-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Az európai nyelvek többségében a pünkösd neve a görög πεντηκοστή [pentékoszté] 'ötvenedik' szóból ered. Ebből származik a magyar pünkösd szó is. Vannak azonban nyelvek, ahol más kifejezéseket használnak. Melyek ezek, és hogy nevezik ott a pünkösdöt?
Korábban már írtunk a pünkösdről és a nevéről is, sőt, megemlékeztünk zsidó elődjéről, a sávuotról is. Most csak azzal foglalkozunk, hogy miként nevezik az ünnepet Európa különböző nyelveiben.
(Forrás: Wikimedia commons)
Számos elnevezés
Mint azt már említettük, a magyar pünkösd a görög πεντηκοστή [pentékoszté] ’ötvenedik’ (ti. nap) szóból ered, ami egyszerűen arra utalt, hogy az ünnep húsvét után ötven nappal következett. Azt azonban, hogya szó pontosan melyik nyelvből került a magyarba, nehéz megmondani. Művelődéstörténeti szempontból az olasz, a szláv és a német származtatás a legvalószínűbb, hangtanilag elsősrban az olasz jöhet szóba, de nem zárható ki az ófelnémet származás sem, a szláv viszont kevéssé valószínű.
Könnyen felismerhető, hogy ebből származik a latin és olasz Pentecoste, a portugál Pentecostes, a spanyol Pentecostés, a katalán Pentecosta, a francia Pentecôte, a breton Pantekost, az angol Pentecost, a baszk Mendekoste, török Pentekost, de Európán kívül is gyakori az elnevezés, pl. indonéz Pentakosta, mongol Пентекост [pentekost], szuahéli Pentecoste, tagalog Pentekostes stb. Nem meglepő, hogy eszperantóul pentekostonak hívják.
(Forrás: Wikimedia commons)
Első látásra kevésbé egyértelmű, de ebből származik a német Pfingsten, a holland Pinksteren, a luxemburgi Päinschten, a dán és norvég pinse, a svéd pingst, a szlovén Binkošti, és persze a magyar pünkösd.
Vannak azonban nyelvek, melyek „lefordították” az ünnep elnevezését, és szintén az ’ötvenedik’ (vagy igen hasonló) szóval jelölik: orosz Пятидесятница [Pjatyigyeszátnyica], belorusz Пяцідзесятніца [pjacidzeszjatnica], bolgár és macedón Петдесетница [petdeszetnica], szerb педесетница [pedeszetnica], szlovák Päťdesiatnica, vallon Céncweme – ezzel függ össze a flamand Sinksen vagy Sinxen, mely az ófrancia sinquiesme ’ötvenedik’ szóból származik.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Számtalan elnevezés
Más nyelvekben az ünnep megnevezése az akkor történt eseményeken alapul: orosz Сошествие Святого Духа [szosesztvije szvjatovo duha] ’a Szentlélek lejövetele’, szlovák Zostúpenie Svätého Ducha, román pogorârea (vagy coborârea) Sfântului Duh (vagy Spirit) ’a Szentlélek leszállása’, lengyel Zesłanie Ducha Świętego, kasub Zesłanié Swiãtégò Dëcha, cseh Seslání Ducha Svatého, szlovák Zoslanie Ducha Svätého ’a Szentlélek leküldése’, ukrán День Зіслання Святого Духа [deny ziszlannya szvjatoho duha] ’a Szentlélek leküldésének napja’, cseh Svatodušní svátky, szlovák Svätodušné sviatky ’Szentlélek-ünnepek’. A szerb-horvátban az elnevezése Duhovi, ami kb. ’Léleké’-t jelent, és szintén a Szentélek eljövetelére utal. Létezik hasonló elnevezés a bolgárban is: духовден [duhovden], azaz ’a lélek napja, lélek-nap’ – ugyanez használatos a macedónban, de itt дуовден [duovden] alakban is előfordul. Az orosz Духов день [duhov gyeny] ’a (Szent)lélek napja’, ukrán День Святого Духа [deny szvjatoho duha] ’a Szentlélek napja’ viszont kifejezetten pünkösd hétfőjét jelöli.
