Az elnök kiemelte: a nyelvtanuláshoz megfelelő anyagi erőforrásokra is szükség van, a gazdasági válság következtében azonban az elmúlt időszakban a lakosság mellett a vállalatok, intézmények is kevesebbet tudtak erre a célra fordítani. Ugyanakkor most ismét lehetőség nyílik a nyelvtanulásra: a közeljövőben induló uniós támogatásokból megvalósuló TÁMOP-projektek egyike a vállalatoknak nyújt lehetőséget arra, hogy munkahelyi képzések megvalósításához szükséges forrásokra pályázzanak, míg egy másik projekt keretében mintegy 100 ezer magánszemély pályázhat 90 órás nyelvi képzésekre.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Salusinszky András utalt arra, hogy a KSH felmérése szerint oktatásra az átlagmagyar – saját bevallása szerint – egy korsó olcsóbb sör árát fordítja havonta.

Megjegyezte azt is: közismert, hogy a magyar lakosság meglehetősen rosszul áll idegennyelv-ismeret tekintetében, és Magyarország a közép-kelet európai régión belül is sereghajtónak számít. Miközben a Magyarországon megjelenő álláshirdetések több mint 60 százalékában alkalmazási feltételként jelenik meg legalább egy idegen nyelv minimum tárgyalóképes szintű ismerete, a felnőttek 20 százaléka állítja magáról, hogy beszél valamilyen idegen nyelven, a 25 és 64 év közöttiek 15 százaléka nyilatkozik úgy, hogy beszél angolul – feleannyian, mint Szlovákiában vagy Csehországban, és harmadannyian, mint Horvátországban.

Egyértelműen kimutatható, hogy a nyelvtudás a külkereskedelem egyik alapvető mozgatórugója, és egyetemi kutatások szerint régiónkban az angol nyelv ismerete átlagosan 74 százalékkal növeli az egyes országok külkereskedelmi forgalmát – fűzte hozzá.