Korábbi cikkünkből kiderült, hogy az angolban vannak több szóból álló igék, mint például a let up ’alábbhagy, csökken’ (szó szerint ’felenged’) melyekben az igét egy vagy két elöljárónak tűnő szó követ. Gyakran ezeknek a szavaknak a jelentése nem kompozicionális, azaz jelentésük nem a szót alkotó tagok jelentésének „összege”. Azt is megtudtuk, hogy az elöljárók tipikusan egy főnévi csoport előtt jelennek meg, és a magyar esetragokhoz és névutókhoz hasonló jelentést hordoznak. Most a többszavas igék három nagy csoportját mutatjuk be.

Igekötős igék

A többszavas igék első csoportjában az elöljárószóra emlékeztető szócskák nem úgy viselkednek, ahogy ezt egy klasszikus elöljárótól elvárnánk. Vannak olyan többszavas igék például, amelyeket egyáltalán nem követ semmiféle főnév.

We walked on. ’Továbbsétáltunk.’

My car broke down. ’Lerobbant az autóm.’

The days are drawing in. ’Rövidülnek a nappalok.’

Get up! ’Kelj fel!’

Lerobbant
(Forrás: Wikimedia Commons / Lerobbant / CC BY 2.0)

A particle ’részecske, viszonyszó, partikula’ szó a latin pars ’rész’ szó kicsinyítőképzős particula ’részecske’ alakjából származik. A nyelvészetben általában nem ragozható, nyelvtani funkcióval bíró szavakra szokták használni – leginkább akkor, ha az adott szó nem tartozik egyetlen hagyományos szófaji kategóriába sem. A magyarban például az -e szócskát szokták kérdő partikulának nevezni, de például bizonyos elemzésekben a persze, alig is partikulaként jelennek meg.

A fenti példákban az on, down, in, up nem nevezhetők elöljárónak, hiszen nem járnak semmi előtt. Emellett a hangsúlyozást is figyeljük meg: mind az ige, mind az azt követő szó hangsúlyos. Ilyen esetben ezeket az on, down-féle szavakat adverbnek, azaz ’határozószó’-nak vagy adverbial particle-nek, azaz ’határozói viszonyszó’-nak vagy egyszerűen particle-nek ’partikulá’-nak szokták tartani a különböző leírások. Azokat a többszavas igéket pedig, amelyekben ilyen partikula jelenik meg, szűkebb értelemben vett phrasal verbnek nevezik. Magyarul ezeket igekötős igéknek hívjuk.

Nem ilyen egyszerű felismerni az igekötős igéket akkor, ha az ige tárgyas. Ilyenkor ugyanis megjelenik egy főnévi csoport a többszavas ige után. Honnan tudjuk, hogy itt nem egy ige+[elöljáró+főnévi csoport] sorozatról van szó, mint például a We walked in the park ’A parkban sétáltunk’ vagy We walked with him ’Vele sétáltunk’ esetében? Honnan tudjuk, hogy a partikula inkább az igéhez tartozik és nem a főnévi csoporthoz? Lássuk a példákat!

Igekötős Ige + elöljárós szerkezet

They put off the party. We walked in the park.
They put the party off. *We walked the park in.
’Elhalasztották a bulit.’ ’A parkban sétáltunk.’

Az igekötős igék esetében a főnévi csoport bekerülhet az ige és a partikula közé. Az elöljárós kifejezésekben a főnév azonban nem tudja megtenni ezt az ugrást – semmiképp nem kerülhet az ige és az elöljáró közé. Emellett, ha a főnévi csoport helyére egy névmást teszünk, az igekötős igék esetében a névmás mindig az ige és az igekötő között jelenik meg. Ezzel szemben az elöljárós szerkezetek esetében kizárólag az elöljáró után találjuk a névmást.

They put it off. *We walked him with.
*They put off it. We walked with him.
’Elhalasztották.’ ’Sétáltunk vele.’

A helyzet tehát bonyolult, de a szembeszökő különbségek miatt nem reménytelen – egyelőre. Ám van, amikor a többszavas igét követő szócska valóban elöljáró, mégsem egyszerű ige+elöljárós kifejezés kombinációról van szó.

