-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sokan úgy tudják, hogy mindig kell vessző a „mint” elé. Ez azonban nincs így! Van a „mint”-nek egy olyan használata, amelyben nem teszünk elé vesszőt.
Az Erőszak mint fertőző betegség című cikkünk kapcsán kaptuk azt a megjegyzést, hogy a címből kihagytunk egy vesszőt – természetesen a mint elől. Állítjuk, hogy nem, és most azt is elmagyarázzuk, hogy miért nem.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Talán az iskolai oktatásból származik az a „szabály” (valójában tévhit), hogy vannak bizonyos szavak, amelyek elé mindig vesszőt kell tenni, mint például a mint. Az igaz, hogy nagyon sok esetben valóban kell vessző a mint elé, de az nem igaz, hogy mindig. Például a fenti esetben nem kell. Hogyan lehet a két esetet megkülönböztetni egymástól?
Szerencsére az esetek többségében ez tényleg elég könnyű. A mint-nek két markánsan elkülönülő használata van: az egyikben a mint tagmondatok közé kerül, és összehasonlítást fejez ki, a másikban egy mondatrész (állapothatározó) része, és -ként raggal azonos a jelentése. Előbbi esetben kell elé vessző, utóbbi esetben nem. Lássunk néhány konkrét példát!
(1) Pista pont úgy magyaráz, mint egy tanár.
(2) Pista mint tanár dolgozott az intézményben.
Az (1) esetében két tagmondatot kapcsol össze a mint kötőszó. (A vessző utáni rész is tagmondat, csak hiányos: ...mint ahogyan egy tanár magyaráz.) Ezért sem meglepő, hogy ilyenkor vessző kerül a kötőszó elé. A (2) esetében a mint tanár szerkezet állapothatározó, nincs szó két tagmondatról, ilyenkor tehát nem kell vessző tenni elé. A hagyományos nyelvtan az utóbbit „határozóvá tevő mint”-nek nevezi; az állapothatározó legtöbbször helyettesíthető a -ként ragos névszóval:
(2') Pista tanárként dolgozott az intézményben.
Az akadémiai helyesírási szabályzat (AkH.) a 249. b) pontjában külön is tárgyalja a mint-nek ezt a fajta használatát, és a vele kapcsolatos helyesírási tudnivalókat.