Korábban már írtunk arról, hogy az angolban a because ’mert’ kezd az elöljárószókhoz hasonlóan viselkedni, és ’miatt’ jelentésben is megjelenik (akárcsak a hasonló jelentésű because of). Ugyanakkor felhívtuk a figyelmet arra is, hogy – szemben az elöljárószókkal – a because csupán puszta főnévhez (esetleg melléknévhez, határozószóhoz, sőt, igei szerkezethez) kapcsolódhat, de teljes  főnévi szerkezethez (névelős, számnévvel vagy mellékévvel ellátott) nem, éppen ezért nem tekinthető egyértelműen elöljárószónak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A szóval most a LanguageLog is foglalkozott, mivel az Amerikai Dialektológiai Társaság (American Dialect Society) a ’miatt’ jelentésben használt because-t választotta a 2013-as év szavának. Geoffrey K. Pullum velünk együtt úgy tartja, hogy a because az említett esetekben sem elöljárószó, ugyanakkor úgy véli, nem kötőszó sem – akkor sem, amikor ’mert’ jelentésben használjuk. Sőt, a because of ’miatt’ sem tartható elöljárószónak. A cikkben a következőképpen érvel.

A because nem kötőszó

A kötőszóknak két válfaja létezik: alárendelő és mellérendelő. Az alárendelőre tipikus példa a that ’hogy’, mely alárendelt mellékmondatot vezet be:

Ted says that the world is flat.
Ted azt mondja, hogy a világ – értsd: a Föld – lapos.

Ebben a mondatban a say ’mond’ ige teszi lehetővé („engedélyezi”), hogy a that megjelenjen, de ez az egyébként semmilyen jelentéssel nem bíró elem el is maradhat: Ted says the world is flat – ugyanez igaz a magyar hogyra is: Ted azt mondja, a Föld lapos. Ha a főmondatot az alárendelt mellékmondat után tesszük, az meglehetősen furcsa mondatot eredményez az angolban és a magyarban is: ^?That the world is flat, Ted says, illetve ^?Hogy a Föld lapos, Ted azt mondja.

Ezek egyike sem igaz a because-os mondatokra. A because-ról nem mondhatjuk, hogy nincs jelentése, és nem is hagyható el a mondatból. Másfelől a két tagmondat felcserélése sem annyira szokatlan. A because használata tehát meglehetősen különbözik a thatétől

Ted is ridiculed because he holds ridiculous beliefs.
Tedet kigúnyolják, mert nevetséges dolgokban hisz.

*Ted is ridiculed he holds ridiculous beliefs
*Tedet kigúnyolják nevetséges dolgokban hisz.

Because he holds ridiculous beliefs, Ted is ridiculed.
Mert (mivel) nevetséges dolgokban hisz, Tedet kigúnyolják.

A mellérendelő kötőszók megint másként viselkednek. Ezekre tipikus példa az and ’és’. Ez nem fordulhat elő mondatkezdő helyzetben (legalábbis a két tagmondat összekapcsolójaként), viszont a két tagmondat ennek mozdítása nélkül anélkül felcserélhető, hogy a mondat igazságtartalma megváltozna.

Roses are red and violets are blue.
A rózsa piros és az ibolya kék.

*And violets are blue, roses are red.
*És az ibolya kék, a rózsa piros.

Violets are blue and roses are red
Az ibolya kék és a rózsa piros.

Kék rózsák
(Forrás: Wikimedia Commons / Michael Kobayashi, Roseshop / GNU-FDL 1.2)

Éppen az ellenkezője igaz a because-ra: a két tagmondat felcserélhető a jelentés változása nélkül, viszont ha a because mozdítása nélkül cseréljük fel a két tagmondatot, a jelentés megváltozik. (Ebben az esetben tekintsünk el attól, hogy mennyire lehet igaz a mondatban kifejtett állítás.)

Roses are red because violets are blue.
A rózsa piros, mert az ibolya kék.

Because violets are blue, roses are red
Mert (mivel) az ibolya kék, a rózsa piros.

Violets are blue because roses are red
Az ibolya kék, mert a rózsa piros.