Sétálnak a parkban
(Forrás: Wikimedia Commons / Ahodges7 / GNU-FDL 1.2)

Elöljárós igék

Találkozunk olyan többszavas igékkel is, amelyekben az ige nem akármilyen elöljárós szerkezetet enged meg maga után, hanem „ragaszkodik” egy bizonyos elöljáróhoz. Mint ahogyan a magyarban sem mondhatjuk azt, hogy az *Időjáráson függ, hogy elmegyünk-e, csak azt, hogy Az időjárástól függ..., az angolban is egy meghatározott elöljárós kifejezés állhat a depend ’függ’ után. Azokat az igéket, melyek egy bizonyos elöljárós kifejezés a vonzatuk, elöljárós igéknek, angolul prepositional verbnek nevezzük.

It depends. ’Attól függ.’

It depends on you. ’Tőled függ.’

It depends on the weather. ’Az időjárástól függ.’

Itt egy egész elöljárós szerkezet az ige vonzata, egy konkrét elöljáróval. Csakúgy, mint az egyszerű elöljárós szerkezetek esetében, az elöljárót követő főnév vagy névmás itt sem vándorolhat be az ige és az elöljáró közé: *It depends the weather on. *It depends you on. Lássunk még néhány példát elöljárós igékre!

I can’t get at the top branches. ’Nem érem el a felső ágakat.’

The house went to him. ’A házat neki juttatták.’

Let’s keep to the subject! ’Maradjunk a tárgynál.’

Nem érem el a felső ágakat
(Forrás: Wikimedia Commons / Tomwsulcer )

Megpróbáltatásainknak azonban még nincs vége. Bár mint láttuk, az elöljáróhoz tartozó főnévi csoport nem vándorolhat be az elöljáró elé, más szavak – például a tárgy vagy egy határozó – könnyedén elválaszthatja az igét és az elöljárót egymástól. Figyeljük meg azonban, hogy az elöljáró után mindig ott áll a főnévi csoport!

This drawing reminds me of my first lover. ’Ez a rajz az első szeretőmre emlékeztet.’

The king provided the heroes with swords. ’A király kardokkal látta el a hősöket.’

The detectives called early on the man. ’Korán látogatták meg a férfit a nyomozók.’

Igekötős-elöljárós igék

A többszavas igékről szóló beszámolónk megkoronázásaként vizsgáljuk meg a következő példákat! Itt az igéket nem egy, hanem két funkciószó is követi.

I can’t put up with the new boss. ’Nem tudom elviselni az új főnököt.’

It is impossible to get on with him. ’Lehetetlen kijönni vele.’

They get on well with Mary. ’Jól kijönnek Marival.’

They got down to the details at last. ’Végül nekifogtak a részleteknek is.’

They put down his behaviour to his circumstances. ’A körülményeinek tudták be a viselkedését.’

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ezek az igék mind a két fent említett csoportra hasonlítanak. Az ige után egy partikula áll, amit egy bizonyos, az ige által meghatározott elöljáró és a hozzá tartozó főnévi csoport követ. Az elöljárós szerkezet elé – csakúgy, mint az elöljárós igék esetében – bekerülhet egy tárgy vagy határozó. Az ebbe a csoportba sorolható szavakat phrasal-prepositional verbnek, azaz igekötős-elöljárós igéknek nevezik.

Első pillantásra az alábbi mondatokban szereplő igék is ide tartoznak. De ne tévesszen meg bennünket a funkciószavak sorozata! Figyeljük meg, hogy az elöljárós szerkezet elöljáróját az ige határozza meg vagy sem!

The dogs were running around in the snow. ’A kutyák a hóban rohangáltak.’

The dogs were running around under the bridge. ’A kutyák a híd alatt rohangáltak.’

The dogs were running around during the break. ’A kutyák a szünetben rohangáltak.’

The dogs were running around before the storm. ’A kutyák a vihar előtt rohangáltak.’

