A cikk szerzője végzettségét tekintve angol és francia bölcsész, nyelvtanár. Doktori fokozatát (PhD) angol nyelvpedagógiából szerezte. Több mint 10 éve tanít általános és szakmai nyelvhasználatot angol nyelven, Magyarországon, Portugáliában és Németországban. Egyetemi oktatóként, kutatóként, angol nyelvtanárként elsősorban az EU-szaknyelv és a nyelvtanulás folyamatának pszichológiai vonatkozásai érdeklik. Fischer Mártával társszerzője és -fejlesztője az EU English - Using English in EU Contexts (EU-angol – az angol használata uniós kontextusban) című tankönyvhöz kapcsolódó szaknyelvi továbbképzés-sorozatnak köztisztviselők, pedagógusok, felsőoktatási intézmények munkatársai számára. Jelenleg a luneburgi Leuphana Egyetem kutatójaként online interkulturális és nyelvi/pragmatikai készségfejlesztő tananyagokat ír angol nyelvterületen tanuló diákok számára. Tudását és tapasztalatait a Tempus Közalapítvánnyal együttműködésben megvalósított EU-angol szaknyelvi továbbképzéseken adja tovább mindazoknak az érdeklődőknek, akiknek szükségük van arra, hogy angol nyelven mélyítsék EU-ismereteiket, és fejlesszék tovább szaknyelvtudásukat, szóban és írásban egyaránt.

Valószínűleg mindenki egyetért abban, hogy az angol nyelv ismerete nélkül ma már nehezen lehet boldogulni, hiszen kiemelkedően fontos szerepe van a nemzetek közötti kommunikációban a világban és az Európai Unióban egyaránt. Az angol nyelv tölti be a közvetítő nyelv, azaz a lingua franca szerepét a nemzetközi intézmények egymás közti és a tagállamokkal való kommunikációjában is, és ez nincs másként az Európai Unió intézményein belül sem. Cikksorozatunk célja, hogy megismertesse az Olvasót az angol nyelv használatának jellegzetességeivel, érdekességeivel ebben a speciális közegben.

Mi egyáltalán az „EU-angol”? Miért érdemes EU szaknyelvet tanulniuk azoknak, akik már magas szinten használják az angol nyelvet? Miért nem elég csak a fontosabb szakkifejezéseket megtanulni?

A fentiekhez hasonló kérdésekkel és kételyekkel gyakran találkozunk az EU-angol szaknyelv tanítása során.

Forrás: Wikimedia Commons / Robert Laymont / CC BY-SA 2 0

Mi az „EU-angol”?

Ha EU-angol szaknyelvről beszélünk, érdemes különválasztanunk két, manapság gyakran emlegetett fogalmat: az euro-angolt (Euro English) és az EU-angolt (EU English). Ez a két megnevezés, bár első látásra hasonlónak tűnhet, két különböző európai rétegnyelvre utal. Az euro-angol kifejezés az angol nyelvnek a közvetítő nyelvi szerepére utal: a soknyelvű és soknemzetiségű Európában legtöbbször az angol a közös nyelv, amelyen az emberek kommunikálnak egymással. Egy görög és egy svéd üzletember, vagy egy francia és egy magyar diák az angoltudásukat hívják segítségül, ha társalogni akarnak egymással. Egy spanyol anyanyelvű ERASMUS-hallgató meg is jegyezte németországi tanulmányútja végén, hogy az angoltudása jobban fejlődött a kint töltött idő során, mint amennyit németül tanult.

Ezzel szemben az EU-angol elnevezés szakmai nyelvhasználatra utal, nevezetesen az angol nyelvnek az EU intézményeiben és dokumentumaiban használt változatára. Az EU-angol jellegzetességei kiválóan tükrözik az EU szerteágazó tevékenységét, amely szinte minden szakterületen érezteti a hatását. Így az EU-angol tanulmányozása során egyben a jogi és gazdasági szaknyelvet is megismerhetjük, de az oktatás, a mezőgazdaság vagy akár az egészségügy szakmai nyelvhasználatába is bepillantást nyerhetünk. Fontos tudni azonban, hogy az EU-angol jogi szaknyelvi jellemzői és a brit vagy amerikai jogi szaknyelv értelemszerűen nagy különbségeket takarhatnak. Abból tehát, hogy valaki járatos az egyikben, például az amerikai jogi szaknyelvben, még nem következik, hogy jól kiismeri magát az EU jogi szaknyelvében és fordítva. Ezért is érdemes megfontolnunk a következő kérdést.

