Melyik Tanácsról is van szó? Az EU-ban az áfa tényleg héa? Miért nincsenek az EU-ban „törvények”? Szabályozás vagy rendelet? Ehhez hasonló kérdések gyakran merülnek fel az uniós kontextusban folyó mindennapi munka és kommunikáció során, különösen, ha több nyelv között kell mozognunk! Egyszerű lenne azt mondani, hogy a hatékony kommunikációhoz elég megtanulni azt a 100-150 uniós szakkifejezést, amellyel a leggyakrabban találkozhatunk. De mihelyst elkezdünk e területen mozogni, nyilvánvalóvá válik, hogy ez közel sem ilyen egyszerű. Az alábbiakban igyekeztünk egy csokorba gyűjteni azokat a buktatókat, amelyekkel az uniós közegben mozgó tisztviselők, nyelvtanulók gyakran találkozhatnak. A látszólag pusztán nyelvi kérdések mögött komoly szakmai tartalom is meghúzódik, így a buktatók tippet adnak arra is, hogyan használhatjuk nyelvtudásunkat uniós ismereteink mélyítésére is!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Council: melyik Tanács?

Kezdjük mindjárt az egyik leggyakoribb nehézséggel! Európában három Tanáccsal is találkozhatunk, amelyek elkülönítése gyakran még a híradásokban is keveredik. Beszélhetünk ugyanis Európai Tanácsról (European Council), az EU Tanácsáról (Council of the EU) és Európa Tanácsról (Council of Europe) is. Tovább bonyolítja a képet, hogy a felsoroltak közül csak az első kettő kapcsolódik az Európai Unióhoz – hiszen ezek az EU intézményei –, az utóbbi, az Európa Tanács azonban nem egy intézmény, hanem egy másik nemzetközi szervezet. Erről az intézményről kevesebbet hallhatunk, hiszen nem egy szupranacionális, hanem egy kormányközi szervezetről van szó.

A két kulcsfogalom segíthet az elkülönítésben segíthet, hogy az Európa Tanács strasbourgi székhelyű és a hírekben gyakran szereplő Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve a bármely nyelvtanuló számára jól ismert KER-szintek (A1-C2), amelyek kialakítása ugyancsak az Európa Tanácshoz kötődik. Egy teljesen önálló, 1949-ben alapított intézményről van tehát szó, amelynek 47 tagállama között – az EU-val ellentétben – laza, kormányközi együttműködés van. Az EU két intézményének elkülönítését is jól ismert kulcsfogalmak segíthetik. Leggyakrabban az Európai Tanáccsal, azaz az állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozóival találkozhatunk: itt döntenek az EU jövőbeni irányairól, ezt kíséri kiemelt médiafigyelem, és erről készül a jól ismert family photo. Ezzel szemben az EU Tanácsa konkrét jogalkotási hatáskörrel rendelkezik (az Európai Parlamenttel karöltve), és ülésein a tagállamok miniszterei vesznek részt, ezért is nevezik Miniszterek Tanácsának. Fontos még megjegyezni, hogy ha egyszerűen azt halljuk, hogy Council, akkor is ez utóbbi uniós intézményre kell gondolnunk!

Regulation: szabályozás vagy rendelet?

Uniós kontextusban nagy kihívást jelenthet, hogy köznyelvi szavak gyakran kapnak új, uniós tartalmat. Erre példa a regulation, amely egyrészt utalhat bármilyen szabályozásra, de emellett jelenti azt a kötelező uniós jogi aktust is, a rendeletet, amely közvetlenül alkalmazandóvá válik a tagállamokban, azaz automatikusan a nemzeti jog részévé válik. A felismerés nehézségét jól mutatja a következő példamondat, amelyben a regulation mindkét jelentése megjelenik:

The regulation¹ of the Council introduces stricter regulation² in this policy area.

A Tanács rendelete¹ szigorúbb szabályozást² vezet be ezen a területen.

Érdemes megjegyezni néhány további szakkifejezést is, amelyek hasonlóképp viselkednek: így a decision nem pusztán döntés, hanem egy további uniós jogi aktus, a határozat is lehet; a communication pedig nem pusztán kommunikáció, hanem az Európai Bizottság egy dokumentumtípusa, a közlemény.

Rendeletekkel szabályozunk
(Forrás: Wikimedia Commons / Michael Trolove / CC BY-SA 2.0)

EU law: miért nem EU-törvény?

Angol nyelvi tanulmányaink során gyorsan megtanuljuk, hogy a law (többek között) törvényt jelent. Így ha az EU laws kifejezéssel találkozunk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az EU-ban is törvényekről kell beszélnünk. Ez azonban közel sincs így. Az EU-ban ugyanis nincs olyan jogszabálytípus, amely a törvény nevet viselné. És ez nem véletlen! A tagállamok és uniós polgárok nagy része ugyanis ódzkodik attól, hogy bármilyen, a nemzeti szuverenitáshoz szorosan kapcsolódó kifejezést emeljenek uniós szintre. Ezt jól mutatja az a tény, hogy a két népszavazáson elutasított Alkotmányszerződés javaslatát, amely bevezette volna az európai törvény és kerettörvény fogalmát, a kompromisszumként született Lisszaboni szerződés már nem vette át – hasonlóan az alkotmány és külügyminiszter szavakhoz. Tette ezt éppen azért, hogy az európai polgárokban e nemzeti kötődésű fogalmak még véletlenül se keltsék egyfajta szuperállam képzetét. Ha tehát az EU law kifejezéssel találkozunk, akkor csak EU-jogról vagy EU-jogszabályról beszélhetünk!

EU law = EU-jog/EU jogszabály (EU- törvény)

Kerüljük uniós kontextusban a törvény szó használatát olyan szavakban, szóösszetételekben is, mint a legislation, legislative, legislature, azaz törvényhozás/hozó helyett jogalkotás, jogalkotó, stb. a helyes megfelelő.

VAT: hozzáadottérték-adó vagy áfa?

Az EU-angol szaknyelvi cikksorozatot a Tempus Közalapítvány jóvoltából olvashatja.

Előfordul olyan eset is, amikor egy jól ismert angol szakkifejezésre a megszokottól teljesen eltérő és a fülünknek gyakran idegenül, furcsán is hangzó magyar megfelelőt találunk. Ekkor nem fordítói hibáról van szó, hanem éppen arról, hogy szándékosan el kívánták különíteni az uniós és a magyar fogalmat. Mivel a value added tax (VAT) megszokott magyar megfelelője, az általános forgalmi adó (áfa) a magyar adófajtára utal, szükség volt uniós kontextusban egy olyan elnevezésre (közös uniós adótípusra), amely magában foglalja a tagállami adómegoldások mindegyikét.

value added tax

1. (EU) hozzáadottérték-adó (héa)

2. (HU) általános forgalmi adó (áfa)

Ha tehát a VAT a magyar jog általános forgalmi adójára utal, akkor áfa, ha pedig az uniós fogalomra, akkor hozzáadottérték-adó (héa) a helyes megfelelő. Hasonló példát mutat az önálló vállalkozó (self-employed person) uniós fogalma, amely nem keverendő össze a magyar jog egyéni vállalkozó fogalmával! Az elkülönítés tehát szándékos, két eltérő, egy magyar és egy uniós jog szerinti fogalomra utal!