Hóban rohangáltak
(Forrás: Wikimedia Commons / Steve-65 / CC BY-SA 3.0)

Bár a fenti mondatokban az igét valóban két funkciószó követi, itt egy igekötős ige run around ’szaladgálni’ és egy hely- vagy időhatározó kifejezés egymásutánjáról van szó, az ige nem követel meg egy bizonyos elöljárót. Magát a határozót el is hagyhatnánk, vagy kifejezhetnénk határozószóval is: The dogs were running around here. ’A kutyák itt rohangáltak.’

Útmutató

Hogy igazodjunk el az elöljárók és partikulák erdejében? Amint láttuk, ahhoz, hogy a későbbiekben helyesen használhassunk egy többszavas igét, tudnunk kell, melyik csoportba tartozik. Ehhez elsősorban azt kell eldöntenünk, hogy az ige utáni funkciószó elöljáró-e vagy igekötő. Ha elöljáró, akkor pedig arra kell válaszolnunk, hogy az ige határozza-e meg ennek milyenségét vagy sem.

A nem kompozicionális jelentésű többszavas kifejezéseknél a részek leggyakoribb jelentéséből adódó, szó szerinti fordítást szögletes zárójelben közöljük. Például a put ’tesz, rak’ és az up ’fel’ szavakból álló put sy up kifejezés esetében a jelentést ’elszállásol vkit [feltesz]’-ként adjuk meg. A somebody ’valaki(t)’ szót sy-nak, a something ’valami(t)’ szót sg-nek rövidítjük. A hibás mondatokat * jelzi.

A jelentés kompozicionalitása nem sokat segít. Mind az igekötős, mind az elöljárós igék között vannak olyanok, amelyeknél a részek jelentésének összegéből megtudjuk a többszavas ige jelentését – például az elöljárós fasten sg onto sg ’ráerősít vmit vmire’ és az igekötős clean up ’feltakarít’. De mindkét csoportban vannak idiomatikus jelentésű igék is – mint az elöljárós go with ’illik/megy hozzá [megy vele]’ vagy az igekötős lay down ’feltesz, kockáztat (pénzt) [lefektet]’.

Illik a sál a ruhához?
(Forrás: Wikimedia Commons / McKay Savage / CC BY 2.0)

Magából a funkciószóból sem tudunk kiindulni, ezek legtöbbje ugyanis mind elöljáróként, mind partikulaként viselkedhet. Viszonylag kevés azon szavak száma, amik csak az egyik csoportba tartozhatnak. Az alábbi táblázat nem tartalmazza az összes funkciószót, csak az arányokat akarja érzékeltetni.

Ha hallunk egy kifejezést, a hangsúly sokat segíthet – míg az igekötős igéknél az igekötő is hangsúlyos, az elöljárós igéknél az elöljáró általában hangsúlytalan. A másik szerencsés helyzet, ha névmás van a mondatban. Mint fentebb rámutattunk, ennek helye elárulhatja, hogy igekötős vagy elöljárós igével találkoztunk.

Akkor tudjuk legjobban elsajátítani a többszavas igéket, ha szövegbe vagy mondatba ágyazva tanuljuk meg őket. Ez azért is nagyon fontos, mert egy jó mondatból a jelentést is azonnal megtanuljuk. Gondoljunk bele, hogy a magyarhoz hasonlóan a nagyon gyakori igék (give, get, go, put, take) szinte mindegyik elöljáróval és igekötővel alkotnak többszavas igét! Az eligazodásban sokat segít egy jó szótár. Több neves kiadó is kiadott speciális, többszavas igékkel foglalkozó szótárt. Ezekben példamondatokat is találunk. Mindig tanuljunk meg egy olyan mondatot is, amelyben névmást is használunk. Ekkor jó esélyünk van rá, hogy végül elégedettek leszünk magunkkal, azaz we are going to be satisfied with ourselves.

Források

Courtney: Longman Dictionary of Phrasal Verbs

McCarthy – O’Dell: English Phrasal Verbs in Use

Swan: Practical English Usage

Quirk – Greenbaum: A University Grammar of English

Kovács – Lázár – Merrick: A–Z angol nyelvtan