Január 6-án, Vízkereszt ünnepén több eseményt is ünnepel a kereszténység. Az ünnep latin neve Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése. Ezzel kapcsolatosan több eseményről is megemlékezünk: egyrészt a napkeleti bölcsek imádásáról, másrészt Jézus megkeresztelkedéséről, harmadrészt pedig Jézus első csodatettéről a kánai menyegzőn, ahol a vizet borrá változtatta. A keleti kereszténység Jézus keresztségét állítja az ünnep előterébe, míg a nyugati a napkeleti bölcsek látogatását. Ezért az ünnepet háromkirályok-nak is szokták nevezni. De kik a háromkirályok, és milyen helyesírási nehézséget okoznak?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A napkeleti bölcsek látogatásáról szóló történetet Máté evangéliumában olvashatjuk (Mt2,1–13.); e szerint „bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe”, egy csillagot követve jutottak el Betlehemig, ahol megtalálták „a zsidók újszülött királyát”, Jézust. Ajándékokat vittek neki, és kifejezték hódolatukat. Az evangélium szövegében tehát nincs szó sem a bölcsek pontos számáról, sem pedig arról, hogy királyok lettek volna. Az általuk hozott ajándékok (arany, tömjén és mirha) számából következtettek később arra, hogy hárman érkeztek Betlehembe – ez a feltevés Órigenész 2. századi egyházatyától származik. Királyoknak pedig a középkortól kezdődően kezdték el ábrázolni a bölcseket; neveiket pedig – ők Gáspár, Menyhért és Boldizsár – a 9. században kapták meg. Innen származik tehát a háromkirályok elnevezés.

A háromkirályok imádása
(Forrás: Wikimedia Commons / Ricardo André Frantz / CC BY-SA 3.0)

Olvasónkban, Klárában az a kérdés merült fel az ünnep neve kapcsán, hogy azt egybe vagy külön kell-e írni: háromkirályok vagy Három Királyok – kérdezi. A Három Királyok alak, biztosra vehetjük, hogy nem helyes, hiszen a magyarban az ünnepek elnevezései nem kezdődnek nagy betűvel, ugyanis nem tekinti őket a nyelvtan tulajdonneveknek. De akkor háromkirályok vagy három királyok?

Az írásmód háromkirályok: mind a Magyar Katolikus Lexikonban, mind a helyesírási kézikönyvben így szerepel. A szóalakot ugyanis mint az ünnep elevezését tekinthetjük összetételnek. Nem példátlan, hogy gyakran egymás mellé kerülő elemek együtt megszilárdulnak, és fokozatosan összetett szóvá válnak, ilyen például a hiszekegy, a bizisten, az alászolgája stb. Ilyen szervetlen összetételnek tekinthető a háromkirályok is, és ez indokolhatja az egybeírását.