A héten egy nagyon érdekes kíséretről láthattunk videót: a Bakancslista két videobloggere, Fiantok Dániel és Tenczer Gábor azt vizsgálták, hogy érdemes-e túrázás közben sört inni. Ha tudományosan nem is vehetjük teljesen komolyan az eredményt, nagyon szép és szórakoztató filmecske született. Olvasónk az iránt a cseh dal iránt érdeklődik, mely akkor hangzik fel, amikor a fiúk útnak indulnak.

A kérdés amúgy is aktuális, hiszen a héten tartották a cseh nyelv napját. Nem olyan évente ismétlődő eseményről van szó, mint a magyar nyelv napja, csupán egy alkalomról van szó (bár nem zárható ki, hogy rendszeressé válik). A Prágában tartott rendezvényt a cseh kulturális központok és az akadémia cseh nyelvi intézete szervezte. Délelőtt előadások hangzottak el arról, hogyan vált a cseh először kultúr- és hivatalos nyelvvé; a csehben található idegen szavakról és az idegen nyelvekbe került cseh szavakról; a nyelvjáráskutatás történetéről, jelenésről és jövőjéről; a televíziós hírek szerkesztéséről; illetve egy internetes nyelvi tanácsadóról, melynek az olvasók kérdéseire adott válaszai már könyvben is megjelentek. A délután folyamán beszélgetéseket tartottak. Könyvkiadók a cseh könyvkiadásban megfigyelhető tendenciákról beszélgettek; fordítók a saját helyzetüket és azt vitatták meg, hogyan tükröződnek a cseh nyelv változásai a fordításokban; írók arról cseréltek eszmét, hogy milyen szerepe van a cseh nyelvnek és a cseh közegnek az írói hivatásban; újságírók pedig azt feszegették, milyen szerepe van a médiának a nyelv változásában.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Rövid kutatás után sikerült kiderítenünk, hogy az olvasónkat érdeklő dalt Ivan Mládek bendzsójátékos-énekes-dalszerző-szövegíró-komikus-humorista-grafikus-műsorvezető és zenekara, a Banjo Band ad elő. Bár az előadók névről valószínűleg kevés magyar olvasó számára lesznek ismerősek, biztos sokan csapnak a homlokukra, ha eláruljuk, hogy Mládek az egyik előadója és szerzője a Magyarországon is méltán népszerű Jožin z bažin (Józsi a mocsárból) című dalnak.

Mládek 1942-ben született Prágában, ott végezte iskoláit: a Közgazdasági Főiskolán a későbbi elnök, Václav Klaus évfolyamtársa volt (erre valószínűleg inkább Klaus lehetne büszke). 1966-tól lépett fel dzsessz- és country-zenekarokkal. 1968-ban Franciaországba emigrált, de fél év múlva visszatért Csehszlovákiába. A hetvenes évek elején a Benjo Banddel játszott, énekét az együttes nevét adó bendzsóval kísérte. Több mint 400 dalt írt, emellett humoros elbeszéléseket és jeleneteket írt. Humoros képeket is fest, rajzol.

Ivan Mládek: Pisiszünet
(Forrás: mladekivan.cz)

Az olvasónkat érdeklő dal, a Dvě Rusky (Két orosz nő/lány) 1993-ban jelent meg a Vykopávky, aneb co na deskách nebylo (Leletek, avagy ami nem volt rajta a lemezeken) című CD-n. Az album címe egyértelműen arra utal, hogy a dal már jóval korábban megszületett, ám – nemsokára megértjük, miért – akkor nem jelenhetett meg.

