb szó?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Persze a szakemberek azonnal figyelmeztetnek, hogy a szó hosszának mérése sem egyértelmű: nyelvészetileg például többet mond a hangok száma, mint a betűké – ugyanakkor nem csak a hangok, a szótagok hosszát vagy a szóelemek (szakszóval: morfémák) számát is számolhatjuk. Nem mindegy, hogy csak szótári alakot veszünk figyelembe, vagy ragozott alakokkal is számolhatunk. Itt van például az alábbi videó (ami persze inkább a szórakoztatás kedvéért, mint tudományos alapossággal készült).
Az angol fordításból is kiviláglik, hogy a cseh, a holland, török és bolgár szavak ragozottak – és persze az angol fordítás nélkül is tudjuk, hogy a magyar is az. Sejthető azonban, hogy ha a dán vagy a svéd szót többes számba tennénk vagy határozott végartikulussal – jelentésében az a(z) magyar a határozott névelőhöz hasonló, de toldalékként használatos elemmel – egészítenénk ki, néhány hanggal és egy szótaggal hosszabb lenne; a lengyel szó esetében is lehetne olyan esetet találni, amelyben kissé hosszabb lenne.
Alapvetően kétféle stratégiát láthatunk az kivételesen hosszú szavak építésére: előképzőket és képzőket halmoz a cseh, a török, az ír, a lengyel, a francia, az olasz, a bolgár, és a portugál, szóösszetételeket rak össze a dán, a holland és a svéd (igaz, az összetételi tagokban is előfordul képző). A magyar ebben a tekintetben azért kivételes, mert az igekötő se nem előképző, se nem összetételi tag: erre az a bizonyíték, hogy elválhat (nem szentségtelenít meg) – a szó részévé a képzés teszi (már nem választható el a képzőtől: nem megszentségteleníthetetlenségeskedik, és nem *nem szentségteleníthetetlenségeskedik meg).
Észrevehetjük, hogy több nyelvben is felbukkan a nemzetközi anti- ’ellenes’ elem is. Ezt a magyarban is használjuk, sőt, mondhatnánk: antimegszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért. Az angol szó jelentős részben újlatin eredetű szóelemekből áll, az újlatin nyelvek esetében pedig nehéz eldönteni, mely elemek ősiek, és melyek újabb átvételek. Bár a spanyol szó elején egy betoldott e áll, más hangváltozásnak nincs benne nyoma: minden bizonnyal egészében is viszonylag friss átvétel a latinból. A legfurcsább azonban a leghosszabb szlovén szó, mely görög eredetű nemzetközi szó, és ’orr-fül-gégészet’ jelentésű (felépítése is olyan, mint a magyar szóé: képzővel ellátott összetétel).