Az Európai Unió Tanácsának logója
(Forrás: Wikimedia Commons )

Miért érdemes EU-szaknyelvet tanulni?

A válasz egyszerű: az angol nyelv közép vagy akár felsőfokú ismerete önmagában nem jelenti azt, hogy egy adott szakma (esetünkben az EU) közép vagy felsőfokú ismereteivel is rendelkezünk. Sőt, az EU-angol tanfolyamok tapasztalatai azt mutatták, hogy gyakran még az EU intézményeivel egy adott területen napi szinten együttműködő szakembereknek is újdonságot jelentett számos, az EU-angolban gyakran előforduló fogalom vagy nyelvi szerkezet.

Bármely szaknyelvet tanulunk (vagy oktatunk) is, mindig fontos szem előtt tartanunk, hogy a szaknyelv bizony két dolgot takar: szakmai tudást, illetve nyelvtudást. Nehéz EU-szaknyelvet használni, ha ugyan jól tudunk angolul, de semmit nem tudunk az EU intézményeiről, mert akkor mindjárt alapvető és egyébként egyszerű fogalmakkal is gondban leszünk. Például gondolkodjunk csak el egy percre, hogy mit is érthetünk Tanács alatt ebben a kontextusban? Ugyanakkor természetesen az sem tudja a szakmai tudását villogtatni, akinek a nyelvtudásával vannak problémái. Gondoljuk csak meg, el tudnánk-e magyarázni angolul, hogy mi a különbség Tanács és Tanács között az EU intézményeinek ismeretében. Hát nem egyszerű.

Az Európai Tanács logója. Látható a különbség?
(Forrás: Wikimedia Commons)

Miért nem elég csak a fontosabb szakkifejezéseket megtanulni?

A sikeres szakmai nyelvhasználat előfeltétele tehát a szakmai és a nyelvi tudás megléte. Erős a kísértés, hogy azt gondoljuk: szaknyelv tanulásakor elég csupán a szókincsünket fejlesztenünk, és megtanulnunk egy-egy kifejezés magyar és angol változatát. Hogy a korábbi példával éljek, egy EU-kifejezéslista biztosan tartalmazná az Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union) és az Európai Tanács (European Council) kifejezéseket. Könnyű belátni azonban, hogy anélkül, hogy pontosan tudnánk, hogy mit takarnak ezek a fogalmak, még megjegyezni is nehéz lenne őket. Arról már nem is beszélve, hogy a híradásokban gyakran találkozhatunk még egy Tanáccsal, az Európa Tanáccsal (Council of Europe), amely viszont nem is uniós intézmény, hanem egy nemzetközi szervezet. A szakkifejezések elkülönítéséhez és megjegyzéséhez tehát nagy szükség lehet a szakmai háttérismeretekre.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A kép azonban még tovább bonyolódik! A szakmai nyelvhasználat nem merül ki abban, hogy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezünk és tudunk angolul. A napi munkavégzés során számos gyakorlati készségre is szükségünk van. Ezt a pályakezdők vagy pályaváltók érzik át igazán, hiszen az embernek nem kevés idő kell ahhoz, hogy a szakmával járó készségeket rutinszerűen elsajátítsa. Egy multikulturális és soknyelvű EU intézményben alapvetően befolyásolhatja a karrierünket az interkulturális kommunikációs készség megléte. Az is nagy segítséget jelenthet természetesen, ha ismerjük az EU intézmények tipikus dokumentumait, azok stilisztikai, formai konvencióit. A szakmai készségek fontosságát szépen tükrözi, hogy az EU Felvételi Irodája (European Personnel Selection Office, EPSO) által szervezett versenyvizsgák feladatai túlnyomórészt a szakmai készségekben való jártasságot, rutinosságot igyekeznek mérni.

Az EU-angol szaknyelvi cikksorozatot a Tempus Közalapítvány jóvoltából olvashatja.

Cikksorozatunk következő részeiben ismertetjük az EU-szaknyelv számos érdekességét és buktatóját, tippeket adunk az EU-angol tanulásához, valamint bemutatjuk az EPSO vizsgák típusfeladatait, és ötleteket adunk a sikeres felkészüléshez. A témáról bővebben még a témával folgalkozó weboldalon olvashat.