Na osadu přijely dvě Rusky,	Jött a faluba két orosz nő,
na hlavách beranice a na nohou křusky.	A fejükön báránybőr kucsma, lábukon cipő.
Přijely z Leningradu dělaj tam u brusky,	Leningrádból jöttek, ott a köszörűnél dolgoznak
hej, já jsem zamilovanej.	Hej, szerelmes vagyok
A jmenujou se Nataša a Šůra,	Natasának és Súrának hívják őket,
řekly mi, že nemají v kapse ani bůra.	Azt mondták, nincs egy fityingjük sem.
Já doufám, že to není žádná habaďůra,	Remélem, ez nem valami kamu,
hej, já jsem zamilovanej.	Hej, szerelmes vagyok
A já jim hrál na banjo písničky vod Matušky	Én Matuška dalait játszottam nekik bendzsón,
a vony mě zpívaly pravý ruský častušky.	Ők pedig igazi orosz csasztuskákat énekeltek nekem.
A pak byla konverzace hustá,	Aztán remekül elbeszélgettünk,
to že jsou Rusky špatný holky je lež pustá.	hogy hazugság, hogy az orosz nők rosszak.
Po rumu líbí se mi štíhlá i tlustá,	Néhány rum után tetszik nekem a sovány és a kövér is,
hej, já jsem zamilovanej.	Hej, szerelmes vagyok
Holky se mnou pily z láhve zdatně,	A lányok ittak velem rendesen az üvegből,
co se pak dělo vzpomínám si jenom matně.	Hogy aztán mi volt, arra csak homályosan emlékszem.
Vím jenom, že nám bylo ráno hrozně špatně,	Csak azt tudom, hogy reggel borzasztóan rosszul voltunk,
hej, já jsem zamilovanej.	Hej, szerelmes vagyok
Do oběda zmizely ty Rusky,	Ebédig el is tűntek az orosz nők,
aby mě nevzbudily zuly si ty křusky.	Hogy fel ne ébresszenek, lehúzták a cipőiket,
Asi je z Leningradu volají ty brusky,	Talán Leningrádból hívták őket a köszörűk,
hej, já jsem zamilovanej.	Hej, szerelmes vagyok
Bez Šůry a Nataši moje srdce krvácí	Súra és Natasa nélkül vérzik a szívem,
a můj smysl života úplně se vytrácí.	És életem teljesen elveszti értelmét.
Připomíná mi je naše bříza,	Rájuk emlékeztet a nyírfánk,
asi mě díky Ruskám chytla druhá míza.	nekik köszönhetően második ifjúságomat élem.
Já bych jel za nima však nedají mě víza,	Utánuk mennék, de nem adnak nekem vízumot,
hej, já jsem zamilovanej.	Hej, szerelmes vagyok

A dalban egy férfi arról számol be, hogy egy este kirúgott egy hámból két nővel, és azóta érzelmileg ennek az estének a hatása alá került. Arról nem esik szó, hogy ezen az estén történt-e valamilyen szexuális, vagy legalábbis erotikus jellegű esemény: ezt legfeljebb az sejteti (de nem implikálja), hogy a férfi szerelmesnek nevezi magát. Hasonlóképpen a két nő eltűnése, illetve annak sejtetése, hogy nem volt igaz, hogy nincs pénzük, valami olyasmit sugall, hogy a két nő a férfit átverte, esetleg meg is lopta – csak ő ezt vagy nem veszi észre, vagy nem akarja észrevenni.

Azt, hogy a dal tréfa, nem csupán ez a szituáció sugallja, hanem a verselése is. Látható, hogy a versszakok rímelése szokatlan, AAAX, illetve a harmadik és az utolsó versszak esetében az elején két külön rímelő sorral egészül ki: AABBBX. Ráadásul az X-es sorok tekinthetőek a refrénnek, ez a refrén azonban kilóg a rímképletből azt sugallja, hogy nincsen kapcsolatban a többi sorral – ahogyan a benne megfogalmazott érzés sem következik természetesen a leírtakból.

A szöveget gyakran érezhetően a rímek szervezik. Annak nincs különösebb jelentősége, hogy a dalban szereplő nők oroszok (nem szükséges feltétele ez az alkoholizálásnak sem, még akkor sem, ha az oroszokkal kapcsolatos sztereotípiákhoz jól illeszkedik), de ebből több dolog is következik a szövegben (a rímeken kívül is). Ilyen például a csasztuskák emlegetése. A csasztuska jellegzetes orosz népköltészeti műfaj: improvizatív jellegű, tréfás, csípkelődő, négysoros, XAXA vagy ritkábban ABAB rímképletű versszakok, melyekből ugyan a csasztuskaéneklés során azonos dallammal egyszerre többet is előadnak, de ezek nem vagy csak lazán, asszociatív módon kapcsolódnak össze, meghatározott sorrendjük nincs. A szovjet korszakban agitációs célú, ideológiákkal telített csasztuskákat írtak, illetve adtak elő.

Sajátos módon kapcsolódik az oroszokhoz Waldemar Matuška dalainak említése. Matuška 1932-ben született Kassán, de már Prágában nőtt fel. Énekes-színész volt, és Mládekhez hasonlóan bendzsón játszott. A hatvanas évek elején vált népszerű filmszínészé, több ismert filmbetétdalnak is ő volt a szerzője és előadója. 1986-ban Amerikába disszidált, minek következtében dalait betiltották, megjelenés előtt álló Jsem svým pánem (A magam ura vagyok [!]) című lemezét bezúzták, egy népszerű filmsorozat főcímzenéjét pedig ettől kezdve az ő hangja nélkül játszották. Nem véletlen tehát, hogy az orosz nőknek éppen az ő dalait játszotta. (Matuška a rendszerváltás után is Amerikában maradt, csak koncertezni járt haza. 2009-ben hunyt el Floridában, Mládek dalának megjelenésekor tehát még élt.)

