-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A „nemzeti” szert tett egy olyan politikai-ideológiai felhangokkal rendelkező jelentésre is, amilyenre a „népi” szó is: egyesek arra használják, ami „igazán” közel áll a nép (esetünkben a magyar nép) szívéhez, nem „idegenszerű”, nem „nemzetietlen”.
Gergő nevű olvasónk olyan kérdést tett fel, ami biztosan sokakat foglalkoztat, akár teljesen gyakorlati szempontból is, ha magyarról vagy magyarra kell fordítania:
Mi az „országos” angol, illetve német megfelelője? A „national” „nemzeti”, a „state” „állami”, a „country” „vidéki/tartományi/grófsági”, ... Akkor mi az „országos” megfelelője?
Megpróbálom lehámozni erről a problémáról a (kultúr)történeti kérdéseket, mert azokhoz nem értek, és a nyelvi oldalára összpontosítani. Gergő azt írja, hogy az angol és német national ’nemzeti’-t jelent, ezért nem jó fordításai az országosnak. Én ezzel nem értek egyet, azt gondolom, hogy legtöbbször ezek felelnek meg annak, amit magyarul úgy mondunk, hogy országos. (Kivételt képez az az eset, amikor az országos szót úgy értelmezzük, hogy ’nem helyi’, ’az egész országra kiterjedő’, például abban, hogy országos eső vagy országos rendőrség. Ilyenkor angolul a nationwide vagy countrywide, németül pedig a landesweit szót használják.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ugyanez igaz a másik irányban is. Az angol és német national szót magyarra általában országosnak kell fordítani. Kivételt csak olyan intézmények nevei képezhetnek, amelyeket magyarul a hagyomány miatt nemzetinek vagy államinak nevezünk. Például az angol national museum kifejezést fordíthatjuk országos, állami vagy nemzeti múzeumnak is, a national lottery kifejezés legtermészetesebb fordítása viszont nem országos vagy nemzeti lottó, hanem inkább állami lottó. De miből ered ez a kavarodás, és akkor mit jelent a magyar nemzeti?
A nemzet nagyon régi magyar szó, és jól követhetően eleinte ’nemzetség’ értelemben használták, majd a 18. századtól ’nemzetiség’ és ’nép’ értelemben is, de mindenképpen embercsoportokra. Így a magyar nemzet néha a magyar származásúakra (és ezen belül főleg a magyar anyanyelvűekre) utal, néha pedig az ország minden lakójára (vagyis az állampolgárokra, az anyanyelvüktől függetlenül). A nemzeti szó nyelvújításkori alak, és eleinte ’népi’, ’nemzetiséggel kapcsolatos’ értelemben használták. A magyar nemzeti szokások kifejezés például utalhatott a magyar származású magyar lakosság szokásaira, de általában a magyar polgárok szokásaira is. Ezért ebben az „eredeti” használatában angolul a the Hungarian people’s habits lenne a fordítása, németül pedig die Gewohnheiten des ungarischen Volkes.
A 19. századtól azonban a nemzeti afféle divatszó lett, és egyre gyakrabban használták abban az értelemben, hogy ’a nép, minden polgár érdekét szolgáló, állami’. Így kapta például a nevét a Magyar Nemzeti Múzeum és a Széchényi Nemzeti Magyar Könyvtár is. Ezek az elnevezések akkor még kissé szokatlannak, és igen emelkedettnek hathattak, mert a legtöbb országos, állami intézményt magyarnak, illetve országosnak nevezték. De a divat nem csitult, sőt erősödött, és egyre-másra adták a nemzeti nevet olyan intézményeknek, amelyeket ugyanilyen joggal nevezhettek volna államinak, országosnak, vagy akár csak magyarnak is. Így szokott ez lenni: ha egy kifejezést emelkedettnek éreznek a nyelvhasználók, akkor az nagyon gyorsan elterjed minden emelkedettnek szánt beszédben és elnevezésben.
Végül a nemzeti szert tett egy olyan politikai-ideológiai felhangokkal rendelkező jelentésre is, amilyenre a népi szó is: egyesek arra használják, ami „igazán” közel áll a nép (esetünkben a magyar nép) szívéhez, nem „idegenszerű”, nem „nemzetietlen”. Ez a szóhasználat a nacionalista beszédmód sajátossága, hiszen csak a nacionalisták gondolják úgy, hogy egyáltalán van értelme „egy nép szívéről” beszélni, és akik az „idegenszerűségben” állandóan valamiféle veszélyforrást látnak.
Sokakat hallottam már azon vitatkozni, hogy a nemzeti szónak ezt a használatát egyáltalán vissza lehet-e adni idegen nyelveken. Én nem ismerek jó megoldást egyetlen nyelven sem, csak körülírásokat tudnék elképzelni. Hogyan fordíthatnánk például angolra azt az elnevezést, amelyet 2010-ben vezetett be az Orbán-kormány a saját megnevezésére: a Nemzeti Ügyek Kormánya? Angolul például legfeljebb olyan körülírást tudnék elképzelni, mint Government of the Truly/Genuinely Hungarian Issues, esetleg Government of the People’s True/Real Issues. Kár, hogy ezek inkább úgy hangzanak, mintha Észak-Koreában vagy Orwell Óceániájában születtek volta meg.