(Forrás: Wikimedia commons)
Számos-számtalan elnevezés
Mivel a Szentlélek megjelenésével lett teljes a Szentháromság, több helyen – főként az ortodox szlávok körében – a Szentháromság nevébn alapul az elnevezés: orosz День Святой Троицы [gyeny szvjatoj troici] ’a Szentháromság napja’, ukrán День Святої Трійці [den szvjatoj trijci], bolgár Ден на Света Троица [den na szveta troica], szerb тројице [trojice]. A szerbhez hasonló rövidebb alakok használatosak a többi felsorolt nyelvben is. Az orosz Троица [troica] alakból származik a pünkösd neve jó néhány oroszországi rokon nyelvben: komi троича [troicsa], udmurt тройча [trojcsa], mari тройчын [trojcsen], moksa тройця [trojcja] stb.
Számmal függ össze az észt nelipüha is, de nem a héttel, nem az ötvennel, nem a hárommal, hanem a néggyel: szó szerint ’négyünnep’-et jelent. Hogy honnnan ered a neve, azt egyelőre nem sikerült kideríteni.
Vidám vasárnap
Néhány nyelvben a pünkösd elnevezése ’fehér vasárnap’: ilyen a velszi sulgwyn vagy az izlandi hvítasunnudagur. Az elnevezés állítólag onnan ered, hogy ebben az időszakban gyakran kereszteltek, és a frissen keresztelkedettek fehér ruhába öltöztek. Ezt az elnevezést őrzi az angol Whit Sunday is, melynek több rövidült formája is van: Whitsuntide, Whitsun vagy egyszerűen Whit.
A litvánban is összefügg a ’pünkösd’ és a ’vasárnap’, de úgy tűnik, történetileg a kapcsolat fordított. A Sekminės ’pünkösd’ a sėkmė ’siker’ szóval függ össze: ez eredetileg pogány nyírfaünnep, tavaszünnep volt. Ennek alapján alkotta Jonas Jablonskis a sekmadienis ’vasárnap’ szót.
(Forrás: Wikimedia commons)
Érdekes ebből a szempontból a finn Helluntai, mely nyilvánvalóan svéd jövevényszó. Több forrás szerint is a svéd helgdag ’ünnep’ szóból származik, de ez nem magyarázza meg, honnan származik az n. Előfordulhat, hogy valójában a helgdag egy korábbi vagy nyelvjárási alakjáról van szó, csak pontatlanul fogalmaznak a források.De az sem zárható ki, hogy éppen a sunnuntai ’vasárnap’ analógiás hatására változott meg az alak. Óvatosan arra is tippelhetnénk, hogy a Helige Ande ’Szentlélek’ állhat a szó mögött. Biztosat azonban egyelőre nem mondhatunk. Kíváncsian várjuk a kommenteket!
Pogány gyökerek
A legtöbb nép pünkösdi szokásaiban megőrződtek bizonyos pogány ünnepek emlékei, de viszonylag kevés olyan nyelv van, melyben az ünnep neve is egy pogány ünnep nevéből eredne.
Pogány ünnep nevéből ered a román Rosalii ’pünkösd’: végső eredet a latin rosālia ’harmatünnep’, mely aztán a szlávoknál is elterjedt tavaszünnep vált. (E szóból származik az orosz русалка [ruszalka] is, mely eredetileg mindenféle tündért jelentett, de ma inkább ’sellő’-t értenek rajta. A szláv mitológia szerint ezek a tündérek különösen a nyár elején, pünkösd környékén aktívak.) Az nem világos, hogy a románban a szó a latin szó folytatója, vagy szláv jövevényszó-e.
A szlovákban a korábban felsorolt neveknél is népszerűbb a Turíce elnevezés. Ez az ősszláv termékenységisten, Tur nevéből származik, és az ő tiszteletére tartott ünnep emlékét őrzi.
A cseh Letnice, a protestáns szlovákok által használt Letnica a léto ’nyár’ szóból származik. Hasonlóképpen a lett Vasarsvētki sem jelent mást, mint egyszerűen ’nyárünnep’-et vagy ’nyári ünnep’-et. Az észt népnyelv is ismeri a suvistepüha (szó szerint kb. ’nyáriak ünnepe’) elnevezést. Könnyen lehet, hogy eredetileg ezek is a nyár eljövetele alkalmából rendezett pogány ünnepet jelölték, de az sem kizárható, hogy későbbi szóalkotások.
Végül teljesen egyedülállónak tűnik a török hamsin yortusu ’szardellaünnep’ elnevezés. Elsősorban arra gyanakodhatunk, hogy ez is valamilyen pogány halászünnep emlékét őrzi, de remélhetőleg lesznek olvasóink, akik erről többet tudnak mondani.