Waldemar Matuška

A cseh bruska [bruszka] ’köszörű’ jelentése mellett ’örlőgép, daráló’ jelentésben is használatos. A szövegkörnyezetből a pontos jelentés nem határozható meg. A további fordítási problémákról l. lejjebb.

Nyilván az oroszokhoz kötődő sztereotípiák miatt került be a szövegbe a nyírfa, de az a sztereotípia is, hogy a nők köszörűk mellett dolgoznak (azaz a nehéziparban). Ezzel a témával a szám az olyan magyar számokhoz kapcsolódik, mint az Omega Léna című dala, vagy a KFT Milyen kegyetlen a szerelem című száma. Érdekes módon mindkét szöveg mutat párhuzamokat Mládek dalával. A Lénában „Dmitrij Lénáról mesél”, és ez máris elég a lírai énnek, hogy Lénát a saját ágyán lássa. (Ráadásul ahogyan a két orosz nő eltűnt, Léna is „eltűnt egy hajnalon”. Míg a Léna inkább komolyan vehető, lírai szám, mellyel azonosulni lehet, a Milyen kegyetlen a szerelem erősen ironikus, ebben áll közel Mládek dalához. A KFT dalában hallható effektek felidézik az Omega effektjeit, így daluk az Omega dalának paródiájaként is felfogható. Az orosz tematika mellett közös a három dalban, hogy mind a három nők elvesztéséről szól – igaz, a Lénában nem a lírai én, hanem a neki mesélő Dmitrij veszti el Lénát, Mládeknél pedig bár személyes, de nem valós párkapcsolatról van szó – hagyományos szakítási helyzet csak a KFT-nél van. (Távolabbról ide kapcsolható a Pa-dö-dö Bye-bye, Szása címmű száma is, mely orosz tematikája mellett szintén szakítós szám, bár a nő szemszögéből írja le a helyzetet. Mládek dalához az ironián kívül leginkább az alkoholfogyasztás motívuma hozza közel.)

A dalszöveg fordítása számos problémát felvet. Itt van mindjárt a Ruska szó, melynek jelentése ’orosz nemzetiségű nőnemű személy’-ként írható körül. Magyar fordításaként általában az orosz nő, orosz lány, orosz csaj stb. szókapcsolatok felelnek meg, ám ezek mind többet sugallnak, mint a cseh szó: a nő esetében pl. valószínűleg idősebb, míg a lány esetén fiatalabb alakokra gondolunk.

Hasonló problémát jelent az osada [oszada] szó, mely jelenthet telepet is, de települést is (falut és várost egyaránt). A magyar fordításban azonban a telep olvastán hiányérzetünk támadhat, hogy miféle telepről van szó – a település pedig stílusában nem illik a szöveghez. Műfordításban a leghelyesebb lenne talán nem fordítani, vagy pl. a nálunk szóval helyettesíteni.

Nehézséget okoz a křusky is, ennek ’kitaposott rossz cipő’ jelentésének megfelelő szó nincs a magyarban. A báránybőr kucsma és a kitaposott cipők együttes említése azt sugallja, hogy miközben a nők láthatóan eleganciára törekedtek, mégis slamposak voltak – ezt a műfordításban feltehetően egészen más szavakkal lenen érdemes érzékeltetni.

A dal vége felé található (někoho) chytá druhá míza – szó szerint ’(valakit) megfog (vkire ráragad) a második ((nyír)fa)lé (növényi nedv)’ –  kifejezés valami olyasmit jelent, hogy valaki a második ifjúságát éli. Gyakran használják olyankor, amikor valaki idősebb korára – gyakran családját elhagyva – újra fiatal lány(ok) után fut (vagy el is éri). Hasonlít a kapuzárási pániknak nevezett jelenségnek, de nem egészen ugyanaz.

Ivan Mládek a Banjo Band élén
(Forrás: mladekivan.cz)

A dal prágai beszélt nyelven íródott, számos ponton eltér az irodalmi nyelvtől. Ez leginkább a végződéseken figyelhető meg: az irodalmi -ý helyett -ej, az irodalmi -é helyett -ý végződést találunk, a többes szám harmadik személyű jelen idejű igealak végződése -ají helyett -aj (dělaj ’csinálnak’). Megfigyelhető a szó eleji o elé betoldott v is: az irodalmi ony [oni] ’ők (nőnem)’ helyett vony [voni] szerepel.