Kommentelőnk egy helyesírással kapcsolatos cikk alatt újabb helyesírási kérdést vet fel:

A címben az "online" szó helyesírásán is lehet gondolkodni..

Ha meghonosodott szónak számít, akkor az onlájn írásmód lenne a helyes.

Azt nem tudjuk, milyen címre gondol, mert az adott cikk címében a kérdéses szó nem szerepel. A nyesten azonban az on-line, az online és az onlájn megoldás egyaránt előfordul.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az idegen eredetű szavak helyesírásával A magyar helyesírás szabályai (AkH.) 202. pontja foglalkozik:

Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak, és vesznek át egymástól közszavakat is, tulajdonneveket is.

a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak, azaz olyannyira meghonosodhatnak, hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk.

Az olyan szavakat, amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló, idegen szavakként tartjuk számon. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett, általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik, eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint, hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján.

[...]

A szabály b) és c) pontja számunkra most nem érdekes, mert azok a tulajdonnevekkel, illetve a nem latin betűs írású nyelvekből származó szavakkal foglalkoznak.

Láthatjuk, hogy a helyesírási szabályzat ott próbálja meghúzni az idegen szavak és a jövevényszavak határát, hogy mennyire nyilvánvaló idegen eredetük. Ez persze meglehetősen rugalmas szabály, hiszen a nyelvhasználók között nagy különbség van abban, hogy ki mennyire képes felismerni egy szó idegen eredetét: többnyelvűek számára akár teljesen meghonosodott, hétköznapi szavaink eredete is világos lehet. Ráadásul semmiképp sem állíthatjuk, hogy a szabályzatnak a gyakorlat is megfelel: a grépfrút, pszichológia vagy szubsztitúció szavakat a szabályzat szótári része is magyarosan íratja, holott ezek idegen eredete valószínűleg a nyelvi kérdésekben kevéssé járatos nyelvhasználók számára is világos. Az onlájn írásmódot tehát a szabály nem, ellenben a gyakorlat támogatja. Az onlájn ráadásul több szófajban is meghonosodott a magyarban: lehet melléknév (onlájn folyóirat), határozószó (onlájn hozzáférhető), egyeseknél főnév is.

Magyar grépfrút
(Forrás: Wikimedia Commons / א (Aleph) / CC BY-SA 2.5)

Ha az idegen írásmódot választjuk, akkor is felmerülhet a kérdés, hogy kötőjellel vagy kötőjel nélkül írjuk-e. Ebben az AkH. 212. pontja a mérvadó:

A latin betűs írású nyelvekből átvett, nem általános használatú közszavakat idegenesen, vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller, couchette, lady, myocarditis, rinascimento, señor, show, tüchtig stb.

Felmerül a kérdés, hogy az angolban vajon van kötőjel, vagy nincs? Nos, a válasz az, hogy hol van, hol nincs. A kérdésre nincs egyértelmű válasz: bár a kötőjel nélküli alakok tűnnek általánosabbnak, a kötőjeleseket sem hibáztatja senki. Ennek ellenére az AkH., és nyomában az akadémiai kiadványok szükségét érzik a döntésnek, és az on-line mellett foglalnak állást. (Megjegyzendő, hogy lehet, hogy az állásfoglalás idején az angolban is a kötőjeles alak volt a gyakoribb – ezt ma már nehéz lenne ellenőrizni.) Ezzel szemben az Osiris kiadó Helyesírás című tanácsadójában az online formát találjuk. Ha hozzátesszük, hogy az onlájn forma legalább ennyire indokolt, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a helyzet lényegében ugyanaz, mint az e-mail, email vagy ímél kérdése esetében. Állást nem foglalnánk a kérdésben, de az nyilvánvaló, hogy végül úgyis az onlájn fog győzni.