A kötőszóval kapcsolatos érvelését Pullum azzal zárja, hogy a kötőszó fogalma meglehetősen laza, és a nyelvtani hagyományban lényegében mindent ide  sorolnak, ami valamit valamivel összekapcsol: szószerkezeteket vagy tagmondatokat, alárendelve vagy mellérendelve stb. Az állítás kétségkívül igaz, de nem világos mit javasol. Nem fejti ki, hogy teljesen megszüntetné-e a kötőszó kategóriáját, vagy a thatet, illetve az andet (illetve a hasonlóan viselkedőket) megtartaná-e benne. Az utóbbi esetben kérdés, hogy miért – az előbbi esetben az a kérdés, hogy érvelésében miért tulajdonít olyan központi jelentőséget e két szónak, hiszen egy nem létező kategóriának nem lehetnek tipikus képviselői.

Sárga ibolya
(Forrás: Wikimedia Commons / tomhilton / CC BY-SA 2.0)

A because of nem elöljárószó

Természetesen Pullum szerint sem a különírás miatt, hanem azért, mert megszakítható: a because és az of közé valami, akár tagmondat is beékelődhet. Pullum a Wall Street Journal cikkeiből gyűjtött ki példákat:

If among the intellectual beliefs of Latin America the idea of democracy itself is so denigrated, it is because, in great part, of our public universities.
Ha a demokráciára vonatkozó latin-amerikai eszméknek annyira rossz hírük van, az nagyrészt a mi állami egyetemeink miatt van.

Higher-priced goods were the best sellers in lines ranging from toys to apparel, partly because, some retailers thought, of the new tax law...
A játékoktól kezdve a ruházatig bezárólag leginkább a magas árfekvésű termékek fogytak, részben – néhány kiskereskedő így vélte – az új adótörvény miatt...

Chavez was more restrained this time because, he later revealed, of a rib injury...
Chávez ebben az időben visszafogottabb volt, mint később elárulta, egy bordasérülés miatt...

"I want to avoid saying Europe is a role model for North America," says Robert C. Stempel, who won the president's job at GM last May because, it is widely believed, of the company's improvement overseas.
„Nem szeretném azt mondani, hogy Európa követendő példa Észak-Amerika számára” – mondja Robert C. Stempel, akit a GM elnökévé választottak tavaly májusban, mint sokan hiszik, a társaság tengeren túli eredményeinek köszönhetően.

Ennek alapján Pullum úgy érvel, hogy a because of nem lehet elöljárószó, hanem két, a maga funkciójában szereplő független szó.

Chávez, a visszafogott
(Forrás: Wikimedia Commons / Dilma Rousseff / CC BY-SA 2.0)

A because elöljárószó

Pullum érvelésében itt következik be a váratlan fordulat. Szerinte ugyanis a because mindkét esetben elöljárószó: méghozzá olyan, amelyik vagy tagmondat, vagy of elöljárós szerkezet előtt áll. Pullum szerint vannak olyan elöljárószók, melyek után nem kell semmi (We went in ’Bementünk’), vannak, ami után főnévi szerkezet kell (ilyen az of), vannak, amelyek után tagmondat következik (although ’habár’ – ez a szótárak kötőszóként tartják számon), és vannak, amelyek egy másik elöljárószót előznek meg (They did it out of ignorance ’Tudatlanságból tették’). Ezek a képességek kmbinálódhatnak is, ahogy Pullum összefoglalja (✓ lehetséges, * nem lehetséges, % korlátozottan lehetséges):

Pullum szerint nem történt semmi más, mint hogy a because elöljárószó, mely után korábban csak tagmondat és of elöljárószós szerkezet állhatott, újabb funkciót vett fel, és most már főnévi szerkezet is állhat utána (ez azonban, mint rámutattunk, nem igaz). Sőt, Pullum azt állítja, hogy a because előfordulhat úgy is, hogy nem követi semmi. Erre az alábbi példát adja:

Why do you have to wear your mittens? – Because!
Miért kell hordanod a kesztyűd? – Mert! (Értsd: Csak.)

Ez azonban megint nem meggyőző érv, hiszen ez csak akkor fordulhat elő, ha egyszavas választ adunk. Az *I have to wear my mittens because (’Hordanom kell a kesztyűm csak’?, ’Azért hordom a kesztyűm, mert nekem így tetszik’) nem jó mondat.

Felmerül az a kérdés is, hogy ha a kötőszó kategóriáját elvetjük az oda sorolt elemek különbözősége miatt, akkor miért nem vetjük el ugyanezért az elöljárószók kategóriáját is? A kategóriák igazgatása helyett egyszerűbb lenen azt tudomásul venni, hogy legfeljebb nagy vonalakban való jellemzésre hozhatunk létre ilyeneket, a nyelv működése valójában nem kategóriákon alapul.