November 1-je a nyugati keresztény világban mindenszentek napja; latin elnevezése Festum Omnium Sanctorum. Mindenszentek napján eredetileg azokra a szentekre emlékeztek, akiknek nem volt külön emléknapjuk. Később a valaha élt igaz, azaz üdvözült emberek ünnepnapjává vált. A protestáns hagyományok szerint ilyenkor minden halottra emlékezünk, hasonlóan a november 2-ára eső halottak napjához, ami nem egyházi ünnep.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az ünnep részben kelta eredetű: a mindenszentek összekapcsolódott egy ősi kelta pogány ünneppel, a Samhainnal. A keltáknál a Samhain jelentette az újév és a tél kezdetét. Úgy tartották, hogy az előző évben meghalt emberek lelkei ezen az éjszakán vándorolnak át a halottak birodalmába. Ez ma a halloweenként (All Hallow's Evening) ismert ünnep, amelynek eredetéről korábban már írtunk.

A keresztény közösségek pedig már a 7. századtól ünnepelték az elhunyt szenteket: eredetileg nem ősszel, hanem tavasszal. A pogány halottakra emlékező ünnep – az akkori kereszténység gyakorlatának megfelelően, miszerint a pogány ünnepeket nem megszüntették, hanem hozzájuk igazították a keresztény ünnepeket – mindenszentek ünnepeként élt tovább.  III. Gergely pápa a 8. században a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-ére helyezte át.  Ezután pedig IV. Gergely pápa volt az, aki a mindenszentek ünnepét november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette. Magyarországon 2001 óta (újra) munkaszüneti nap.

Állatkerti Halloween (gyűrűsfarkú maki)
(Forrás: MTI / Kovács Attila)

Nyelvi nehézségek

Fentiekben láthattuk, hogy az ünnep eredete is kalandos. Az is érdekességeket tartogat azonban, hogy a magyar nyelvben pontosan hogyan nevezzük ezt az ünnepet, és az elnevezést hogyan, milyen nyelvtani szerkezetekben használjuk. – Több lehetőségünk is van: az ünnep teljes neve mindenszentek napja, rövidebben mindenszentek, még rövidebb formájában mindszent. Ezekkel a megnevezésekkel többféle nyelvi nehézség is adódik: belegabalyodhatunk a névelőhasználatba is és az egyeztetésbe is.

Az összes nyelvi problméma abból ered, hogy a mindenszentek alakban természetesen érezzük az összetétel alapjául szolgáló szószerkezetet: minden szentek (ünnepe). Persze a hétköznapi nyelvben ma már elég régiesnek hat a minden utáni többes szám, ma így mondjuk: minden szent.

Amiatt, hogy a kifejezés alakilag többes számú, néha furcsa lehet az, hogy mégis egyes számban kell egyeztetni. Például a fentebb ezt írtuk:

A mindenszentek összekapcsolódott egy ősi kelta pogány ünneppel.

Ilyenkor úgy is képzelhetjük, hogy a mondat hiányos, azért egyeztetünk egyes számban, mert a mondat „valójában” így hangzik:

A mindenszentek [ünnepe] összekapcsolódott egy ősi kelta pogány ünneppel.

Az minden esetre biztos, hogy a mindenszentek alakilag többes számú alakot nyelvtanilag nem lehet többes számúként egyeztetni:

*A mindenszentek összekapcsolódtak egy ősi kelta pogány ünneppel.

Állatkerti Halloween ( ibolyás fényseregély)
(Forrás: MTI / Kovács Attila)

A másik nyelvi furcsaság a névelőhasználathoz kapcsolódik. Különösnek tűnhet, hogy a minden...-es szerkezet elé határozott névelő kerülhet (lásd a fenti példamondatot), hiszen ez nem fordul elő, a minden és a határozott névelő egymással úgynevezett kiegészítő megoszlási viszonyban vannak: ugyanazokban a mondatkörnyezetekben fordulhatnak elő ugyanazokon a helyeken, vagy az egyik, vagy a másik: az alma, minden alma, *a minden alma, *minden az alma. A mindenszentek ünnep megnevezése esetében persze lehetséges a határozott névelő használata. Ennek ellenére természetesebbnek hangzik névelő nélkül:

?A mindenszentek idén csütörtökre esik. / Mindenszentek idén csütörtökre esik.

A halottak napja idén péntekre esik. / Halottak napja idén péntekre esik.

A karácsony idén hétköznapokra esik. / Karácsony idén hétköznapokra esik.

A fenti három példa azt mutatja, hogy míg a karácsony és a halottak napja esetében a névelős és névelőtlen változat körülbelül egyformán jól hangzik, addig a mindenszentek esetében a névelőtlen forma természetesebb.

Mindezek a nyelvi érdekességek tehát abból erednek, hogy a mindenszentek szóalakban érezzük a szerkezetet, amelyből létrejött. A mindszent rövidítés használata a formai többes számot kiküszöböli, de a névelőproblémát nem oldja meg.